Arnon Grunberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arnon Grunberg
2016-ban a Frankfurti Könyvvásáron
2016-ban a Frankfurti Könyvvásáron
SzületettArnon Yasha Yves Grünberg
1971. február 22. (53 éves)
Amszterdam,  Hollandia
ÁlneveMarek van der Jagt
Állampolgárságaholland
Nemzetiségeholland
Foglalkozása
IskoláiVossius Gymnasium
Kitüntetései
  • New Prose prize (1994)
  • Gouden Ezelsoor (1996)
  • Charlotte Köhler Stipendium (1998)[1]
  • AKO Literatuurprijs (period 1987-1996) (2000)
  • Anton Wachter award (2000)[2]
  • Golden Owl (2002)
  • Ferdinand Bordewijk Prize (2004)
  • AKO Literatuurprijs (period 1987-1996) (2004)
  • Libris Prize (2007)
  • Constantijn Huygens Prize (2009)[3]
  • Frans Kellendonk Prize (2011)
  • Gouden Ganzenveer (2017)[4]
  • P.C. Hooft Award (2022)[5][6]
  • Johannes Vermeer Award (2022)[7]
Arnon Grunberg aláírása
Arnon Grunberg aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Arnon Grunberg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Arnon Yasha Yves Grunberg (Amszterdam, 1971. február 22. –) holland regény-, esszé- és rovatíró, valamint újságíró. Munkáinak egy részét Marek van der Jagt néven publikálta. New Yorkban él. Műveit 30 nyelvre fordították le. 2022-ben megkapta a PC Hooftprijs[8] holland irodalmi életműdíjat. Legelismertebb és legsikeresebb regényei a Blauwe maandagen (Uborkaszezon) és a Tirza. A The New York Times az utóbbit "komor komikumúnak és kíméletlennek (...) bár nem mindig élvezetesnek, de soha sem kevésbé magával ragadónak",[9] a Frankfurter Allgemeine Zeitung pedig "a holland Philip Roth"-ként jellemezte.[10]

Korai élete[szerkesztés]

Grünberg Arnon Yasha Yves Grünbergként született 1971. február 22-én Amszterdamban, Hollandiában. Eredetileg Németországból származó zsidó bevándorló családban nőtt fel,[11][12] édesanyja az auschwitzi koncentrációs tábor túlélője volt.[13][14] Grunberg az amszterdami Vossius Gimnáziumba(wd) járt, de 1988-ban eltanácsolták az iskolából.[15] Első regénye megjelenése előtt különböző alkalmi munkákat vállalt, és kipróbálta magát színészként is, Cyrus Frisch(wd) holland avantgárd filmes rövidfilmjében. 1990 és 1993 között Grunberg saját kiadóját, a Kasimirt vezette, amely anyagilag sikertelen volt.[16][17]

Regények[szerkesztés]

Grunberg 1994-ben debütált irodalmárként az Uborkaszezon (Blauwe maandagen, "Kék hétfők") című regényével, amely elnyerte a legjobb debütáló regénynek járó Anton Wachter-díjat.[18][19] 1994-ben a kritikusok "groteszk komédiaként, a holland irodalom ritkaságaként"[20] méltatták. 2000-ben ismét elnyerte ezt a debütáló díjat, de ezúttal már Marek van der Jagt álnév(wd) alatt, De geschiedenis van mijn kaalheid (A kopaszságom története) című regényével.[21]

A Tirza című, nagy sikerű regénye, amely egy apa megszállott szeretetéről szól végzős lánya iránt, Grunberg első regénye volt, amelyből 2010-ben film is készült, Tirza címmel,[22] miután 2007-ben elnyerte a holland Libris-díjat és a belga Aranybaglyot.[23] A könyvet tizennégy nyelvre fordították le, és a kritika elismerően nyilatkozott róla többek között a New York Times, a LA Times és a Le Figaro. A De Groene Amsterdammer című folyóirat által irodalomkritikusok, akadémikusok és írók körében 2010-ben tartott országos szavazáson a Tirzát a "21. század legfontosabb regényének" választották, megelőzve Jonathan Littell The Kindly Ones (Jóakaratúak) és Ian McEwan Saturday (Szombat) című regényét. Grunberg 2009-ben elnyerte a Constantijn Huygens-díjat a teljes életművéért[24], 2011-ben pedig a Frans Kellendonk-prijs-t.[25]

