Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A budapesti székhelyű Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola (rövidítése BGGyTF) bár sorozatos hely- és névváltoztatásokkal, de 1900-tól mintegy 100 éven keresztül hazánk egyetlen gyógypedagógiai képző- és kutatóintézete volt. Gyógypedagógusokat és általános szociális munkásokat képző felsőoktatási intézmény. Ma azonos szakmai feladatokkal az ELTE keretein belül működik, mint az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első gyógypedagógiai intézmény a siketnémák oktatására 1802-ben létesült Vácott. Ekkor Magyarországon még nem létezett gyógypedagógusokat képző intézmény, így az első tanítókat, akik siketnémákkal foglalkoztak, Bécsben képezték egy egyéves tanfolyam során. Az 1800-as években egyre több iskola létesült siketek számára az országban, így sürgetővé vált a hazai tanerőképzés kérdése. Ennek megoldására 1890-ben speciális tanfolyamokat létesítettek, melyek gyógypedagógiai oktatási feladatokra készítettek fel. Ezek azonban nem voltak hosszú életűek, ugyanis felismerték, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek számára is tankötelezettséget kellene bevezetni, és ehhez minden szükséges feltételt megteremteni.

Az 1890-es évek meghatározóak a magyar gyógypedagógia fejlődése szempontjából. Ekkor történt ugyanis, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban Náray-Szabó Sándor orvos felismerte, hogy a társadalmi lehetőségek kedvezőek a fogyatékossággal élők ügyeinek megoldásához. Az ő hatására létesül a Gyógypedagógiai Ügyosztály, ahol a fogyatékossággal élő gyermekek ügyeivel foglalkoznak. 1898-ban így a „siketnémák”, „vakok”, „hülyék”, „gyengeelméjűek”, „dadogók” és „hebegők” összes intézete gyógypedagógiai intézménnyé minősült a korábbi „emberbaráti” megnevezés helyett. Ugyanekkor jött létre a Gyógypedagógiai Intézetek Országos Szaktanácsa és megalakult a Magyar Gyógypedagógia című szaklap.

Náray-Szabó indította el a gyógypedagógus-képző tanfolyamok egyesítését. A folyamat során ő és Borbély Sándor, Szaktanács előadója a Gyógypedagógiai Intézetek Országos Szaktanácsához és a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez is javaslatokat, felterjesztéseket küldtek, melyek eredményéül 1900-ban a Siketnémák Királyi Országos Intézetében Vácott, ekkor még kétéves képzéssel létesült a Gyógypedagógiai Tanítóképző, a mai Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar jogelődje.

Fejlődése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1900-ban a képzés tehát kétéves volt, a gyógypedagógus jelöltek a „siketnémák”, „vakok”, „gyengeelméjűek, „hülyék”, „dadogók” és „egyéb beszédhibában szenvedők” oktatásához szükséges ismereteket is elsajátították. Nagy hangsúlyt fektettek a gyakorlati képzésekre, a másodéves hallgatók minden idejüket gyakorlatban töltötték. A képzést azonban hamarosan kritikák érték, így 1904-től különböző intézményekben Budapesten működött, és ezzel egy időben megszűntették a „gyengeelméjűek” oktatására való felkészítést.

A Tanácsköztársaság bukása után, 1919 és 1922 között szünetelt a gyógypedagógus-képzés, 1922-ben pedig már hároméves képzési idővel indult újra. Fontos megemlíteni, hogy 1921-ben rendeletet hoztak a fogyatékossággal élő gyermekek kötelező beiskolázásáról. A képzés azonban nem terjedt ki minden fogyatékosságra (pl. „gyengetehetségűek”).

1928-ban a képzés főiskolai szintűre, négyévesre módosult, Tóth Zoltán, az akkori igazgató közbenjárásával. Az ekkor kezdő hallgatók 1932-ben már főiskolai diplomát kaptak. Az intézmény neve Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Az 1930-as években egyre csökkent a hallgatói létszám, míg 1938-ban a képzést leállították, és csak 1942-ben, módosított tantervvel indult újra. Ekkor ismét bevezették a hároméves képzési időt. Ugyanebben az évben Bárczi Gusztáv lett a főiskola igazgatója, az intézmény első állandó székhelye pedig az akkori budai gyógypedagógiai intézet lett.

