Beke Mihály András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Beke Mihály András
Élete
Született 1956. május 5. (63 éves)
Bukarest
Nemzetiség Magyar
Szülei Beke György
Pályafutása
Írói álneve Vári Kolos
Jellemző műfaj(ok) vers, próza, esszé, műfordítás

Beke Mihály András (Bukarest, 1956. május 5. –) magyar író, újságíró, műfordító, kultúrdiplomata. Beke György fia.

Életútja[szerkesztés]

Bukarestben született. Kolozsvárt érettségizett, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem filológiai karán magyar–orosz szakos diplomát szerzett. Diákkorától publikált irodalmi lapokban, első írása a Jóbarátban jelent meg (1969). Publicisztikáját a kolozsvári Igazság Fellegvár-oldala, verseit és kritikáit a Korunk, Utunk, Igaz Szó, esszéit az Echinox és Művelődés közölte. 1977-1980-ig az Echinox magyar oldalainak felelős szerkesztőjeként működött. A fiatal költők 1979-es Kimaradt szó c. antológiájában szerepelt.

Egyetem után Sepsiszentgyörgyön tanár. 1984-től Magyarországon él, magyar állampolgár. Nős, két fia van. 1984-től a Mestermunka, majd a Köznevelés szerkesztő-riportere, 1990-től a Heti Magyarország szerkesztő-riportere, rovatvezetője. 1992-től a Magyar Televízió Külpolitikai főszerkesztőségének (Panoráma) előbb külső, majd 1994-től belső szerkesztő-riportere. 1997-ben az MTV Rt. Határon túli magyarok szerkesztőségének szerkesztő-műsorvezetője. 2002. január 15-től a Magyar Televízió Rt. Irodalmi és Drámai szerkesztőségének vezetője.

Közben 1995-től a Duna Televízió külsős riportere és az Új Magyarország külsős rovatvezetője (Határon túli magyarok). 1997-től a Magyar Rádió külső munkatársa és az Európai Néppárt hírlapjának (PPE-News) a magyarországi munkatársa (fordítója és kiadója, 1997-2001). 2001-ben a Duna Televízió Világtérkép c. külpolitikai magazinjának a felelős szerkesztője (Vári Kolos néven). 2000-2002-ig a Magyar Demokrata Fórum külpolitikai tanácsadójaként működött.

2003. szeptember elsejétől 2008. június 30-ig Magyarország bukaresti Magyar Kulturális Intézetének az igazgatója (I. tanácsosi diplomáciai, és minisztériumi főosztályvezetői rangban). (A bukaresti intézet igazgatójaként kezdeményezte az intézmény működésének kiterjesztését a Moldvai Köztársaságra; megszervezte a román és magyar történészek konferenciáját, megteremtette a Film.dok dokumentumfilm-fesztivált; valamint kezdeményezte az Intézetek éjszakájának azóta más országokban is megtartott rendezvényét, stb.). 2008. szeptember 1-jétől ismét a Magyar Televízió Zrt. munkatársa volt (A Mementó ’89 c. műsor ötletgazdája és szerkesztője, a Ma Reggel c. műsor szerkesztője, majd az Európa Magyarországon c. műsor felelős szerkesztője.) 2011 – 2013.között a Nemzetközi Visegrádi Alap, magyarországi megbízottjaként tartott előadásokat. 2013 – 2014.-ben a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatóhelyettese. 2014.márc.15-től diplomata, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kulturális Diplomáciai Főosztályán vezető főtanácsos, közigazgatási tanácsadó. 2017. október elejétől a beregszászi Magyar Konzulátus első beosztottja.

TANULMÁNYOK

  • Az Európai Parlament kultúrpolitikájának tanulmányozása (Az Európai Néppárt ösztöndíja, Brüsszel 2002).
  • Európa-szakértő - egyetemi oklevél (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bp.,2001). (Francia nyelvű diplomamunka: Le projet européen démocrate-chrétien, Le Parti Populaire Européen-Passé, présence, avenir (A kereszténydemokrata európa-terv, Az Európai Néppárt - Múlt, jelenlét, jövő)
  • Francia ösztöndíjas média tanulmányok és sajtógyakorlat (L’Est Républicain), (Párizs, Nancy,1991).
  • Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1988-1990).
  • A vallon-flamand kérdés és a belgiumi magyar emigráció története (Katolikus Egyetem, Leuven, 1988).
  • A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tanfolyama (Budapest, 1985).
  • Magyar-orosz tanári oklevél (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészkar, Kolozsvár, 1980.)(Diplomamunka: Madách Imre: A tragédia vége  – a komédia kezdete) 

Kötetek[szerkesztés]

    *Magyar-orosz tanári oklevél (1980, kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészkar)
    • Elvégezte a Magyar Újságírók Országos Szövetségének tanfolyamát (1985).
    • A Leuveni Katolikus Egyetemen tanulmányozta a belgiumi magyarság történetét (1988).
    • Soros- és Móricz Zsigmond-ösztöndíjat kapott (1988-1990).
    • Francia ösztöndíjjal szakmai tanulmányokat végzett Párizsban és Nancyban (1991).
    • Az Európai Néppárt ösztöndíjával tanulmányozta az európai intézmények működését (1992).
    • „Európa-szakértő” egyetemi oklevelet szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (2001).
    • Az Európai Parlament ösztöndíjával tanulmányozta az EP kulturális és médiapolitikáját (2002).
    • Közigazgatási szakvizsgát tett (2007).
    • Négy állami felsőfokú nyelvvizsgája van: orosz, francia, román (1989) és angol.

Kötetek[szerkesztés]

  • Bábel-tornyán, Echinox-antológia (szerkesztés), Kriterion, Bukarest, (1983.)
  • Paul Drumaru: Főpróba, Európa (regényfordítás románból), Budapest, (1989);
  • Illúziók kora, Erdély, (esszéinterjú), Széphalom könyvműhely, Budapest, (1994)
  • Wilfried Martens: Az egyik és a másik Európa, (fordítás franciából), Püski, Budapest, (1996)
  • Hunok Európában, Gondolatok a magyar kulturális diplomáciáról (Magyar Múzsa Könyvek, 2010)
  • Alain Minc: A káosz kontinense, Új középkor (fordítás franciából)

Társasági tagság[szerkesztés]

  • Egyetemistaként az Írószövetség kolozsvári Gaál Gábor irodalmi körének az elnöke,
  • Magyarországon az Írószövetség József Attila Körének elnökségi tagja (1985-88), a JAK Mihályiban szervezett nemzetközi műfordító-táborának a vezetője.
  • 2004-től a Film.dok. Magyar-román dokumentumfilm-fesztivál elnöke.
  • A Magyar Írók Szövetségének és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) a tagja.
  • A Magyar Írók Szövetsége, az EMIL (Erdélyi Magyar Irók Ligája), a MÚOSZ (Magyar Újságírók Szövetsége), a MÚRE (Magyar Újságírók Romániai Egyesülete) tagja.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1985)
  • A Palócföld Madách-pályázatának díjazottja az esszé-kategóriában (1988)
  • A Magyar Külügyminisztérium és az Európai Újságírók Szövetsége EU integrációs cikkpályázatának a fődíja (1997)
  • A román Kulturális Érdemrend lovagja, Nagytiszti fokozat (Ordinul Meritul Cultural, Mare Ofiter) 2004.
  • Hűség a Hazához érdemkereszt (Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség és a Pofosz kitüntetése), 2010.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]