Tarajos pajzsika
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 100 000 Ft | ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||
| Dryopteris cristata (L.) A.Gray | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tarajos pajzsika témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tarajos pajzsika témájú médiaállományokat és Tarajos pajzsika témájú kategóriát. |
A tarajos pajzsika (Dryopteris cristata) Eurázsia és Észak-Amerika láperdeiben honos, a pajzsikafélék családjába tartozó páfrányfaj. Magyarországon fokozottan védett.
Megjelenése[szerkesztés]
A tarajos pajzsika közepes termetű, 15–60 cm magas, évelő növény. Levélnyelének hossza kb. a levéllemez felét teszi ki. A levélnyél vékony, sárgás- vagy halványzöld, barázdált, tövénél vörösbarnán pikkelyes, szőrös. Az 5–15 cm széles levél egyszeresen összetett, nyújtottan lándzsás, színe élénkzöld vagy világoszöld. Többnyire zölden telel át. A száron váltakozva elhelyezkedő, csipkés-fűrészes élű levélszárnyak alul lekerekített körvonalúak, végük hegyesedő. A levélszáron lefelé haladva méretük enyhén egyre kisebb lesz, a legalsók körvonala már majdnem egyenlő oldalú háromszöget formáz. A csúcson a kis levélszárnyak összenőnek. A meddő levelek lefelé hajlanak és hamar elterülnek a talajon, a csavarodott nyelű spórások végig felállóak maradnak.
Spórái július-szeptember között érnek.
Hasonlíthat hozzá a gyakori erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas), de a tarajos pajzsika alsó levélszárnyai rövidebbek, szélesebbek, végük lekerekítettebb.
A tarajos pajzsika tetraploid és hibrid eredetű. Kromoszómaszáma 2n = 164. Az észak-amerikai Dryopteris ludoviciana és egy ismeretlen (lehetséges hogy kipusztult) páfrány kereszteződéséből származik és kromoszómaszáma megkétszereződött.
Elterjedése[szerkesztés]
Európa északi és mérsékelt övi zónájában, a Balkánon, a Fekete-tenger térségében, Szibériában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon a Csereháton, a Putnoki-dombvidéken, a Keszthelyi-hegységben, a Tapolcai-medencében, Somogyban, az Őrségben, a Nyírségben, a Bereg-Szatmári-síkságon, a Vend-vidéken, és a Kemenesháton található meg. Legnagyobb, uzsai állománya kipusztult.
Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Termőhelye[szerkesztés]
Vízigényes, árnyékkedvelő, mészkerülő, tőzegjelző faj. Savanyú láperdőkben, égeresekben, füzesekben, tőzegmohás nádasokban található meg.
Gyökere mérgező, a B1-vitamint lebontó tiamináz enzimet tartalmaz. A népi gyógyászatban régóta használják féregűzőként.
Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- tarajos pajzsika Természetvédelem.hu
- Dryopteris cristata (L.) A. Gray Tarajos pajzsika TERRA Alapítvány
- Dryopteris cristata (Crested Fern) Minnesota Wildflowers
- Dryopteris cristata - (L.)A.Gray. Plants for a Future
