Benzoeviasz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A benzoeviasz egy balzsamszerű viasz, melyet számos, Délkelet-Ázsiában honos, a Styrax nemzetségbe tartozó fa kérgéből nyernek. Fő összetevője a benzoesav.[1] Számos területen alkalmazzák, például egyes parfümökben, gyógyszerekben és élelmiszerekben is előfordulhat.

Elterjedt elnevezése a benzoegumi, de ez a név téves, ugyanis kémiailag nem gumi, azaz nem vízben oldható poliszacharid.

Fajtái[szerkesztés]

Két fő benzoeviasz fajta van: sziámi és szumátrai. A sziámi fajtát a Styrax tonkinensis fából állítják elő, mely Thaiföldön, Laoszban, Kambodzsában, és Vietnámban honos. A szumátrai fajtát a Styrax benzoin fából állítják elő, mely Szumátrán őshonos. Mindkét fából hasonló módszerrel nyerik a benzoeviaszt, azaz a fák kérgét megsértve azok védekező váladékként választják ki a benzoeviaszt.

Felhasználása[szerkesztés]

  • A benzoeviasz kedvelt összetevője a parfümöknek, mert saját, kellemes illattal rendelkezik, valamint megköti, és csak lassan bocsátja ki a hozzá kevert egyéb illatanyagokat.
  • A keleti ortodox egyházaknál (leginkább Oroszországban) a liturgiához tartozó füstölő egyik alapanyaga.
  • Japán, indiai, és kínai stílusú füstölőkben is megtalálható.
  • Az indiai kultúrában a belőle készült sambrani vagy sambraani füstölőket a haj kezelésére, illatosítására, valamint fertőzések megelőzésére használják.
  • Élelmiszerek esetén főként zsírok tartósítására alkalmazzák, E906 kóddal. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Nincs ismert mellékhatása, de a benzoesavra érzékeny egyéneknél allergiás reakciókat válthat ki.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pastrorova I, de Koster CG, Boom JJ (1997). „Analytic Study of Free and Ester Bound Benzoic and Cinnamic Acids of Gum Benzoin Resins by GC-MS HPLC-frit FAB-MS”. Phytochem Anal (8), 63-73. o.  

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Styrax benzoin
A Wikimédia Commons tartalmaz Benzoeviasz témájú médiaállományokat.