Sarbó Artúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sarbó Artúr
Született 1867. március 10.
Pest
Elhunyt1943. szeptember 17. (76 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása ideggyógyász,
gyógypedagógus,
pedagógus

Sarbó Artúr (Pest, 1867. március 10. - Budapest 1943. szeptember 17.) nemzetközi hírű ideggyógyász, a magyar logopédia iskolateremtő személyisége.

Életútja[szerkesztés]

Orvosi oklevelét Budapesten szerezte (1891), tanulmányait Berlinben, Párizsban, Londonban egészítette ki, dolgozott J. M. Charcot párizsi klinikáján, H. Jackson mellett Londonban. Utána neurológusként a budapesti elmekórtani klinikán, a poliklinika idegosztályán, a Munkásbiztosító Pénztár ideg-szakrendelésén, majd 17 éven át a Szt. István Kórház idegosztályának vezető főorvosaként működött.

1897-ben a budapesti egyetemen magántanár, 1909-től rendkívüli tanár. 1898-ban Náray Szabó Sándor felkérésére vállalta el a Roboz József által szervezett Dadogók és Hebegők Gyógytanfolyamának (melynek elnevezése 1900-tól Dadogók és egyéb beszédhibában szenvedők tanfolyama) párhuzamos vezetését. 1918 szeptemberében benyújtotta lemondását. A gyógypedagógia ügyével azonban később is szoros kapcsolatban maradt. Különösen vonatkozik ez a szakemberképzésre.

1900-1914-ig pedagógusok, iskolaorvosok és egészségtantanárok beszédhiba-javításra felkészítő kurzusait is vezette és a Gyógypedagógiai Tanítóképzőben is tanított (1904-). Szorgalmazta, hogy a gyógypedagógusokon kívül - a pedagógusképző intézmények tanárainak kellő felkészítésével - minden óvónő, tanító és tanár kapjon kiképzést a munkája során jelentkező logopédiai feladatok ellátására.

Sarbó Artúr mindezeken túl ápolta a külföldi tudományos kapcsolatokat, gyakran szerepelt nemzetközi gyógypedagógiai kongresszusokon és széles körű szakmai közéleti tevékenységet is folytatott: népszerűsítő előadásokat tartott és gyakran hallatta hangját a gyermekvédelmi, a szociális munka, az iskola-egészségügy érdekében. Egy országos felmérés adataival bizonyította, hogy az iskolás-korú népesség 3,6%-a beszédhibás, s e tanulók 23%-a iskolai előmenetelében is akadályozott. Felhívására további 16 gyógytanfolyam kezdte meg működését az országban. Budapesten „beszédhibás osztályok” szervezésére is sor került. Ezekben az osztályokban a beszédhibák javítására képesített pedagógusok látták el a tanítás keretében a beszédkorrekciós feladatokat.

Sarbó Artúr logopédiai tudományos kutatói és szakirodalmi tevékenysége hasonlóan gazdag. A beszéd főcímet viselő 300 oldalas kézikönyve (1906) a magyar logopédia egyik legkitűnőbb alkotása. Az orvostudomány történetében mint a magyar neurológia kiváló művelőjét tartják számon.

Főbb munkái[szerkesztés]

  • Szabályzat okleveles tanítóknak és tanároknak dadogók és egyéb beszédhibában szenvedők oktatására képesítő tanfolyam számára. Budapest 1900.;
  • Szabályzat dadogók és egyéb beszédhibában szenvedők tanfolyamai számára. Budapest, 1900.;
  • Népszerű útmutatás a beszédhibák felismerésére és elhárítására. Budapest, 1901.;
  • A hibás beszédű tanulók statisztikája. Orvosi Hetilap, 1901. 20. 330-332. 21. 347-349.;
  • A beszéd összes vonatkozásaiban, különös tekintettel a gyermekkorra. Budapest, 1906.;
  • A siketnémák egy új oktatási módjáról. (Bárczi Gusztáv dr. módszere.) Szociális Orvostudomány, 1935. április Klny.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Bárczi Gusztáv: Professzor Sarbó Artúr emléke. Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Közl., 1943. 170-171.;
  • Gordosné Szabó Anna: A magyar gyógypedagógia logopédia öröksége a XX. sz. közepén. II. Sarbó Artúr. Gyógypedagógiai Szemle, 1993. 2. 94-100.;
  • Subosits I.-Göllesz V.: Emlékezés Sarbó Artúrra. Ideggyógyászati Szemle, 1993. 7-8. 279-280.;
  • Réthy E.-né: Sarbó Artúr és a kisgyermekkori beszédfejlődés és -fejlesztés elmélete a századfordulón. Gyógypedagógiai Szemle, 1995. 1. 34-39.
  • Sarbó Artur, História - Tudósnaptár
  • Sarbó Artúr és munkássága, beszéd.hu