A második világháború után, 1946-ban új szervezeti szabályzat lépett életbe Bárczi Gusztáv és Illyésné Kozmutza Flóra közreműködésével. Ez meghatározta, hogy a négyéves képzés negyedik évének elején a hallgatóak kötelesek egy fő- és két mellékszakot választani a látási, hallási, értelmi és erkölcsi fogyatékosok, nyomorékok, beszédzavarban és egyéb lelki rendellenességben szenvedők pedagógiái közül. Ez a szakosodás azonban nem határolta be a diploma utáni elhelyezkedési lehetőségeket, a diplomások bármely gyógypedagógiai intézménybe pályázhattak.

1948-ban Pető András orvos vezetésével új intézmény létesül egy főiskolai célokra átengedett épületben: a Mozgásterápiai Osztály, amelyet Bárczi Gusztáv kitörő örömmel fogadott. Ugyanebben az évben azonban a négyéves képzést a vallás- és közoktatásügyi miniszter újfent háromévesre módosítja, mivel az általános iskolai tanítók is három év alatt képződnek. Az új tanulmányi rendszer a hallgatók körében egyáltalán nem sikeres, ellenállnak, előadásokra nem járnak, a vizsgákra nem készülnek fel. Emellett az iskola hallgatói létszáma elérte a százat, nem volt elég hely a színvonalas oktatás megteremtésére. 1950-ben felépült az új Mozgásterápiai Intézet, a Pető Intézet a Villányi úton, így a Főiskola számára hely szabadult fel. 1951-ben azonban a Főiskola kénytelen volt elköltözni korábbi székhelyéről a szovjet rendszer követelései miatt. Az intézmény romos épületbe került, aminek helyreállítási munkálatai évekig tartottak.

1953-tól visszaállították a négyéves képzési időt, valamint átdolgozták a tanulmányi rendet. 1956-ban a Főiskola új épületbe költözik a Bethlen térre, ahol 1981-ig székel.

1963-ban nappali tagozaton megindul a szakos képzés, ezzel megszűnik a nemzetközileg egyedülálló képzési koncepció. A szakválasztás a harmadik félév végén történik. Kötelező szakok: az értelmi fogyatékosok gyógyító-nevelésére felkészítő szak, valamint a hibásbeszédűek gyógyító-nevelésére felkészítő szak. Emellé választható szakok még: a hallási fogyatékosok gyógyító-nevelésére felkészítő szak, a látási fogyatékosok gyógyító-nevelésére felkészítő szak és a mozgási fogyatékosok gyógyító-nevelésére felkészítő szak (ez utóbbi a szomatopedagógia szak megjelenéséig nem működik). A képzés elvégzése és az államvizsga letétele után megszerzett diploma az értelmi fogyatékossággal élők és a hibásbeszédűek, valamint a választott szakterület intézményeiben való elhelyezkedésére jogosít.

A kétszakos képzés csak 1971-ben került bevezetésre, melynek keretein belül kötelezően tanulandó az oligofrénpedagógia (értelmi fogyatékosok gyógypedagógiája) és emellé még legalább egy választása a szurdopedagógia (hallási fogyatékosok gyógypedagógiája), a tiflopedagógia (látási fogyatékosok gyógypedagógiája) és a logopédia (beszédfogyatékosok gyógypedagógiája) közül. Az új szakelnevezések a szovjet szakirodalomból származnak.

Az 1970-es évek elején a Főiskola igazgatójának, Göllesz Viktornak köszönhetően több eredményes esemény is történik a gyógypedagógia és a képzés szempontjából. Megalapította a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületét (MAGYE), külföldi kapcsolatokat épített ki, melyeknek köszönhetően a hallgatók tanulmányi utakra juthattak el, valamint hozzá köthető az egyik legrangosabb gyógypedagógiai folyóirat, a Gyógypedagógiai Szemle megalapítása.

