Az erőd (film, 1979)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az 1979-es filmről szól. Hasonló címmel lásd még: Az erőd (egyértelműsítő lap).
Az erőd
1979-es magyar film
RendezőSzinetár Miklós
Műfajsci-fi film
ForgatókönyvíróHernádi Gyula
Szinetár Miklós
FőszerepbenTanai Bella
Oszter Sándor
Madaras József
Rajhona Ádám
Bács Ferenc
Benkő Gyula
ZenePresser Gábor
OperatőrBíró Miklós
VágóSzécsényi Ferencné
HangmérnökRéti János
JelmeztervezőKemenes Fanny
DíszlettervezőVayer Tamás
GyártásvezetőÓvári Lajos
Gyártás
GyártóBudapest Játékfilmstúdió
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő122 perc
Forgalmazás
ForgalmazóMOKÉP
BemutatóMagyarország 1979. március 15.
Szovjetunió 1979. augusztus
Portugália 1982. február
Hollandia 1982. december 16.
További információk
Sablon • Wikidata • Segítség

Az erőd (angolul: The Fortress, olaszul: La fortezza[1]) 1978-ban gyártott és 1979. március 15-én, az Urániában bemutatott színes magyar film, amelyet Hernádi Gyula azonos című kisregényéből, Szinetár Miklós rendezett.

Történet[szerkesztés]

Egy fiktív államban egy magántársaság az izgalomra vágyó gazdag turisták számára izgalmas programot talált ki. A busás részvételi díjat befizetők két napon át ostromolhattak a külön erre a célra létrehozott erődöt, melyet jól kiképzett zsoldosok védtek. Az ostromlók és a védők egyaránt éles lőfegyvereket használhattak. Az egyik kegyetlen csatában többen meghaltak, végül a támadóknak sikerült bevenniük a várat. Ekkor azonban megjelent az ország államügyésze.

A regény és a film közötti fontosabb eltérések[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
  • Az első támadás során a filmben egy vendég (Rova) hal meg, egy pedig megsebesül. Az eredeti történetben még két áldozat van: Olivieri és Samuelson.[2] Ezután Sorensen a támadás sikertelensége miatt két társára lő rá. Az osztagvezető Katharson mind a regényben,[3] mind a filmben a helyszínen életét veszti, helyettese Steiner súlyos arcsérülést szenved (a regényben Tunnel a helyszínen életét veszti[3])
  • Míg a film során a zsoldosok közül egy sem hal meg, a regényben Lundquist egyike annak a kettőnek, akit a partizánok ölnek meg.[4]


Készítők[5][szerkesztés]

Szereplők[szerkesztés]

