Sarbó Artúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sarbó Artúr
Született 1867. március 10.
Pest
Elhunyt1943. szeptember 17. (76 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása ideggyógyász,
gyógypedagógus,
pedagógus

Sarbó Artúr (Pest, 1867. március 10. - Budapest 1943. szeptember 17.) nemzetközi hírű ideggyógyász, a magyar logopédia iskolateremtő személyisége.

Életútja[szerkesztés]

Orvosi oklevelét Budapesten szerezte (1891), tanulmányait Berlinben, Párizsban, Londonban egészítette ki, dolgozott J. M. Charcot párizsi klinikáján, H. Jackson mellett Londonban. Utána neurológusként a budapesti elmekórtani klinikán, a poliklinika idegosztályán, a Munkásbiztosító Pénztár ideg-szakrendelésén, majd 17 éven át a Szt. István Kórház idegosztályának vezető főorvosaként működött.

1897-ben a budapesti egyetemen magántanár, 1909-től rendkívüli tanár. 1898-ban Náray Szabó Sándor felkérésére vállalta el a Roboz József által szervezett Dadogók és Hebegők Gyógytanfolyamának (melynek elnevezése 1900-tól Dadogók és egyéb beszédhibában szenvedők tanfolyama) párhuzamos vezetését. 1918 szeptemberében benyújtotta lemondását. A gyógypedagógia ügyével azonban később is szoros kapcsolatban maradt. Különösen vonatkozik ez a szakemberképzésre.

1900-1914-ig pedagógusok, iskolaorvosok és egészségtantanárok beszédhiba-javításra felkészítő kurzusait is vezette és a Gyógypedagógiai Tanítóképzőben is tanított (1904-). Szorgalmazta, hogy a gyógypedagógusokon kívül - a pedagógusképző intézmények tanárainak kellő felkészítésével - minden óvónő, tanító és tanár kapjon kiképzést a munkája során jelentkező logopédiai feladatok ellátására.

Sarbó Artúr mindezeken túl ápolta a külföldi tudományos kapcsolatokat, gyakran szerepelt nemzetközi gyógypedagógiai kongresszusokon és széles körű szakmai közéleti tevékenységet is folytatott: népszerűsítő előadásokat tartott és gyakran hallatta hangját a gyermekvédelmi, a szociális munka, az iskola-egészségügy érdekében. Egy országos felmérés adataival bizonyította, hogy az iskolás-korú népesség 3,6%-a beszédhibás, s e tanulók 23%-a iskolai előmenetelében is akadályozott. Felhívására további 16 gyógytanfolyam kezdte meg működését az országban. Budapesten „beszédhibás osztályok” szervezésére is sor került. Ezekben az osztályokban a beszédhibák javítására képesített pedagógusok látták el a tanítás keretében a beszédkorrekciós feladatokat.

Sarbó Artúr logopédiai tudományos kutatói és szakirodalmi tevékenysége hasonlóan gazdag. A beszéd főcímet viselő 300 oldalas kézikönyve (1906) a magyar logopédia egyik legkitűnőbb alkotása. Az orvostudomány történetében mint a magyar neurológia kiváló művelőjét tartják számon.

Főbb munkái[szerkesztés]

  • Szabályzat okleveles tanítóknak és tanároknak dadogók és egyéb beszédhibában szenvedők oktatására képesítő tanfolyam számára. Budapest 1900.;
  • Szabályzat dadogók és egyéb beszédhibában szenvedők tanfolyamai számára. Budapest, 1900.;
  • Népszerű útmutatás a beszédhibák felismerésére és elhárítására. Budapest, 1901.;
  • A hibás beszédű tanulók statisztikája. Orvosi Hetilap, 1901. 20. 330-332. 21. 347-349.;
  • A beszéd összes vonatkozásaiban, különös tekintettel a gyermekkorra. Budapest, 1906.;
  • A siketnémák egy új oktatási módjáról. (Bárczi Gusztáv dr. módszere.) Szociális Orvostudomány, 1935. április Klny.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Bárczi Gusztáv: Professzor Sarbó Artúr emléke. Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Közl., 1943. 170-171.;
  • Gordosné Szabó Anna: A magyar gyógypedagógia logopédia öröksége a XX. sz. közepén. II. Sarbó Artúr. Gyógypedagógiai Szemle, 1993. 2. 94-100.;
  • Subosits I.-Göllesz V.: Emlékezés Sarbó Artúrra. Ideggyógyászati Szemle, 1993. 7-8. 279-280.;
  • Réthy E.-né: Sarbó Artúr és a kisgyermekkori beszédfejlődés és -fejlesztés elmélete a századfordulón. Gyógypedagógiai Szemle, 1995. 1. 34-39.
  • Sarbó Artur, História - Tudósnaptár
  • Sarbó Artúr és munkássága, beszéd.hu