Anna fürdő (Szeged)

Anna fürdő
Gőzfürdő
A fürdőépület 2006-ban
Település	Szeged
Cím	Tisza Lajos krt. 24
Építési adatok
Építés éve	1896
Építési stílus	eklektika
Védettség	műemlék
Tervező	Láng Adolf és Steinhardt Antal
Építész(ek)	Láng Adolf
Hasznosítása
Felhasználási terület	gyógyvizes üdülő
Elhelyezkedése
Anna fürdő Pozíció Szeged belvárosa térképén
é. sz. 46° 15′ 21″, k. h. 20° 08′ 58″46.255897, 20.149553
A Wikimédia Commons tartalmaz Anna fürdő témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Az Anna fürdő (régebbi, ma is használt nevén Gőzfürdő) egy a szegedi belvárosban álló műemlék fürdőépület. A neoreneszánsz és török jegyeket felvonultató, eklektikus stílusban épült műemlék épületet 1896-ban építették Láng Adolf és Steinhardt Antal bécsi építészek tervei alapján.

A fürdő története

Az 1879-es nagy szegedi árvíz után a városban mindössze egyetlen nem túl jól fölszerelt közfürdő maradt. A növekvő népességű város lakosai azonban igényelték a közfürdő létrehozását. Szeged városának megbízásából Ádok István Törökországba utazott, hogy az ottani fürdőkultúrát tanulmányozza. A török tapasztalatokat egy új szegedi fürdő létrehozásához kívánták felhasználni.

A város közgyűlése az 1890-es évek elején megvásárolta egy a Belvárosban fekvő Tisza Lajos körúti telket, amelynek fürdő célú beépítésére pályázatot írtak ki. A kiírt tervpályázatra öt pályamű érkezett, ezek közül a zsűri a bécsi Steinhardt Antal és Lang Adolf terveit választotta ki. Az osztrák tervezők egy elegáns utcai homlokzatú, gazdagon díszített fürdőépületet álmodtak meg, amelyben a férfi és női vendégeket térben elkülönítették. A tervek azonban olyan nagyra törőnek bizonyultak, hogy a város már a tervezési pályázat során lemondott teljes megvalósításukról. A város eltekintett a külön férfi és női fürdőrész kialakításáról és a két nem elválasztását a nyitvatartás szabályozásával oldották meg. (A fürdő más időszakokban várta férfi és női vendégeit.) Az építést Ádok István vezette.

A fürdőt 1896. szeptember 6-án nyitották meg. A városnak nem volt kapacitása az intézmény működtetésére, így pályázatot hirdetett a fürdő működtetésére. Az első pályázaton Antal József szentesi vállalkozó nyerte el az üzemeltetés jogát. Az építés és tervezés hiányosságai már a kezdeti időszakban kiütköztek, pótlásokat és javításokat kellett elvégezni, amelyeket újabb hitelfelvételekkel kellett fedezni. A hiányosságok oly' mértékűek voltak, hogy 1906 és 1909 között az épületet jelentősen át kellett alakítani.

1927-ben a fürdő közvetlen szomszédságában fúrták a 944 méteres talpmélységű Anna-kutat, amelyből az 52 fokos, emésztési panaszokat és a pajzsmirigy megbetegedéseit orvosló Anna-víz tört fel, amelyről a kút később a nevét kapta. A gyógyvizet bevezették a fürdőbe is, amelyet 1938-ban gyógyfürdői rangra emeltek. A második világháború éveiben 50 fős óvóhelyet építettek a fürdő alagsorában. Az 1950-es években több átalakítás is történt. Ez eredetileg üzleteknek otthont adó földszinti helyiségeket átalakították és összevonásukkal iszapgyógyászatot hoztak bennük létre. Az addigra leromlott állapotú fa tetőszerkezetet a formavilág megtartásával vasbetonra cserélték. Az 1950-es évektől kezdve a fürdőben az állam által finanszírozott gyógyítási tevékenység folyt.

2004-ben a fürdő épületét eredeti stílusát megőrizve teljes körűen felújították. Az épületen belül elválasztották a gyógyfürdő részleget az újonnan létrehozott wellnessfürdőtől. Az Anna fürdőben napjainkban is folyik gyógyítási tevékenység, az épületben reumatológiai rendelő működik.

Források

• "Szegedi fürdők". vom.hu. Hozzáférés: 2011. június 1..
• "Anna Fürdő". Thermal Tours. 2014. június 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. június 1..
• "Csongrád megyei örökségtár". Nemzeti Kulturális Örökség Elektronikus Oktatási Könyvtára. 2015. április 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. június 1..
• "Gőzfürdő". Műemlékem.hu. Hozzáférés: 2011. június 1..