Bogrács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Munkácsy Mihály: A bogrács

A bogrács egy fémből készült szabadtűzi főzőedény. Jellegzetes alakja és átlós foggantyúja különbözteti meg a hasonló edényektől. Elterjedése a nomád lovas kultúrákhoz vezethető vissza, őse a cserép üst, a honfoglaló magyarokkal került a Kárpát-medencébe. Bogrács szavunk az oszmán-török eredetű bakraç – rézüst szóból ered.[1]

Bográcsfajták[szerkesztés]

Paprikás krumpli bográcsban
Balatoni halászlé asztali tálaló bográcsban
Egy felfelé szélesedő bogrács pörkölttel telve

Alapvető típusok:

  • gulyásbogrács – klasszikus bográcsforma, kb. 5-30 literes méretű edény
  • halfőző bogrács – az alsó része szélesebb, mint a szája
  • asztali tálaló bogrács - kisméretű, díszesebb kivitelű asztali edény 0,8 mm falvastagságú, asztalra állítható tartóval.

Anyag és kivitel szerint csoportosítva:

  • vörösréz bogrács 1,2 mm falvastagságú
  • vas bogrács 1,4 mm falvastagságú
  • öntöttvas bogrács
  • acél bogrács 1,4 mm falvastagságú
  • rozsdamentes acél bogrács 1,2-1,3 mm falvastagságú
  • zománcozott bogrács

Jellemzői[szerkesztés]

  • Különböző űrtartalmú és alakú bográcsok vannak. A fémbográcsok falvastagsága 0,8-1,4 mm között változik. Az öntöttvas és zománcozott bográcsok ennél nagyobb falvastagságúak
  • A gulyásfőző felfelé szélesedő, a halfőző pedig fent szűkebb, mint a feneke.
  • Nagy drótfülével, bográcsállványon függeszthető a tűz fölé.

Főzés bográcsban[szerkesztés]

A bográcsban ugyanazok az egytálételek elkészíthetőek, mint egy konyhai tűzhelyen, azonban a bográcsban készült ételek íze sokkal gazdagabb, ízesebb, mivel azokba belefő a füst és a tüzelés által felszabaduló "aromák" nagy része. Ha keményfát használnak a bográcsban készült étel elkészítéséhez, akkor az étel a használt tűzifa fajtájától függő, jellegzetes füstös ízt kap. Legtöbben az akácfát javasolják tűzifának, a bográcsos étel elkészítéséhez.

A bográcsos ételek készítéséhez olyan közösségi tevékenységek (bográcstársaság) kapcsolódhatnak (favágás, alapanyagok összekészítése), amelyben az egész család, vagy a baráti kör is részt vehet.

A hagyományos magyar konyha jellegzetes étele a gulyás

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bogrács. Magyargulyas.hu. (Hozzáférés: 2017. április 14.)

Források[szerkesztés]

  • Üst Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 442–444. o. ISBN 9630524430  
  • Fodor István: Cserépüstjeink származtatása. In: Archaeologiai Értesítő 102. 1975.
  • Zolnay László: Kincses Magyarország. Bp. 1977.
  • A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Benkő Loránd szerk. Bp. 1967.
  • Kisbán Eszter: Táplálkozáskultúra. In: Magyar Néprajz. Életmód. Balassa Iván szerk. Bp. 1997.
  • Cey-Bert Róbert Gyula: Magyar borok és ételek harmonizációja. 2001.
  • Magyar Néprajzi Lexikon. Ortutay Gyula szerk. Bp. 1977.
  • Patay László: Az ember főztje. Karcag-Bp.-Szombathely 2003.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogrács témájú médiaállományokat.