1972-ben négyéves szociálisszervező-képzés indul, mivel a Főiskola felismerte a szociálisszakember-képzés területén jelenlévő hiányt. 1973-ban megint új tanterv lép életbe, melynek leglényegibb eleme a választható pszichopedagógia szak megjelenése. Ez az 1968-ban indult kétéves nevelőotthoni tanár szak továbbfejlesztése. A szak a tipikustól eltérő személyiségstruktúrával rendelkező és személyiségfejlődésükben sérült gyermekek nevelésével-oktatásával foglalkozik.

1975-ben a Főiskola névadó- és jubileumi ünnepséget szervezett a gyógypedagógusképzés 75., valamint Bárczi Gusztáv halálának 10. évfordulója alkalmából. Az iskola neve Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola lett.

1983-ban megjelenik az önálló szomatopedagógia szak nappali tagozaton (az 1977-es levelezős képzés kibővítéseként).

1990-ben nappali tagozaton elkezdődik a négyéves szociálismunkás-képzés, melyet 2003-ig a Főiskola jogutódja lát el (2003 szeptember 1-től pedig az ELTE Társadalomtudományi Kara). A szociálisszervező-képzés 1990-től szünetel, majd 1996-ban végleg megszűnik.

1992-ben új kísérleti reformtanterv kerül bevezetésre, melynek kidolgozói olyan híres szakemberek mint Illyés Sándor, Lányiné Engelmayer Ágnes és Mesterházi Zsuzsa. A tanterv hat fogyatékossági szakterületet különböztetett meg: értelmi fogyatékosok, látási fogyatékosok, hallási fogyatékosok, mozgási fogyatékosok, beszédfogyatékosok, beilleszkedési és magatartászavarokban szenvedők. Emellett két elkülönülő kompetencia jelent meg: a gyógypedagógiai terapeuta és a gyógypedagógus. A hallgató legalább az egyik szakterületen köteles volt megszerezni a tanári kompetenciát, míg a másikon választhatott a tanári és a terapeuta képesítés között, vagy akár úgy is dönthetett, hogy ugyanazon a szakterületen szerzi meg mindkét végzettséget. A képzési idő 10 félév.

1999-ben az intézmény átköltözött mai székhelyére, az Ecseri útra. Ekkor indult meg a Főiskolán az akkreditált gyógypedagógus-képzés, gyógypedagógiai tanárokat és gyógypedagógiai terapeutákat négyéves képzés során főiskolai szinten, míg gyógypedagógusokat ötéves képzés során egyetemi szinten készítettek fel. A szakok meghatározása a fogyatékosságok típusai szerint történik: hallássérültek pedagógiája, látássérültek pedagógiája, logopédia, pszichopedagógia, szomatopedagógia, értelmileg akadályozottak pedagógiája és tanulásban akadályozottak pedagógiája.

Az intézmény 2000. január 1-jétől az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara lett. A Kar nevéből 2009. július 1. napjától a „főiskolai” jelző elhagyásra került, így az 1900-ban létesült Gyógypedagógiai Tanítóképző a mai Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar.

Kiemelkedő tanárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bárczi Gusztáv: Kossuth-díjas (1953) gyógypedagógus-orvos 
  • Éltes Mátyás: gyógypedagógus
  • Illyés Gyuláné sz. Kozmutza Flóra: gyógypedagógus, pszichológus, francia-német-magyar szakos középiskolai tanár
  • Mérei Ferenc: Kossuth-díjas (1949) pszichológus, a pszichológiai tudományok doktora
  • Ranschburg Pál: elme-és ideggyógyász, egyetemi rk. tanár
  • Sarbó Artúr: ideggyógyász, egyetemi magántanár és c. rk. tanár
  • Schnell János: gyógypedagógus-orvos, egyetemi magántanár
  • Szondi Lipót: pszichiáter, a párizsi Sorbonne egyetem díszdoktora
  • Tóth Zoltán: gyógypedagógus, természetrajz-kémia szakos középiskolai tanár
  • Vértes O. András: magyar-francia szakos középiskolai tanár, a nyelvtudomány akadémiai doktora, a Finn Tudományos Akadémia külső tagja
  • Vértes O. József: pszichológus és magyar-német szakos középiskolai tanár, c. rk. egyetemi tanár

Jelenlegi képzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kar                                                                                              

Cím: 1097, Budapest Ecseri út 3.

