Benyovszky Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Benyovszky Sándor
Vasárnapi Ujság 1901. 789. l.
Vasárnapi Ujság 1901. 789. l.
Született 1838. július 7.
Pest, magyar
Elhunyt 1913. március 12. (74 évesen)
Budapest, magyar
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Kvassay Mária
SzüleiBenyovszky Zsigmond, Draskovich Ágnes
Foglalkozása mezőgazdász, politikus
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

Benyói és urbanói gróf Benyovszky Sándor (Pest, 1838. július 7.Budapest, 1913. március 12.) nagybirtokos, utazó, politikus.

Élete[szerkesztés]

Benyovszky Zsigmond gróf és Draskovich Ágnes grófnő idősebbik fia. Élete nagy részében nemzetgazdasági és történelmi tanulmányokkal foglalkozott. Kezdetben Soltra visszavonulva gazdálkodott, a családja ügyeit rendezte. Ebben az időszakban szinte egész Nyugat-Európát beutazta, főleg Német- és Franciaországban utazott, ezen kívül Görögországot és Törökországot is bejárta. 1894-ben feleségével együtt álltak Kossuth Lajos halotti ágyánál Torinóban. Az 1890-es években megjelent a közéletben, a dunavecsei kerület képviselője lett, sokáig megmaradt ebben a tisztében.

1907-ben birtokának egyik gazdája, Csete István szántás közben egy honfoglalás kori rangos magyar női temetkezési helyet bolygatott meg. A talált műkincseket Benyovszky grófnak adta át, aki azokat a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta.

Családja[szerkesztés]

1876-ban nőül vette kvassói és brogyáni Kvassay Máriát (1855–1921), de gyermekeik nem születtek. Így harmadfokú unokatestvérének, Benyovszky Lajosnak a gyermekeit, Móricot és Rudolfot fogadta örökbe 1902-ben a grófi cím öröklése miatt.

Források[szerkesztés]