Berlász Jenő
Berlász Jenő | |
Született | 1911. augusztus 28. Budapest |
Elhunyt | 2015. december 6. (104 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | |
Foglalkozása | történész, könyvtáros, levéltáros, egyetemi tanár |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Berlász Jenő (Budapest, 1911. augusztus 28. – Budapest, 2015. december 6.) történész, könyvtáros, levéltáros. Berlász Piroska (1940) könyvtáros és Berlász Melinda (1942) zenetörténész apja.
Életútja
[szerkesztés]Berlász János és Berényi Rozália (1889–1958) gyermekeként született.[1] Felsőfokú tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem történelem–földrajz szakán folytatta. A mesterének vallott Domanovszky Sándoron kívül Szekfű Gyula, Mályusz Elemér, Szentpétery Imre és Lukinich Imre is tanította. Bölcsészdoktori oklevelét 1936-ban vehette kézhez.
1936–1937-ben a bécsi Magyar Történetkutató Intézet ösztöndíjasaként kutatott. 1937–1938-ban és 1940–1941-ben a Magyar Országos Levéltár, 1938 és 1940 között az Országos Széchényi Könyvtár gyakornoka volt. Itt részt vett az Egyetemes tizedes osztályozás bevezetésében. 1942-től 1947-ig a Teleki Pál Tudományos Intézet Magyar Történettudományi Intézetének tisztviselőjeként működött. 1943 és 1948 között előbb magántanárként, majd 1947-től professzorként újkori magyar gazdaságtörténetet adott elő a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán. (Közben 1943–1944 folyamán a Századok helyettes szerkesztője, 1945 és 1947 között szerkesztője volt, és ő szerkesztette az 1948-as betiltott kötetet is.) Eltávolítása után 1948-tól 1957-ig a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárát vezette. Mivel az 1956-os forradalom idején az intézmény forradalmi bizottságának tagjaként leállíttatta a káderanyagok megsemmisítését, innen is elbocsátották. Ezután 1976-os nyugalomba vonulásáig a Széchényi Könyvtár kézirattárosaként, tudományos főmunkatársaként, 1969-től történészreferenseként tevékenykedett.
1986-ban megkapta a történettudományok doktora fokozatot.
Munkássága
[szerkesztés]Történészként elsősorban újkori magyar gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányokat publikált, de nemzetiségtörténeti munkái is megjelentek. Részt vett a nemzeti könyvtár latin nyelvű kéziratainak katalogizálásában. Könyvtártörténeti tárgyú írásai is jelentősek; feldolgozta az OSZK történetét.
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Szinnyei József-díj (1993)
- Magyar Örökség díj (1999)
- Bibliothecarius Emeritus (2000)
- Eötvös József-koszorú (2001)
- Ferencváros díszpolgára (2007)
Kilencvenedik születésnapja alkalmából tisztelői a Gazdaságtörténet – könyvtártörténet (Győr, 2001) című emlékkötet kiadásával köszöntötték.
Főbb művei
[szerkesztés]- A Thurzó-birtokok a XVII. sz. első harmadában különös tekintettel a jobbágyság gazdasági helyzetére (Budapest, 1936)
- Az erdélyi úrbérrendezés problémái (1770–1780) (Budapest, 1942)
- A magyar jobbágykérdés és a bécsi udvar az 1790-es években (Budapest, 1942)
- A magyar gazdaság- és társadalomtörténetírás kialakulása (Budapest, 1944)
- Az Akadémiai Könyvtár múltja és jelene (Sz. Németh Máriával; Budapest, 1956)
- Az Akadémiai Könyvtár kézirattárának átalakulása (Budapest, 1957)
- Az erdélyi jobbágyság gazdasági helyzete a XVIII. században (Budapest, 1958)
- Kéziratok katalogizálása (Budapest, 1959)
- Dernschwam János könyvtára (Budapest, 1964)
- A pest-budai céhes ipar válsága és a Ferenc-kori céhszabályozás (Budapest, 1967)
- Könyvtári kultúránk a XVIII. században (Budapest, 1974)
- Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa (Budapest, 1975)
- Tájékoztató a kézirattári gyűjtőkörről, rendszerezésről és a kézirat-katalógusok sajtó alá rendezéséről (Budapest, 1975)
- A történettudományi tájékoztatás segédkönyvei (Budapest, 1975)
- Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802–1867 (Budapest, 1981)
- Pavao Ritter-Vitezović az illírizmus szülőatyja. Magyar-horvát viszony a XVII–XVIII. század fordulóján (Budapest, 1986)
- Erdélyi jobbágyság, magyar gazdaság. Válogatott tanulmányok (szerk. Buza János, Meyer Dietmar; Budapest, 2010)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 169/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
Források
[szerkesztés]- Bóka B. László: Berlász Jenő – 100 éves az élő legenda. OSZK.hu, 2011. augusztus 24.
- MTI Ki kicsoda 2006. A–K. Főszerk. Hermann Péter. Budapest: MTI. 2005. 172. o.
- Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. 893–894. o. ISBN 963-901-540-7
- Vizkelety András: Berlász Jenő 100 éves. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2011. 9. sz. 56–60. o.
- Gazdaságtörténet – könyvtártörténet. Emlékkönyv Berlász Jenő 90. születésnapjára; szerk. Buza János; MTA-BKÁE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kutatócsoport, Bp., 2001 (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek)
- 1911-ben született személyek
- 2015-ben elhunyt személyek
- Magyar történészek
- Magyar gazdaságtörténészek
- Magyar társadalomtörténészek
- Magyar művelődéstörténészek
- Magyar könyvtárosok
- Magyar levéltárosok
- Magyar egyetemi, főiskolai oktatók
- Budapesten született személyek
- Eötvös József-koszorúsok
- Magyar Örökség díjas személyek
- Szinnyei József-díjasok
- Századik életévüket betöltött magyarok
- Budapest IX. kerületének díszpolgárai