Telefon: (36-1) 358-5500

Fax: (36-1) 348-3187

E-mail: bggyk@barczi.elte.hu

Honlap: www.barczi.elte.hu

A kar vezetői

Dékán:

  • Dr. Zászkaliczky Péter, főiskolai tanár

Dékánhelyettesek:

  • Dr. Márkus Eszter, főiskolai docens (oktatási ügyek)
  • Dr. Papp Gabriella, habil. főiskolai tanár (gyakorlati és képzésfejlesztési ügyek)
  • Győriné Dr. Stefanik Krisztina, adjunktus (tudományos és nemzetközi ügyek)
  • Dr. Perlusz Andrea, főiskolai tanár (stratégiai és szakmapolitikai ügyek)

A kar intézetei

  • Általános Gyógypedagógiai Intézet (ALTGYP)
  • Fogyatékosság és Társadalmi Részvétel Intézet (FOTRI)
  • Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet (ATIVIK)
  • Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet (GYOPSZI)
  • Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézet (GYMRI)

A képzés célja

Az oktatás célja olyan gyógypedagógusok képzése,  akik birtokában vannak a gyógypedagógia és annak határtudományainak korszerű ismereteinek, valamint annak a szakterületi és gyakorlati tudásnak, melyek lehetővé teszik, hogy megfelelő segítséget nyújtsanak a fogyatékos emberek számára.

A képzés első felében a hallgatók szert tesznek a különböző tudományterületek alapismereteire. A képzés második felévben a főbb hangsúly a választott szakirány(ok)nak megfelelő ismeretek elsajátítására helyeződik. Ez nem csupán elméleti képzést takar, hanem megkezdődnek a szakmai gyakorlatok, melyek segítségével rengeteg tapasztalatot szerezhetnek a hallgatók.

Gyógypedagógiai alapképzési (Ba) szak

A képzés nyolc féléves, amely alatt 240 kreditet kell teljesíteni. A képzés elvégezhető nappali (teljes idős képzés), illetve levelező (részidős képzés) tagozaton, egy vagy két választott szakirányon. A képzés elvégzésére lehetőség van állami ösztöndíjas, valamint önköltséges formában is. Az egyes szakirányokon szerzett végzettség önálló szakképzettséget ad, ezért az oklevélben az elvégzett szakirány(ok) is fel van(nak) tüntetve.

Választható szakirányok az alapfokú képzés során

Autizmus spektrumzavarok pedagógiája

A szakirány felkészít az autizmus spektrum zavarban érintett személyek speciális szükségleteinek feltérképezésére, fejlesztésükre, oktatásukra, foglalkoztatásukra.

Értelmileg akadályozottak pedagógiája

A szakirány az értelmileg akadályozott és halmozottan fogyatékos személyek nevelésére, oktatására, fejlesztésére készít fel.

Hallássérültek pedagógiája

A végzett szakemberek a pedoaudiológia, a korai fejlesztés, speciális oktatás és nevelés, az integrált oktatás, valamint a felnőtt hallássérült személyek rehabilitációja terén látnak el feladatokat.

Látássérültek pedagógiája

A szakirány a látássérülés felismerésére, a látássérült személyek fejlesztésére, gondozására, speciális oktatására és nevelésére készít fel.

Logopédia

A szakirány a beszéd-, hang- és nyelvi zavarok felismerésére, logopédiai segítségre szoruló gyermekek gondozására, habilitációjára készít fel.

Pszichopedagógia

A szakirány a személyiség-, viselkedés- és teljesítményzavarokkal küzdő személyek oktatására, társadalmi beilleszkedésük elősegítésére készít fel.