2008 szeptemberében jelent meg hetedik regénye, az Onze Oom (Mibácsikánk). A történet egy lányról szól, aki olyan, mint egy halott az élők között, és egy őrnagyról, aki egy felkelő sereg élén próbálja leküzdeni szégyenét. Grunberg a hadseregben Afganisztánban szerzett tapasztalatait építette bele ebbe a könyvbe. Azóta több regényt is kiadott, köztük 2010-ben a Bőr és haj (Huid en Haar), 2012-ben A betegség nélküli ember (De Man Zonder Ziekte) és 2016-ban az Anyajegyek (Moedervlekken) című regényeket, amelyeket többek között francia és német nyelvre is lefordítottak. Ezek a könyvek is jelentős elismerést kaptak. A Le Monde szerint A betegség nélküli ember "csodálatos kapu Arnon Grunberg munkásságához, [aki] generációjának egyik leglenyűgözőbb írója". Művei Portugáliában, Magyarországon, Izraelben, Törökországban és Brazíliában is olvashatók.

Újságírás és esszék[szerkesztés]

Számos regénye mellett írt újság- és folyóiratcikkeket, esszéket, verseket, forgatókönyveket és színdarabokat. Esszéi, véleménycikkei és előadásai révén Arnon Grunberg jelentős mértékben hozzájárult a nemzetközi médiában olyan kérdésekről folytatott nyilvános vitákhoz, mint a migrációs politika, a diszkrimináció, a rasszizmus és az emberkereskedelem. Esszéi jelentek meg a The New York Times,[26] a Le Monde, a Libération(wd), a The Times, a Neue Zürcher Zeitung, a Courrier International(wd), a Revista Contexto és a Süddeutsche Zeitung hasábjain.

Grunberg irodalmi újságírói tevékenységéről és a társadalom különböző területein való teljes elmerüléséről is ismert.[27] A holland csapatokkal együtt bevetésen vett részt Afganisztánban és Irakban,[28] és járt Guantánamón is. Írt egy romániai üdülőhely masszőreiről, egy belga pszichiátriai osztály betegeiről, egy svájci vonat étkezőkocsi-pincéreiről és egy hétköznapi holland családról (együtt töltött) nyaralás közben. Beszámolóit 2009-ben Kamaraszolgák és katonák (Kamermeisjes en Soldaten) címmel könyvben adták ki, majd 2021-ben a Mészárosok és pszichiáterek (Slachters en Psychiaters) című kötetben. Ez utóbbi a 2009-től 2020-ig terjedő időszak jelentéseit tartalmazza. A De Volkskrant című holland lap méltatta a könyvet: "Grunberg nemcsak néhány éles tollvonással tud felvázolni egy ismeretlen világot, hanem vidám életre is kelti azt.".[29]

Grunberg azt állítja, azért ír, mert tudni akarja, "hogy az emberek hogyan csinálnak valamit, például hogyan élik az életüket"; "Minden terepkutatás: barátság, szex, szerelem és munka. Csak azáltal, hogy írsz róla, tudsz elmenekülni előle".

Akadémiai és tudományos kutatás[szerkesztés]

2008-ban Grunberg a Leideni Egyetem és a Wageningeni Egyetem és Kutatóközpont(wd) író-rezidense és vendégoktatója lett. 2014 októberében az Amszterdami Egyetem bölcsészkarának tiszteletbeli munkatársa lett. Előadásainak középpontjában a magánélet és a megfigyelés kérdései álltak, és diákjaival közösen egy videojátékot fejlesztett ki.[30] Az előadássorozat egybeesett az író életéről és munkásságáról szóló kiállítással, amelynek anyagát saját irodalmi archívumából szerezte be, amelyet az egyetemi könyvtár Különleges Gyűjtemények részlegének kölcsönzött, így az egyedülálló, "élő" archívumot alkotott.[31]

Arnon Grunberg 2015-ben

Az alkotói folyamat megértésére tett kísérletében Grunberg úgy írta meg legújabb regényét, a Het bestandot (ami hollandul egyszerre jelenthet számítógépes fájlt és fegyverszünetet), hogy közben tudósok mérték az agyi aktivitását, érzelmeit és szubjektív érzéseit. A tudósok képernyőfelvételek és fiziológiai mérések - például EEG, GSR(wd)[32] és EKG -, valamint szubjektív kérdőívek segítségével összefüggésbe hozták az érzelmileg töltött részek írását a szerző fiziológiai aktivitásával. A kísérlet második szakaszára 2015 októberében és novemberében került sor az Amszterdami Egyetem GrunbergLabjában, ahol önkéntesek agyi aktivitását mérték, miközben ellenőrzött környezetben olvasták a regényt.[33][34][35]

Díjai[szerkesztés]

Egy este a müncheni Literaturhausban(wd) Grete Weil(wd): Der Weg zur Grenze című regényéhez 2023. január 27-én. Balról jobbra: Martin Hielscher(wd), Ingvild Richardsen(wd), Arnon Grünberg.

