Atomhatalom
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Az atomhatalom olyan állam, amely nukleáris fegyverekkel és az ehhez szükséges szállítóeszközökkel rendelkezik, azaz képes atomfegyverek bevetésére. 2020-ig nyolc szuverén állam jelentette be nyilvánosan az atomfegyverek sikeres kifejlesztését.[1]
Az államok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
azóta további kilenc ország
Szovjetunió – 
Oroszország,
Kína,
Franciaország,
Egyesült Királyság,
Izrael,[2]
Pakisztán,[3]
India [4]
Észak-Korea [5]
fejlesztett ki nukleáris fegyvereket.
Történet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A II. világháború befejeztével és a hidegháború kitörésével Svédország is létrehozott egy nukleáris fegyvereken alapuló kutatási programot, de az atomsorompó-szerződés (NPT) 1968-as aláírásával felszámolta azt.[6]
Dél-Afrika még az 1970-es és 1980-as években kezdte meg saját nukleáris fegyvereinek kifejlesztését, a program azonban az 1990-es évek elején kudarcba fulladt.
Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna is hozzájutott nukleáris fegyverekhez a Szovjetunió 1991-es széthullását követően. Az akkor megalakult 14 új ország magáénak tekintette a saját területekre eső szovjet katonai létesítményeket a meglévő felszerelésekkel együtt. Oroszország azonban a nyugati nemzetek pénzügyi és diplomáciai segítségével megvásárolta a három ország nukleáris fegyvereit, melyeket aztán (állítólag) megsemmisített.
Argentína, Brazília, Líbia, Dél-Korea, Svájc és Tajvan is rendelkezett olyan programokkal, melyek a nukleáris fegyverek gyártását szorgalmazták volna, ezek azonban különböző okok miatt kudarcba fulladtak. Hasonló a helyzet Iránban és Szíriában is, ahol a jelenleg még érvényben lévő fejlesztési programok sem tűnnek hosszú életűnek. A jelek szerint Japán egy esetleges háborús fenyegetés esetén, rövid időn belül képes lenne nukleáris fegyverek előállítására.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "World Nuclear Forces, SIPRI yearbook 2020". Stockholm International Peace Research Institute. január 2020. Hozzáférés: 2020. június 18..
- ↑ Dávid, Kovács Ferenc (2025. február 12.). "Már tudni lehet, amit eddig csak sejtettünk, Izraelnek van atombombája". index.hu. Hozzáférés: 2025. február 13..
- ↑ "Arms Control and Proliferation Profile: Pakistan | Arms Control Association". www.armscontrol.org (angol nyelven). 2025. február 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. február 13..
- ↑ "Arms Control and Proliferation Profile: India | Arms Control Association". www.armscontrol.org (angol nyelven). 2024. december 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. február 13..
- ↑ "Arms Control and Proliferation Profile: North Korea". Hozzáférés: 2024.
North Korea is estimated to have assembled 50 nuclear warheads, as of January 2024, and to have the fissile material for an estimated 70-90 nuclear weapons
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ "The Rise of a White Knight State: Sweden's Nonproliferation and Disarmament History". The Nuclear Threat Initiative (angol nyelven). 2010. február 9. Hozzáférés: 2025. március 14..