Szomatopedagógia

A szakirány a mozgáskorlátozottság felismerésére, valamint a mozgáskorlátozott személyek gondozására, fejlesztésére, oktatására és mozgásnevelésére készít fel.

Tanulásban akadályozottak pedagógiája

A szakirány a tanulásban akadályozott (ezen belül az enyhén értelmi fogyatékos), a tanulási zavarral és tanulási nehézséggel küzdő gyermekek és fiatalok speciális nevelési, fejlesztési szükségleteinek megállapítására, (gyógy)pedagógiai diagnózis alkotására készít fel.

Mesterképzés (Ma)

A képzési idő 3 félév, melynek során 90 kreditet kell teljesítenie a hallgatónak. A képzés elvégezhető nappali (teljes idős képzés), illetve levelező (részidős képzés) tagozaton, egy vagy két választott szakirányon. A képzés elvégzésére lehetőség van állami ösztöndíjas, valamint önköltséges formában is. Az oklevélben feltüntetett szakképzettség megnevezése: okleveles gyógypedagógus.

A képzés során különböző határtudományi ismeretek, gyógypedagógia-elmélet, az integratív/inkluzív gyógypedagógia szakmai alapjai sajátíthatók el.

Választható mesterképzési szakok alapképzés után

A karon:

  • Gyógypedagógiai mesterképzési szak
  • Interkulturális pszichológia és pedagógia mesterképzési szak
  • Neveléstudományi mesterképzési szak

További szakok:

  • Kisebbségpolitika mesterképzési szak
  • Komplex rehabilitáció mesterképzési szak
  • Kriminológia mesterképzési szak

Továbbképzések

2-4 féléves képzések, melyek során 60-120 kreditet kell teljesíteniük a képzésben résztvevőknek.

  • Adaptált testkultúra és sport
  • Családközpontú kora gyermekkori intervenció
  • Családközpontú kora gyermekkori intervenciós konzulens
  • Foglalkozási rehabilitációs szaktanácsadás
  • Gyermekjátékdráma
  • Gyógypedagógiai alapképzési szak szakirányai
  • Gyógypedagógus szakvizsga
  • Hallássérült gyermekek és felnőttek komplex ellátása
  • Integrációs fogadó pedagógus
  • Látássérültek elemi rehabilitációja
  • Óvodás és kisiskolás gyermekek nyelv- és beszédfejlesztése
  • Súlyosan és halmozottan fogyatékos emberek gyógypedagógiája
  • Zeneterapeuta – módszerspecifikus

Akkreditált tanfolyamok pedagógusok számára:

  • A matematika tanulás zavarai
  • Az inklúziós index iskolafejlesztési program szakértőinek képzése
  • Drámapedagógiai eszközök alkalmazása sajátos nevelési igényű tanulók integrációjában
  • Felkészítés sajátos nevelési igényű tanulók együttneveléséhez középiskolai pedagógusok számára
  • Logopédiai diagnosztika
  • Sindelar-Zsoldos program 1., 2.
  • Személyiségfejlesztés zeneterápiával – zene-élmény-terápia
  • Tanulásban akadályozott gyermekek fejlesztése a DIFER mutatói alapján
  • Waldorf pedagógiai alapismeretek

Elhelyezkedési lehetőségek

  • Civil szervezetek
  • Egészségügy
  • Gyermekvédelem
  • Igazságügyi intézmények
  • Köznevelés intézményei (pl.: oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálatok)
  • Szociális ellátórendszer

Hasonló képzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyógypedagógus képzés 2000-ig csak a Bárczi Gusztáv Tanárképző Főiskolán folyt hazánkban, de az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez való csatlakozást követően három másik vidéki intézményben is lehetőség nyílt a képzettség megszerzésére.

Hazánkban jelenleg az alábbi 4 egyetem biztosítja a gyógypedagógus-képzést:

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
  • Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar
  • Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar
  • Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

Kaposvári Egyetem

Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Kar

Dékán: Dr. Podráczky Judit PhD

7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40. | Pf.: 16.