Művei[szerkesztés]

Regények
  • (1994) Blauwe maandagen
  • (1997) Figuranten
  • (1998) De heilige Antonio
  • (2000) Fantoompijn
  • (2000) De geschiedenis van mijn kaalheid, mint Marek van der Jagt
  • (2001) De Mensheid zij geprezen, Lof der Zotheid 2001
  • (2002) Gstaad 95–98, mint Marek van der Jagt
  • (2003) De asielzoeker
  • (2004) De joodse messias
  • (2006) Tirza
  • (2008) Onze oom
  • (2010) Huid en Haar
  • (2012) De man zonder ziekte
  • (2015) Het bestand
  • (2016) Moedervlekken
  • (2018) Goede Mannen
  • (2020) Bezette Gebieden
  • (2021) De dood in Taormina
Novellák
  • (2001) Amuse-Gueule
  • (2004) Grunberg rond de wereld
  • (2009) Kamermeisjes & Soldaten: Arnon Grunberg onder de mensen
  • (2013) Apocalyps
Esszék
  • (1998) Troost van de slapstick
  • (2001) Monogaam, mint Marek van der Jagt
  • (2001) Otto Weininger Of bestaat de jood?, Marek van der Jagt
  • (2013) Buster Keaton lacht nooit
  • (2013) Why the Dutch Love Black Pete
Forgatókönyv
  • (1998) Het 14e kippetje
Színdarabok

Magyarul megjelent[szerkesztés]

  • Uborkaszezon (Blauwe maandagen) – Gondolat, Budapest, 2000 · ISBN 9633890195 · Fordította: Wekerle Szabolcs
  • Fantomfájdalom (Fantoompijn) – Gondolat, Budapest, 2002 · ISBN 9639450227 · Fordította: Wekerle Szabolcs
  • Ínyencek (Amuse-Gueule; elbeszélések) – Gondolat, Budapest, 2004 · ISBN 9639567507 · Fordította: Wekerle Szabolcs
  • A zsidó messiás I-II. (De joodse messias) – Ulpius-ház, Budapest, 2007 · ISBN 9789639752238 · Fordította: Wekerle Szabolcs
  • Tirza (Tirza) – Gondolat, Budapest, 2012 · ISBN 9789636933999 · Fordította: Wekerle Szabolcs
  • A betegség nélküli ember (De man zonder ziekte) – Gondolat, Budapest, 2014 · ISBN 9789636935344 · Fordította: Wekerle Szabolcs
  • Mibácsikánk (Onze oom) – Gondolat, Budapest, 2017 · ISBN 9789636937515 · Fordította: Balogh Tamás, Wekerle Szabolcs
  • Anyajegyek (Moedervlekken) – Gondolat, Budapest, 2019 · ISBN 9789636938468 · Fordította: Wekerle Szabolcs
  • Megszállt területek (Bezette gebieden) – Gondolat, Budapest, 2023 · ISBN 9789635564750 · Fordította: Wekerle Szabolcs

