BAH-csomópont
| BAH-csomópont | |
 | |
| Németvölgy a Sas-hegyről nézve, középen a BAH-csomópont | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest |
| Városrész | XI. és XII. kerület |
| Névadó | iniciálé |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 BAH-csomópont
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 15″, k. h. 19° 01′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 15″, k. h. 19° 01′ 29″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz BAH-csomópont témájú médiaállományokat. | |
A BAH-csomópont Budapest nagy forgalmú közlekedési csomópontja a XI. és a XII. kerület határán, földrajzilag a Sas-hegy és a Gellért-hegy közötti katlanban, amely a Németvölgy dél-keleti nyúlványának tekinthető.
A csomópont elnevezése az itt kereszteződő három út, a Budaörsi út, az Alkotás utca és a Hegyalja út kezdőbetűiből áll össze. Bár akadt olyan kezdeményezés, hogy a csomópontot a zeneszerző után Bach csomópontra kereszteljék,[1] ezt a Fővárosi Közgyűlés 2000. június 29-i ülésén elutasították.[2][3]
Története[szerkesztés]
Az Erzsébet híd átadásával egy időben, 1964-ben készült el az M7-es sztráda budaörsi bevezető szakasza Törökbálintig. (Amelyet az M1-es autópálya kiépülésének elején, 1978-1979 között a Budaörsi úttal együtt irányonként három sávosra szélesítettek ki.) A motorizáció lázában született közlekedéspolitikai-városrendezési tervek a jelentős közúti forgalmat a lakott területek elkerülése helyett a Belváros felé vagy azt átszelve vezették be. (Ennek eredményeként alakult ki a metróépítések során a felszíni villamospályák elbontásával kialakított nyugat-kelet irányú, Kossuth Lajos utca – Rákóczi út – Kerepesi út és az észak-déli irányú, Váci út – Bajcsy-Zsilinszky út – Kiskörút – Üllői út tengely, amelyek azóta is komoly terhelést okoznak a főváros belső területeinek.) A Hegyalja út Erzsébet hídtól idáig tartó szakaszát 1967-ben kezdték el kiszélesíteni irányonként két sávosra. A Nagykörút budai részéhez kapcsolódóan a Nagyenyed utcáig 1973-ra, a BAH csomópontig pedig 1976-ra készült el irányonként három sávval az Alkotás utca és irányonként két sávval a Villányi út – Karolina út korridor.[4] [5] A BAH-csomópont jelenlegi formája 1976-ban alakult ki. Ugyanis ebben az évben adták át a forgalomnak az M1-es és M7-es autópályákat Budapest belvárosával összekötő irányonként egy forgalmi sávos felüljárót.[6] A több mint 330 méter hosszú felüljárón az útpálya 9 méter széles. A szerkezetet a Főmterv tervezte, utoljára 1988-ban teljeskörűen,[7] majd 2018 őszén az aszfaltréteget újították fel.[8]
Látnivalói[szerkesztés]
Itt található a Budapest Kongresszusi Központ, a Novotel Budapest Congress szálloda, és a Gesztenyés-kert.
Megközelítése budapesti tömegközlekedéssel[szerkesztés]
- Villamos:
17, 61 - Busz:
8E, 108E, 110, 112, 139, 140, 140A, 212, 212A, 212B - Éjszakai busz:
908, 908A, 960
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás: A Hegyalja út kialakulása és elnevezése (magyar nyelven). Utcák, terek blog, 2016. (Hozzáférés: 2017. április 2.) „Érdemes megjegyezni, hogy a BAH-csomópont nevének "Bach-csomópontra" (értsd: Johann Sebastian Bachra) való módosításáért a zeneszerző születésének 300. évfordulóján, 1985-ben Del Medico Imre tett javaslatot.”
- ↑ Fővárosi Közlöny 2000/14 (IX. 20.)
- ↑ Nem lesz Bach a BAH csomópont – Origo, 2000. június 30.
- ↑ Gáll Imre, Kovács József, dr. Tóth Ernő - Pest megyei és Budapesti hídak (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 936-04-8919-8 (Hungaricana online archivum)
- ↑ MOH és BAH - új közlekedési csomópontok Budapesten, 1976 december - filmhiradokonline.hu
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás - A Hegyalja út kialakulása és elnevezése (utcakterek.blog.hu, 2016.03.29.)
- ↑ Felüljárók Budapesten: ismeretlen ismerősök (Metropol, 2009. július 17.)
- ↑ Kész a körúti villamos és a BAH felújítása. Heti Válasz (2018. szeptember 4.) (Hozzáférés: 2018. október 15.)
