Illyés Sándor
| Illyés Sándor | |
| Született | 1934. május 16. Budapest |
| Elhunyt | 2001. október 4. (67 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | gyógypedagógus, pszichológus, egyetemi tanár |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Illyés Sándor (Budapest, 1934. május 16. – Budapest, 2001. október 4.) magyar gyógypedagógus, pszichológus, egyetemi tanár. A Magyarországi Szociális Szakembereket Képző Iskolák és Oktatók Egyesületének (Iskolaszövetség) első elnöke.
Életútja, munkássága[szerkesztés]
Felsőfokú tanulmányait Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola gyógypedagógiai tanár szakán kezdte, itt gyógypedagógiai tanári, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara pszichológia szakán klinikai pszichológus diplomát szerzett. Első munkahelye 1957-ben a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola volt, ahol ezután haláláig tevékenykedett. Közben 1984 és 1988 között az ELTE BTK Pszichológiai Intézetének vezetői posztját is betöltötte, valamint 1990 és 1993 között a Bécsi Egyetem alkalmazott pszichológiai tanszékén meghívott professzorként oktatott. 1981-ben a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézetének önálló szervezeti egységeként működő Kutató Laboratórium vezetője lett.
1988-tól kezdve egyetemi tanári kinevezést kapott. Oktatói tevékenysége számos témát felölelt. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán többféle pszichológiai tantárgyat is oktatott, többek között általános lélektant, személyiség-lélektant, pedagógiai pszichológiát, gyógypedagógiai pszichológiát, szociálpszichológiát. Az ELTE BTK pszichológia szakán oktatott témái a szenzomotoros organizáció, akarat- és a mozgásszerveződés voltak. Több tantárgy kidolgozása is az ő nevéhez fűződik: 1963-tól a gyógypedagógiai lélektan, 1967-től a gyógypedagógiai pedagógiai pszichológia és 1976-tól a gyógypedagógiai alapismeretek a pedagógusképzésben.
Főbb kutatási területe 1963-1984 között a mozgásszabályozás volt, később a Társadalmi Beilleszkedési Zavarok kutatási program szocializációs kérdésekkel foglalkozó csoportjának vezetője lett. Az oktatásfejlesztés területén is meghatározó szerepet játszottak elgondolásai. 1963 és 1989 között a gyógypedagógiai képzési reformokban vett részt, 1963-1990-ig a pszichológia és a gyógypedagógiai pszichológia tantárgyi struktúrájának és oktatás szervezetének fejlesztésében működött közre, 1989-től pedig a gyógypedagógus képzés korszerűsítése és a szociális munkás képzés megindításában működött közre.
Illyés Sándor az oktatói és kutatói tevékenysége mellett számos közéleti funkciót is betöltött. Közéletben betöltött pozíciói: 1978-1995-ig a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsága (TMB) Pszichológiai Szakbizottságának titkára majd elnöke volt. 1988 - 1992 közt a Főigazgatói Konferencia választott elnöke. 1989 - 1993 közt a Magyar Pszichológus Kamara választott elnöke. 1993-tól Országos Köznevelési Tanács választott elnöke. 1994 -től MTA Pszichológiai Bizottság társelnöke, majd elnöke. 1994 - 1998 közt az Országos Akkreditációs Bizottság tagja és a Pedagógiai - pszichológiai Szakbizottság elnöki pozícióját töltötte be. 1997-től az Oktatási Minisztérium főiskolai pályázatos kutatások zsűrijének elnöke lett.
A közéleti tevékenységekben betöltött szerepei és az oktatói tevékenységek mellett számos kutatási projektben való részvétel is fűződik a nevéhez. 1963 - 1984 közt Tárcaszintű kutatási irányok a mozgásszabályozás területén elnevezésű kutatásban vett részt, melyből 1979-ben egyetemi doktori értekezést, 1987-ben kandidátusi értekezést írt. Kutató csoportot vezetett a társadalmi beilleszkedési zavarok kutatási főirányon belül, 1982 – 1987 között; valamint Nevelhetőség és általános iskola témakörben, 1983-tól 1988-ig. 1991 – 1995 között a "Tempus - Freiburg" projekt vezetése volt a feladata. Hét FEFA[1] projekt vezetését is irányította 1992 és 1998 között. Országos képviselő 1996-tól az OECD sajátos nevelési szükséglet (SEN) projektjében. 1997-től a holland-magyar speciális nevelés projekt magyar vezetőjeként tevékenykedett.