Tel.: 82/505-800, 82/505-900

A Kaposvári Egyetem 8 féléves képzésében két szakirány közül választhatnak a hallgatók: tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány, és logopédiai szakirány.

A képzés kétszakos. A logopédia iránt érdeklődő hallgatóknak sikeres alkalmassági vizsgát kell tenniük a szak elvégzése érdekében, melynek tartalma egy helyesírási teszt, és egy beszédalkalmassági felmérés. Az egyetem hallgatói dönthetnek csupán egy szak tanulása mellett is. Az Egyetem továbbá kiemelt figyelmet fordít az állatasszisztált orientációjú ismeretek megszerzésére, ezért a hallgatók 3 féléves kutya-, illetve lovas alapismeretekre tehetnek szert. További egyediség a kaposvári gyógypedagógus-képzésben a SINOSZ által támogatott jelnyelvi képzés: a Jelnyelv c. kurzus hat féléves képzés során biztosítja a magas szintű ismereteket a jelelés világából.

Nyugat-Magyarországi Egyetem

Apáczai Csere János Kar

Dékán: Dr. Szabó Péter

9022 Győr, Liszt Ferenc utca 42.

Tel.: 96/516-730; 96/503-600

A Nyugat-Magyarországi Egyetem szintén 8 féléves képzésben két szakirányon biztosítja a gyógypedagógus hallgatók továbbtanulását: tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány, és logopédia szakirány.

A logopédia szakirányt választó hallgatóknak a 3. félév elején, a szakirány-választáskor alkalmassági vizsgát kell tenniük a Gyógypedagógiai Intézeti Tanszék felügyeletével.

A képzés főbb tanulmányi területei: általánosan művelő szakasz, gyógypedagógiai általános alapozó képzés, szakterületi képzés, szakági képzés.

Szegedi Tudományegyetem

Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

Gyógypedagógus-képző Intézet

Dékán: Dr. Marsi István

6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.

Tel.: 62/546-050, Fax: 62/420-953

A Szegedi Tudományegyetemen a gyógypedagógus képzés 2002 szeptemberében indult, a 2007-es átalakulás révén azóta önálló Gyógypedagógus-képző Intézetként működik.

A 8 féléves képzés alatt a három legkeresettebb szakirányon folyik a tanítás: értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirány, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány, és logopédia szakirány.

A képzés egyik nap erőssége a magas színvonalon megszervezett szakmai gyakorlat, felkészítve a hallgatókat a gyógypedagógia közoktatási és klinikai területének feladataira, fejlesztve alkalmasságukat és képességeiket. A hallgatóknak lehetőségük nyílik külföldön is tapasztalatokat szerezni.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Karról röviden. (2015). Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Kar.

Gordosné Szabó A. (2000). A gyógypedagógus-képzés története. Budapest: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.

Gordosné Szabó A. (2010). 110 éves a gyógypedagógus-képzés Magyarországon. Gyógypedagógiai Szemle, 38 (4), 317-332.

http://www.ak.nyme.hu/felveteli/?page_id=32 Letöltés ideje: 2015. 11. 16.

http://www.barczi.elte.hu/index.php/a-karrol/tortenet-kuldetesnyilatkozat Letöltés ideje: 2015. 11. 17.

http://www.elte.hu/karok/bggyk Letöltés ideje: 2015. 11. 16.

http://www.elte.hu/tudostanarok Letöltés ideje: 2015. 11. 18.

http://www.felvi.hu/felveteli/szakok_kepzesek/szakleirasok/!Szakleirasok/index.php/szakleirasok/szakleiras_konkret?szak_id=34&kepzes=A&sz=szakleir Letöltés ideje: 2015. 11. 20.

http://www.jgypk.u-szeged.hu/tanszek/gyogypedagogia/gyogypedagogus-kepzes-a-szegedi-tudomanyegyetemen/ Letöltés ideje: 2015. 11. 17.

http://www.pk.ke.hu/egysegek/gyogypedagogiai-intezet Letöltés ideje: 2015. 11. 21.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar gyógypedagógus-képzés története