Színész[Mj. 1] Szereplő a filmben Szereplő a könyvben Megjegyzések
Tanai Bella Edit Nicharchos Edit Nicharchos direktrisz
Oszter Sándor Gregor őrnagy Efe Narviks őrnagy[6] A zsoldosok vezetője Wagner halála után. Magas szőke fiatalemberként van leírva.[6] Oszter Sándor a filmben 31 éves.
Madaras József Murketa Murketos[7] A zsoldosok egyike, de míg Murketost valóban kivégzik a vendégek: Soltersky, Haecker és Steibuch lövi agyon.[8] A filmben Dobrovsky intézi a kivégzést egyetlen lövéssel, de később kiderül, hogy valójában nem lőtte le a zsoldost.
Rajhona Ádám Sorensen Edvin Sorensen[9] A vendégek egyike, és első vezérük.
Bács Ferenc Jan Dobrovsky Dobrovsky Keresztneve nem szerepel a forrásokban, de a filmben többször is megnevezik, illetve ezen a néven szólítják meg. Filmben bővítették a karakterét: itt kiderül, hogy valójában a zsoldosok egyike.
Benkő Gyula Idősebb Bondy Ervin Bondy[10] A vendégek egyike, ifjabb Bondy apja.
Benkő Péter Ifjabb Bondy[11] Edvin Bondy[12] Idősebb Bondy fia. Mindkét műben Murketa (Murketos) lövi le, de míg a filmben egy lövést ad le rá, és halálát az okozza, hogy kitöri a nyakát, addig a regényben egy géppuskasorozat öli meg.[13]
Tarján Györgyi Éva A regényben nincs ilyen nevű szereplő. Az eredeti műből leginkább Maria Meghallan karakterével azonosítható.[14]
Németh Nóra Jane Jane Hidkay[15]
Hernádi Judit Klotild A regényben nincs ilyen nevű szereplő. Az eredeti műből leginkább Mrs. Perlinger karakterével azonosítható.[16]
Haumann Péter Steko Steko A vendégek egyike.
Harkányi Endre Steiner A vendégek egyike. A regényben nincs ilyen nevű szereplő. Az eredeti műből leginkább Tunnel karakterével azonosítható, azzal a különbséggel, hogy míg Steiner súlyos arcsérülést szenved, addig Tunnelt megöli Sorensen.[3] A Harkányi Endrétől hallható utolsó dialógus a könyvben Mrs. Tabortól hangzik el.[17]
Trokán Péter Az államügyész Az államügyész A forrásokban és a regényben úgy szerepel mint az államügyész, de a filmben Kort államügyészként mutatkozik be.
Kovács István Gróf Albert von Parravicini A zsoldosok egyike. A regényben nincs ilyen nevű szereplő. Az eredeti műből Hellmuth von Kreisbach karakterének felel meg, ahol harminckilenc éves.[6] Ezzel szemben Kovács István a film bemutatásakor harmincnégy éves volt.[18] Keresztneve nem szerepel a forrásokban, de a filmben két alkalommal is megnevezik.[19]
Holl István Kolter A regényben szerepel egy Kolter nevű zsoldos, ám jelentéktelenebb a filmben látható, azonos nevű szereplőhöz képest. Az írott műben a Rother nevű szereplő felel meg a filmbeli Kolternek.[20]
Lencz György Stag A regényben nincs ilyen nevű szereplő. Az eredeti műből Peter Kirios karakterével azonosítható azzal a számottevő különbséggel, hogy a filmben szereplő Stag a kormánynak dolgozik, és a bejutáshoz azt állítja, hogy Stag tanácsos unokaöccse, és ő az ajánlója (feltételezhető azonban, hogy a valódi neve nem Stag, és azt csak a nyomozáshoz vette fel). Ezzel szemben a könyvben a többiekhez hasonló vendég. A játékra Haecker hívta fel a figyelmét, és mivel nincs ajánlója maga a direktrisz vállalja magára ezt.[21]
Bencze Ferenc Az őr Az őr
Koncz Gábor Santos őrnagy Makros őrnagy[21]
Bitskei Tibor Wagner Johann Wagner[22] Haláláig a zsoldosok vezetője.
Juhász Jácint Kolhaus Franz Kolhaus[22] A zsoldosok egyike.
Gáspár Sándor Lauro A regényben nincs ilyen nevű szereplő. Az eredeti műből Konstantin Lewin karakterével azonosítható, azzal a különbséggel, hogy a könyvbeli szereplőnek él az apja,[22] míg a filmbelinek megölték.[22] Míg itt negyvenhat éves, a feldolgozásban jóval fiatalabb. A szereplőt eljátszó Gáspár Sándor huszonkét éves volt 1979. március 15-én.[23]
Bordán Irén Bunyin kisasszony Miss Bunyin
Sir Kati Mary A regényben nincs ilyen nevű szereplő. Nem egyezik Maria Meghallannal, leginkább Mrs. Taborral egyeztethető a karaktere.
Körtvélyessy Zsolt Kaprovsky A filmben és a regényben szereplő Kaprovsky két teljesen eltérő karakter. Utóbbi műben a nem alkalmazott, elküldött zsoldost hívják így, akit a filmben nem neveznek meg. Filmben Kaprovsky néven megismert zsoldos regénybeli neve Lundquist.[8]
Flórián Antal Haesker Haecker A vendégek egyike
Helyei László[11] A vendégek egyike Egyik regénybeli szereplővel sem azonosítható biztosan.
Balogh Emese A vendégek egyike Egyik regénybeli szereplővel sem azonosítható biztosan, de legközelebb Mrs. Litvakhoz áll.
Szűr Mari A vendégek egyike Egyik regénybeli szereplővel sem azonosítható biztosan.
Reviczky Gábor Soltersky Soltersky A vendégek egyike.
Szigeti András[11] A vendégek egyike Egyik regénybeli szereplővel sem azonosítható biztosan, de legközelebb Chartonhoz áll.
Frantisek Veleczky Steinbuch Steinbuch A vendégek egyike.
Benedek Miklós A pszichológus A pszichológus
Blaskó Péter A vizsgáztató A regényben két vizsgáztató is szerepel. Kettejük közül doktor Doxiadis karakterének felel meg.[24]
Gémes János Huysmann Huysmann[25] A vendégek egyike.
Hantos Balázs Van Delft Van Delft A vendégek egyike. Míg a filmen húszmilliót öröklő, visszavonult operaénekes addig a regényben – előbb – azt állítja magáról, hogy kutatóintézetei vannak,[26] később azt, hogy a holland Szárnyas Kereszt alakulatainál kiképző.[27]
Kránitz Lajos Hordlings Hordings A zsoldosok egyike.
Jenei István A vendégek egyike
Máday György Servet Servet A zsoldosok egyike.
Müller Péter Pekkinen Pekkinen[28] A vendégek egyike
Pákozdi János Rova Rava[29] A vendégek egyike
Piroch Gábor A zsoldosok egyike
Piroch Rezső A zsoldosok egyike
Rupnik Károly Hayan Hayan A vendégek egyike. A regényben 43 éves,[30] míg a filmben sokkal fiatalabb. Az őt alakító Rupnik Károly a film bemutatásának évében huszonöt éves volt.[31]
Sós László[32][33] Katharson Viktor Katharson[34] A vendégek egyike.
Turgonyi Pál A földgépkezelő A földgépkezelő
Varga Tamás A zsoldosok egyike.
Zsolnay András Nicholson Michelson A zsoldosok egyike.
Árok Ferenc Az elküldött zsoldos Kaprovsky A filmben nem nevezik meg, a regényben viszont őt hívják Kaprovskynak.
Papp Bertalan A vendégek egyike
Horváth Antal A zsoldosok egyike

