Belváros (Szeged)

	Belváros
	Közigazgatás
Település	Szeged
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	A Wikimédia Commons tartalmaz Belváros témájú médiaállományokat.

Szeged belvárosának őse a „Palánk” volt, mely a Tisza mellékágai közül kiemelkedő egyik szigeten alakult ki. A város magját és a vár körüli területet sokáig palánk, azaz kihegyezett cölöpökkel megerősített árkolt földsánc védte.

Itt voltak a jobb módú polgárok házai. Ezen a szigeten sóházak is voltak. Itt búza- és halpiacot és hetivásárt is tartottak.

A mai térképekre nézve nagyjából a nagykörút és a Tisza által határolt terület. A Belváros Szeged város közigazgatási, és kulturális központja. A Kárász utcát már az 1980-as években sétálóutcává alakították. A belváros komolyabb rekonstrukciója 1998-2003 között zajlott.^[1]

Főbb épületek, építmények

Ebben a városrészben található:

a városháza és a Széchenyi tér,
a Csongrád-Csanád vármegyei önkormányzat épülete,
a Fogadalmi templom (Szegedi dóm) a Dóm térrel,
a Fekete ház,
a Szegedi Nemzeti Színház,
a Móra Ferenc Múzeum,
a Református palota,
az Ungár–Mayer-palota,
a Reök-palota,
a Schäffer-palota,
a Gróf palota,
a Tóth Péter-ház,
a Belvárosi Mozi,
a fő sétálóutca, a Kárász utca,
a Klauzál tér,
a Virág Cukrászda és Kávéház,
a Schulek Frigyes tervezte „kakasos” református templom,
a Szegedi Tudományegyetem,
a MÁV Rt. területi igazgatóságának épülete, mely Pfaff Ferenc tervei alapján készült 1894-ben,
a Beregi-ház,
a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár,
az Anna fürdő,
az Anna-kút,
szobrok, pl. Dankó Pista márványszobra,

Történet

Bővebben: Szeged története

Képek

Sóhajok hídja, épült 1883-ban
Klebelsberg Kuno szobra, Melocco Miklós alkotása 2000-ből
Anna fürdő 1896-ban épült Steinhardt & Lang tervei alapján
Anna kút 1927-ben fúrták, mélysége 944 m. Tetején a táncosnő szobra Csáky József alkotása
MÁV-épület, épült 1894-ben. Tervezte Pfaff Ferenc
Kass szálló. Épült 1897-1898-ban. Tervezte Steinhardt Antal
Dankó Pista szobra Margó Ede alkotása 1912-ből
Móra Ferenc Múzeum. Épült 1896-ban Steinhardt & Láng tervei alapján
Református palota. Magyar Ede tervezte szecessziós stílusban (1912)
Gróf palota szecessziós stílusban. Tervezte Raichle J. Ferenc (1913)
Szegedi Nemzeti Színház, épült 1886-ban. Tervezte a Fellner & Hellmer cég
Református templom. Tervezte Schulek Frigyes (1884)
A Belvárosi Mozi épülete 2012 tavaszán