Benyovszky család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A benyói és urbanói nemes és gróf Benyovszky család egyike a 14. századból eredő magyar nemesi családoknak.

Története[szerkesztés]

Károly Róbert idején említik először a családot, ekkor Záh Felicián rokonai lévén Lengyelországba menekülni kényszerültek. Innen Zsigmond uralkodása alatt visszatért két testvér, Benjámin és Urbán, majd az 1396-os nikápolyi ütközetben harcoltak. Harci érdemeikért Zsigmond király újra felvetette őket a magyar nemesek közé, valamint a Vág mentén adományt is kaptak. Valószínűleg a két testvér nevéből ered a két családnév, Benjámin a Benyovszky családot, míg Urbán az Urbanovszky családot alapította. Később, 1566-ban Benyovszky György Miksától a benyói és urbanói birtokokra adománylevelet kapott, melyben az Urbanovszkyak birtokát is megerősítette. György három fia, Gábor, Ádám és Burián a család három fő ágazatának lettek az alapítói. Mára Gábor ága már kihalt, de a többi kettőnek még élnek leszármazottai. A család több neves tisztviselőt, művészt és katonát is adott az országnak.

Benyovszky Móric utazó és kalandor 1772-ben Franciaországban kapott bárói címet, hazatérve pedig grófi rangra emelkedett, melyet halála után, 1792-ben öccsére, Emánuelre is kiterjesztettek. A grófi ág kihalt, de örökbefogadás útján egy másik ágra szállt át a főnemesi cím 1902-ben.

Benyovszky Károly gyermekei édesanyjuk vezetéknevét vették fel, így ők már Szelényi néven szerepelnek.

Nevezetes családtagok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]