Szerepazonosítás nélküli színészek[szerkesztés]

Színész
Almádi Kati
Áron László
Marczali László
Naji Éliás
Safranek Anna

Stáb[35][szerkesztés]

A 116 perces film a Budapest Stúdióban[36] készült a Magyar Filmgyártó Vállalat valamint a Magyar Filmlaboratórium Vállalat produkciójában, Szinetár Miklós rendezésében (a rendező munkatársai: Almási Tamás és Nagy Katalin), Hernádi Gyula 1971-ben megjelent, azonos című kisregényéből.[37] A forgatókönyv a regény szerzőjének és a film rendezőjének közös munkája, a dramaturgia Pethő Györgyé.[36]

A film díszlettervezője Vayer Tamás, jelmeztervezője Kemenes Fanny, a hangmérnöke Réti János volt. A zenét Presser Gábor szerezte,[5] de a filmben részletek hangzanak el Beethoven és Mozart műveiből is.[36] A technikai személyzet további tagjai voltak Szécsényi Ferencné vágó, Gottmann Antal és Steiner László felvételvezetők, Bíró Miklós operatőr, Óvári Lajos gyártás-, Nemeskürty István stúdióvezető és Tóth Árpád kameramann.[36]

Munkatársak[szerkesztés]

  • Balázs László
  • Csillag Ádám
  • György László
  • Homonnay Zoltánné
  • Holmos Józsefné
  • Inkey Alice
  • Járay Helga
  • Kardos József
  • Magyar Gyuláné
  • Mesterics Ottó
  • Schöffer Ferenc
  • Süttő Mihály
  • Szalontay Árpádné
  • Szegedi Rozália
  • Villányi Tamás
  • Wind Pál
  • Widuschowsky Márton

Háttér-információk[szerkesztés]

A Van Delftet eljátszó Hantos Balázs a valóságban szintén operaénekes.[38]

Gáspár Sándornak ez volt az első filmszerepe.[39]

További fontosabb szereplők a könyvből[szerkesztés]

A regényben több szereplő is feltűnik, akik a filmben nem szerepelnek, vagy szerepük összemosódik más szereplőével:

Név Azonosítás Megjegyzések
nem nevezik meg rendőrtiszt A filmben is szerepel, de nevét sehol sem említik.
Karlo Ferrori zsoldos A regényben csak a történet elején szerepel.[40]
Winskay zsoldos Afroamerikai kinézete miatt nem alkalmazzák, a filmben nincs ilyen szereplő.[41]
Shadow zsoldos A partizánok által megöltek egyike,[6] a filmből nem lehet azonosítani egyik zsoldossal sem, mivel ott a zsoldosok közül senki sem hal meg.
Dr. Doxiadis A vizsgáztatók egyike. A történet alapján a Blaskó Péter által alakított szereplő.
Dr. Kuvros A vizsgáztatók egyike.
Kadrosz A Milgram-kísérletben részt vevő fiú.
nem nevezik meg a ruhatervező
Ruferios főtanácsos Edit Nicharchos őrá hivatkozik amikor elszállíttatja Wagner és Kolhaus holttestét.[22] A filmben nem jelenik meg, de azonos Stag főtanácsossal, akire ott hivatkoznak.