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://www.vvl.nu/vvl/site/article/item/223/Overzicht-toekenningen-Charlotte-Kohler-Stipendium
  2. ↑ http://retro.nrc.nl/W2/Nieuws/2000/10/23/Vp/06.html, 2023. február 5.
  3. ↑ http://nrcboeken.vorige.nrc.nl/nieuws/constantijn-huygens-prijs-2009-voor-arnon-grunberg, 2023. február 5.
  4. ↑ https://www.volkskrant.nl/boeken/arnon-grunberg-wint-gouden-ganzenveer-ongekend-productief-en-steeds-unieker~a4446035/, 2023. február 5.
  5. ↑ https://literatuurmuseum.nl/literatuurprijzen/pc-hooft-prijs/2022-arnon-grunberg, 2022. április 29.
  6. ↑ https://www.rtlnieuws.nl/nieuws/nederland/artikel/5273754/schrijver-arnon-grunberg-wint-pc-hooft-prijs, 2023. február 5.
  7. ↑ https://nos.nl/artikel/2446180-arnon-grunberg-wint-johannes-vermeer-prijs-2022, 2023. február 5.
  8. ↑ a b Schrijver Arnon Grunberg wint P.C. Hooftprijs. rtlnieuws.nl / RTL Nieuws , 2021. december 13. (Hozzáférés: 2023. február 5.)
  9. ↑ Hutchins, Scott. „The Graduate”, The New York Times, 2013. május 10. (Hozzáférés: 2022. augusztus 13.) (amerikai angol nyelvű) 
  10. ↑ F.A.Z.-Archiv. fazarchiv.faz.net . (Hozzáférés: 2022. augusztus 13.)
  11. ↑ G.J. van Bork, "Grunberg, Arnon" (in Dutch), Schrijvers en dichters. Retrieved 25 March 2012.
  12. ↑ Arnon Grunberg, "Ditch the King. Hire an Actor.", The New York Times, 2013.
  13. ↑ "Paul Rosenmöller en Arnon Grunberg Archiválva 2008. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben." (in Dutch), IKON. Retrieved 25 March 2012.
  14. ↑ Roderick Nieuwenhuis, "Moeder Arnon Grunberg overleden" (in Dutch), NRC Handelsblad, 2015.
  15. ↑ "Biografie Archiválva 2010. január 22-i dátummal a Wayback Machine-ben." (in Dutch), Grunberg.nl Archiválva 2018. augusztus 31-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Retrieved 25 March 2012.
  16. ↑ Marek Hłasko – Ik zal jullie over Esther vertellen (in Dutch), Website Arnon Grunberg. Retrieved 15 June 2016.
  17. ↑ "Grunberg wil uitgeverij oprichten" (in Dutch), de Volkskrant, 2005. Retrieved 15 June 2016.
  18. ↑ Anton Wachter Simon Vestdijk(wd) holland író regényszereplője.
  19. ↑ a b Blauwe maandagen Archiválva 2014. április 19-i dátummal a Wayback Machine-ben. (in Dutch).
  20. ↑ "Opium TV : Arnon Grunberg" (in Dutch), NRC Handelsblad, 2014. Retrieved 18 April 2014.
  21. ↑ a b Karin de Mik, "'Van der Jagt is pseudoniem van Grunberg'" (in Dutch), NRC Handelsblad, 2000. Retrieved 18 April 2014.
  22. ↑ Hutchins, Scott. „The Graduate”, The New York Times , 2013. május 10. 
  23. ↑ a b c Foundation for the Production and Translation of Dutch Literature
  24. ↑ a b "Huygens-prijs 2009 voor Arnon Grunberg" (in Dutch), NRC Handelsblad, 2009. Retrieved 18 April 2014.
  25. ↑ Lezing & Prijs, Frans Kellendonk Fonds. Retrieved 15 June 2016.
  26. ↑ Grunberg, Arnon. „Opinion | Why the Dutch Love Black Pete”, The New York Times, 2013. december 4. (Hozzáférés: 2022. augusztus 13.) (amerikai angol nyelvű) 
  27. ↑ "Kamermeisjes en soldaten – Arnon Grunberg" (in Dutch), Literair Nederland. Retrieved 15 Juni 2016.
  28. ↑ "Grunberg 'embedded' naar Irak" (in Dutch), Trouw, 2008. Retrieved 15 June 2016.
  29. ↑ Hovius, Ranne: Met een paar rake pennestreken maakt Grunberg een onbekende wereld invoelbaar ★★★★☆ (nl-NL nyelven). de Volkskrant , 2021. február 19. (Hozzáférés: 2022. augusztus 13.)
  30. ↑ Dirk Wolthekker, "Arnon Grunberg honorary fellow aan de UvA" (in Dutch), Folia, 2014.
  31. ↑ Folia.nl | Nieuws / Archief Arnon Grunberg naar Bijzondere Collecties. [2011. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 27.)
  32. ↑ Az elektrodermális aktivitás (EDA) az emberi test azon tulajdonsága, amely a bőr elektromos jellemzőinek folyamatos változását okozza.
  33. ↑ What is creativity?, Noldus.
  34. ↑ Het bijzondere experiment van Arnon Grunberg! - Het bestand. [2015. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 27.)
  35. ↑ Jennifer Schuessler, "Wired: Putting a Writer and Readers to a Test", The New York Times, 2013.
  36. ↑ a b c d Sablon:In lang G.J. van Bork, "Grunberg, Arnon", Schrijvers en dichters, 2005. Retrieved 27 February 2015.
  37. ↑ Arnon Grunberg wint Gouden Ganzenveer: 'Ongekend productief en steeds unieker'. volkskrant.nl / De Volkskrant , 2017. január 9. (Hozzáférés: 2023. február 5.)
  38. ↑ Arnon Grunberg wint Johannes Vermeer Prijs 2022. nos.nl / Nederlandse Omroep Stichting , 2022. szeptember 27. (Hozzáférés: 2023. február 5.)

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Arnon Grunberg című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Arnon_Grunberg&oldid=26857495”