Díjak, elismerések[szerkesztés]
- Oktatásügy Kiváló dolgozója (1986);
- Kiváló Munkáért-díj (1989);
- 1992-ben Felsőoktatási érdemérem (1992);
- Ranschburg Pál-emlékérem (1994);
- Pro Pszichológia emlékérem (1995);
- Európai Parlamenti szakértői oklevél (1996);
- Dr. Schnell János emlékérem (1997);
- Szent-Györgyi Albert-díj (1998);
- Trefort Ágoston-díj (2000)
Publikációi (válogatás)[szerkesztés]
Illyés Sándor számos helyen és témában publikált, ezeknek a munkáknak a bibliográfiája megtalálható a Zsoldos Márta által szerkesztett In memoriam Illyés Sándor című munkában, amit az ELTE adott ki 2006-ban.[2]
Tudományos közleményeiből[szerkesztés]
- Illyés Sándor: Learning disabilities in Europe - Some basic issues. In: Vianello, R. (Ed.): Learning difficulties in Europe: Assessment and Treatment. Bergamo. Edizioni Junior. 1996. 37 - 44 p.
- Illyés Sándor: Learning difficulties in Europe - Assessment and Treatment. Changes in the Educational Viewpoints on the differences in Pupils. In.: Vianello, R. (Ed.): Learning difficulties in Europe: Assessment and Treatment. Bergamo. Edizioni Junior. 1996. 47 - 48 p.
- Illyés Sándor: Fogyatékosság, speciális nevelési szükséglet, differenciális pedagógiai. In: Tudomány sorozat, Gyógypedagógiai ismeretek a tanító- és óvodapedagógus képzésben. A Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola kiadványai, Kaposvár, 1998. 7. szám.
- Illyés Sándor: Postavenie postihnuych l'udi v meniacom sa svete. In: Otvor sa Efeta. 1998/1. VIII. évf. 4 - 5 p.
- Illyés Sándor: Stages and views in the development of public education for children with special educational needs. In: Harriduslikud erivajadused 1998. Tratu. Tratu Ülikool. 1998. 20 - 22 p.
- Illyés S.: Másság és emberi minőség. Új Pedagógiai Szemle. 1999/1. 49. 3-10 p.
- Illyés S.: A fogyatékossággal élő ember az egészségtudomány szemléletében. Szociális munka 2000. Január-március 12. évf. 1. sz. 5-8. p.
- Illyés S.: A tanuló neveléstudomány. In Csapó Benő, Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 2001. 435 p.
Emlékezete[szerkesztés]
2006-ban a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Különös fejlődés – fejleszthetőség című konferenciát a szervezők, Zsoldos Márta és Csépe Valéria Illyés Sándor emlékének szentelték. Illyés Sándor interdiszciplináris munkásságát Hunyady György, az MTA levelező tagja méltatta.[3]
Az ELTE pszichológiai, nevelés- és egészségtudományi szakkollégiumát róla nevezték el, ma Illyés Sándor Szakkollégium.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Felzárkózás Európához Fejlesztési Alap, a Világbank, Közép-kelet Európa országainak nyújtott oktatási hitel kerete
- ↑ In memoriam Illyés Sándor : bibliográfia / [szerk. Zsoldos Márta] ; [közread. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar] Budapest : ELTE BGGYFK, 2006. 40 p. : ill.
- ↑ Különös fejlődés - fejleszthetőség (Konferencia Illyés Sándor emlékére), 2006. [2012. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 22.)
- ↑ ELTE Illyés Sándor Szakkollégium
Források[szerkesztés]
- Márta, Zsoldos (2006). In memoriam Illyés Sándor. Budapest, MO: Eötvös Loránd Tudományegyetem.
- Darvas Ágnes szociológus: Illyés Sándor (1934-2001) pszichológus
- Dr. Illyés Sándor életrajza Archiválva 2009. augusztus 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar Életrajzi Index[halott link]
- A Szociális Szakma Digitális Archívuma, Illyés Sándor (1934-2001)
