Bayerisch Eisenstein – Železná Ruda-Alžbětín vasútállomás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bayerisch Eisenstein – Železná Ruda-Alžbětín vasútállomás
Az állomás épülete Csehország felől
Az állomás épülete Csehország felől
Ország
Hely
Állomáskategória6. kategóriába tartozó vasútállomás
Állomáskód
  • NBEI
  • NXBE
UIC állomáskód
  • 5477025
  • 8026482
IBNR állomáskód8000830
Megnyitás1877
Felhasználási területvasútállomás
Üzemeltető
Tszf. magasság722 m
Egyéb jellemzők
Peronnal rendelkező vágányok száma4
Része ennekCsehország vasúti közlekedése
Németország vasúti közlekedése
Szomszédos állomások
  • Železná Ruda centrum (Plzeň hlavní nádraží, Plzeň–Železná Ruda-vasútvonal)
  • Ludwigsthal (Bahnhof Plattling, Plattling–Bayerisch Eisenstein-vasútvonal)
Időzóna
Vasútvonalak
Szolgáltatások
Szolgáltatásokszemélyvonat
Elhelyezkedése
Bayerisch Eisenstein – Železná Ruda-Alžbětín vasútállomás (Németország)
Bayerisch Eisenstein – Železná Ruda-Alžbětín vasútállomás
Bayerisch Eisenstein – Železná Ruda-Alžbětín vasútállomás
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 07′ 18″, k. h. 13° 12′ 33″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 18″, k. h. 13° 12′ 33″
Térkép
SablonWikidataSegítség
Egy waldbahn motorvonat és az állomás épülete Németország felől

Bayerisch Eisenstein – Železná Ruda-Alžbětín vasútállomás (németül: Bahnhof Bayerisch Eisenstein, csehül: Nádraží Železná Ruda-Alžbětín) a német-cseh határon fekszik. Németország felé a Länderbahn vonatai, Csehország felé pedig a České dráhy személyvonatai közlekednek. Az országhatár az állomás épületét kettészeli.

Vasútvonal:

Története[szerkesztés]

Az állomást 1877. október 20-án adták át, amikor az Eisenbahn Pilsen-Priesen(-Komotau) vasúttársaság elkészült a Neuern és Eisenstein közötti vasútvonallal. A mai német oldalon a Bajor Királyi Államvasutak (németül: Königliche Bayerische Staats-Eisenbahnen) befejezte a Plattling–Bayerisch Eisenstein-vasútvonalat, és 1877. november 15-én elindulhatott a forgalom. Az állomás épületét 1878-ban adták át, melynek érdekessége, hogy a német-cseh országhatár kettészeli. A német területen épített fordítókorong jelenleg a helyi vasúti múzeum része. Az 1900-as évek legelején néhány évig közvetlen vonatok jártak Prága és München között, de a helyenként éles kanyarok és meredek lejtők miatt hamar megszüntették. 1938-ban Németország megszállta a Szudétavidéket, de közvetlen vonatok ekkor sem indultak. A második világháború után – 1953-ban – a határon vasfüggönyt húztak fel, a német vonatok végállomása továbbra is Eisenstein maradt, míg a csehszlovák vonatok csak Železná Ruda központjáig jártak. A határt 1991. június 2-án nyitották újra, ami után rövidesen a csehszlovák vasúttársaság a határig közlekedtette a vonatait. 2006. május 28-ától a waldbahn szerelvényei Špičákig hosszabbított útvonalon jártak, ám nem sokáig volt újra határátlépő vasúti forgalom, mert egy éven belül megszüntették. 2006 decemberében a cseh vasút az eddig használt Železná Ruda helyett hivatalosan is áttért a Železná Ruda-Alžbětín név használatára.

Vágányhálózat[szerkesztés]

Az állomás három peronnal rendelkezik, melyekhez összesen hat vágány tartozik.

Forgalom[szerkesztés]

Járat Üzemeltető Útvonal Gyakoriság
WBA 1 Waldbahn Bayerisch Eisenstein – Ludwigsthal – Zwiesel – Bettmannsäge – Regen – Triefenried – Gotteszell – Grafling-Arzting – Deggendorf Hbf – Pankofen – Plattling Óránként
Os
R
České dráhy Železná Ruda-Alžbětín – Železná Ruda centrum – Železná Ruda město – Špičák – Hojsova Stráž-Brčálník – Hamry-Hojsova Stráž – Zelená Lhota – Dešenice – Nýrsko – Petrovice nad Úhlavou – Janovice nad Úhlavou – Bezděkov u Klatov – Klatovy (– tovább Plzeň hl.n. és Praha hl.n. felé) Kb. 2 óránként

A német waldbahn és a cseh vonatok között a menetrendi hangolás elenyésző, késés esetén pedig a csatlakozás nem garantált.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bayerisch Eisenstein railway station című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Bernhard Hager: Vom Ende der Stille (Teil 1). In: Eisenbahngeschichte Nr. 76 (Juni/Juli 2016), S. 42–53.
  • Bernhard Hager: Über alte Grenzen hinweg (Teil 2). In: Eisenbahngeschichte Nr. 77 (August/September 2016), S. 14–20.
  • Eine Grenze mitten durch den Bahnhof. mittelbayerische.de, 2010. február 4. [2018. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 1.)