Avella

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Avella
Avella címere
Avella címere
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Campania
Megye Avellino (AV)
Frazionék Purgatorio
Irányítószám 83021
Körzethívószám 081
Forgalmi rendszám AV
Népesség
Teljes népesség 7831 fő (2017. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 252,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 207 m
Terület 30,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Avella (Olaszország)
Avella
Avella
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 40° 57′, k. h. 14° 36′Koordináták: é. sz. 40° 57′, k. h. 14° 36′
Avella weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Avella témájú médiaállományokat.

Avella község (comune) Olaszország Campania régiójában, Avellino megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A megye nyugati részén fekszik. Határai: Baiano, Casamarciano, Cervinara, Pannarano, Roccarainola, Rotondi, San Martino Valle Caudina, Sirignano, Sperone, Tufino és Visciano. A Liri folyó völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

Mivel az ősi Hirpiniát a Tirrén-tengerrel összekötő út mentén feküdt az ókorban jelentős kereskedelmi központ volt. Nevének eredetéről csak feltételezések léteznek: egyik a mitológiai Aperből (vaddisznó) származtatja a megnevezését, míg egy másik az Abel nevű khalkiszi görögök által alapított kolónia nevéből.

A településen végzett régészeti ásatások során feltárt legrégebbi emlékek a késő paleolitikumból származnak. Az i. e. 8 században a település a Neapolisban és Paestumban élő etruszkok és görögök fennhatósága alatt volt. I. e. 3 században a római municípiummá vált. Miután Caius Marius seregeit támogatta a római polgárháborúkban, i. e. 87-ben a nolaiak (Róma szövetségesei) elpusztították. A Nyugatrómai Birodalom bukása után a népvándorlások idején többször is kifosztották. A mai település a longobárdok uralma alatt alakult ki a 7. században. A következő századokban nemesi birtok volt. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust.

Népessége[szerkesztés]

A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalói[szerkesztés]

  • Abella romjai (amfiteátrum, sírkamrák stb.)
  • a longobárdok által a 7. században épült Castello, amelyet a későbbiekben a normann, Anjou és aragóniai királyok is megerősítettek.
  • a Grotto San Michele barlang és remetelak
  • a San Pietro-templom, amely egy római palota alapjaira épült
  • Santa Marina templom, amely egy korábbi (6. század) templom alapjaira épült
  • a 16. századi Santissima Annunziata-kolostor, amelynek kerengőjét Assisi Szent Ferenc életét bemutató freskók díszítik

Források[szerkesztés]

  1. Istituto Nazionale di Statistica