Díjak[szerkesztés]

  • 1979 – Különdíj jelölés[42] (Moszkva Nemzetközi Filmfesztivál Béke Bizottság)[36]
  • 1979 – Ezüst Aszteroid: Szinetár, Miklós (Trieszt Nemzetközi Filmfesztivál Szakmai zsűri)[36]
  • 1982 – Legjobb film jelölés (Fantasporto)[42]
  • 1982 – Legjobb színésznő: Tanay Bella (Fantafestival)[42]

Kritikák[szerkesztés]

  • „Az erőd – kiemelt jó vonásait felmentve, meghatározó részét ideértve – egy nagy erejű háborúellenes szatíra filmi meg-nem-felelője.”[43]
  • „Kétségtelen, hogy a film nemcsak fölcsigázza a néző érdeklődését, kivált a torokszorító izgalmakat kereső és kedvelő nézőét, hanem lebilincseli, jóformán mindvégig fokozza, szinte kellemes bódulatban tartva őt.”[44]
  • „Szinetár filmjének... kétségkívül úttörő érdeme, hogy új színt visz filmgyártásunk tematikai és műfaji spektrumába...”[45]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ A nevek a filmben láthatóak szerint vannak feltüntetve.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ Az erőd című film címének nyelvi változatai. (Hozzáférés: 2014. június 13.)
  2. ↑ Hernádi (1971), 131;
  3. ↑ a b c Hernádi (1971), 133;
  4. ↑ Hernádi (1971), 186;
  5. ↑ a b Karcsai Kulcsár–Veress–(Szilágyi) (1984), 523. old.;
  6. ↑ a b c d Hernádi (1971), 36;
  7. ↑ Hernádi (1971), 59;
  8. ↑ a b Hernádi (1971), 48–51;
  9. ↑ Hernádi (1971), 84;
  10. ↑ Hernádi (1971), 166;
  11. ↑ a b c Az erőd című film teljes stáblistája. (Hozzáférés: 2014. június 9.)
  12. ↑ Hernádi (1971), 225;
  13. ↑ Hernádi (1971), 184;
  14. ↑ Hernádi (1971), 145–148., 167;
  15. ↑ Hernádi (1971), 167
  16. ↑ Hernádi (1971), 146., 195;
  17. ↑ Hernádi (1971), 208;
  18. ↑ Kovács István színművész az IMDB-n. (Hozzáférés: 2014. július 6.)
  19. ↑ Hernádi–Szinetár: Jelenet a filmből (film). (Hozzáférés: 2014. augusztus 1.)
  20. ↑ Hernádi (1971), 53;
  21. ↑ a b Hernádi (1971), 78–80;
  22. ↑ a b c d e Hernádi (1971), 34;
  23. ↑ Gáspár Sándor színművész az IMDB-n. (Hozzáférés: 2014. július 6.)
  24. ↑ Hernádi (1971), 65–64;
  25. ↑ Hernádi (1971), 180–181;
  26. ↑ Hernádi (1971), 104;
  27. ↑ Hernádi (1971), 144;
  28. ↑ Hernádi (1971), 134–135. ;
  29. ↑ Hernádi (1971), 82;
  30. ↑ Hernádi (1971), 130;
  31. ↑ Rupnik Károly színművész adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában. (Hozzáférés: 2014. július 6.)
  32. ↑ Soós László fotója az ISZDb oldalán. (Hozzáférés: 2014. július 27.)
  33. ↑ Soós László Geréb Attilával az Antigoné című színdarabban 1984. január 12-én. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 27.)
  34. ↑ Hernádi (1971), 86;
  35. ↑ Szinetár Miklós (rendező). (1979. március 15.). Az erőd. Magyarország: Szinetár Miklós.
  36. ↑ a b c d e f MANDA: A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet adatábizása. (Hozzáférés: 2014. június 12.)
  37. ↑ Az erőd című kisregény a Molyon. (Hozzáférés: 2014. június 17.)
  38. ↑ Hantos Balázs adatlapja a Magyar Állami Operaház weboldalán. [2014. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 6.)
  39. ↑ MTI: Átvette Gáspár Sándor a Páger Antal-díjat, 2014 (Hozzáférés: 2014. november 7.)
  40. ↑ Hernádi (1971), 37–38;
  41. ↑ Hernádi (1971), 45–46
  42. ↑ a b c Az erőd című film díjai és jelölései. (Hozzáférés: 2014. június 13.)
  43. ↑ Rajk András (1979. március–április). „Rettenet és fintor / Szinetár Miklós: Az erőd”. Filmkultúra 15 (2), 29–32. o.  
  44. ↑ Zay László. „Az erőd”, Magyar Nemzet, 1979. március 15. 
  45. ↑ Gyertyán Ervin. „Az erőd”, Népszabadság, 1979. március 15. 

Források[szerkesztés]

  • szerk.: Karcsai Kulcsár István–Veress József: Magyar Filmkalauz. Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 523–527. o. (1985). ISBN 963-14-0514-1 
  • Hernádi Gyula.szerk.: Réz Pál: Az erőd. Szépirodalmi Könyvkiadó, 5–254. o. (1971) 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Az_erőd_(film,_1979)&oldid=26981332”