Anne Marie Carl-Nielsen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Anne Marie Carl-Nielsen
Anne Marie Carl-Nielsen.jpg
Született Anne Marie Brodersen
1863. június 21.
 Dánia, Sønder Stenderup
Elhunyt 1945. február 21. (81 évesen)
 Dánia, Koppenhága
Állampolgársága dán
Nemzetisége dán
Házastársa Carl Nielsen[1]
Gyermekei Irmelin Johanne (1891-1974)
Anne Marie (1893-1983)
Hans Borge (1895-1956)
SzüleiPaul Julius Brodersen
Frederikke Johanne Kirstine Gylling
Foglalkozása szobrász
Kitüntetései
  • Ingenio et Arti (1927)
  • Thorvaldsen Medal (1932)
Sírhely Nyugati temető, Koppenhága
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Anne Marie Carl-Nielsen témájú médiaállományokat.
A Nielsen család vendégségben Lollandon, a Fuglsang birtokon, 1915 körül
Anne Marie Carl-Nielsen, Anne Marie Telmányi, Carl Nielsen, Irmelin Johanne és Hans Borge

Anne Marie Carl-Nielsen (született: Anne Marie Brodersen, 1863. június 21., Sønder Stenderup, Dánia1945. február 21., Koppenhága), dán szobrászművész. Hazája első komoly női szobrásza volt. Fő témái a dán állatvilág, a dán emberek és a skandináv mitológia voltak. Carl Nielsen zeneszerző, hegedűművész felesége és Anne Marie Telmányi festőművész édesanyja.

Élete[szerkesztés]

Anne Marie egy nagy farmon, a Thygesmindén született Sønder Stenderupban, Kolding közelében. Édesapja, Paul Julius Brodersen, dragonyos volt a Német Szövetség hadseregében, majd birtokot vásárolt és Angliából importált állatokat. Édesanyja, Frederikke Johanne Kirstine Gylling, eredetileg házvezetőnő volt a birtokon. Két testvére volt, húga Lucie Kristine Brodersen (1866-1920) és bátyja Paul Frederik Henrik Brodersen (1861-?).

Tanulmányait August Saabye, szobrász, illetve Jørgen Roed és Henrik Olrik festők irányítása alatt végezte. 1884-ben állították ki először műveit a Charlottenborg tavaszi tárlatán. 1887-ben a Neuhausen díjat nyert egy szökőkútjával, melynek címe Thor és midgardi kígyó (Thor med Midgaardsormen), amit Saabye stúdiójában készített.

1889-ben ösztöndíjat nyert a Nők Művészeti Iskolájától (Kunstskolen for Kvinder) és elutazott Hollandiába, Belgiumba és Párizsba, ahol részt vett a világkiállításon és bronz érmet nyert két borjú figurájával. Az egyik figura 700 koronáért kelt el, mire az édesapja megjegyezte, hogy „ez több, mint amit a borjakért kapott”.

1890-ben a Művészeti Akadémiától (Kunstakademiet) újabb tanulmányutat nyert Párizsba. Itt találkozott 1891. március 2-án Carl Nielsen zeneszerzővel, már március 20-án bejelentették, hogy összeházasodnak. A lakodalomra csak a hivatalos papírok megérkezése után április 10-én került sor. Az egyházi szertartást a firenzei Szent Márk Anglikán templomban tartották május 10-én. A házaspár hosszabb körutazást tett Olaszországban mielőtt visszatért Dániába, ez mindkettejük munkásságára jelentős hatással volt. Anne Marie felvette a Carl-Nielsen családnevet. A házaspárnak három gyermeke született. A legidősebb lányuk Irmelin Johanne (1891-1974) zeneelméletet tanult édesapjától, majd 1919 decemberében hozzáment Eggert Møller (1893-1978) orvoshoz, a Koppenhágai Egyetem professzorához, a Nemzeti Kórház igazgatójához. Középső gyermekük Anne Marie (1893-1983) festőművész, a magyar származású hegedűművész Telmányi Emil felesége lett. Fiúk Hans Borge (1895-1956), egy gyermekkori agyhártyagyulladás következtében értelmileg sérült lett, élete nagy részét a családjától távol, különböző klinikákon töltötte.

1892-ben először vesz részt a koppenhágai Szabadkiállításon (Den Frie Udstilling), melynek később állandó kiállítója lesz. A bronz borjú szobrocskát kiállítja a chicagói világkiállításon is. 1899 szeptemberében elveszíti édesapját. 1903-ban elnyeri az Anker Ösztöndíjat és férjével hosszabb utazást tesz Athénba és Isztambulba. 1904-ben elkészíti a Ribe-i székesegyház bronzkapuit, ebben az évben veszti el édesanyját. 1907-ben megosztva megnyeri a pályázatot Niels Ryberg Finsen Nobel-díjas orvos emlékműnének elkészítésére. Ebben az évben ismét elnyeri a Neuhausen díjat A gyomláló asszony (En Lugekone) című alkotásával. 1908-ban megbízást kap IX. Keresztély király lovasszobrának elkészítésére, melyet 1927. november 15-én avatnak fel.

1912 és 1914 között tagja volt a Művészeti Akadémia plenáris tanácsának. 1913-ban készíti el Dagmar dán királyné szobrát Ribében. 1916-ban Anna Ancher festőművésszel (aki a skageni festők néven ismert csoport tagja) megalapítják a Női Művészek Társaságát (Kvindelinge Kunstneres Samfund). 1927-ben megkapja az Ingenio et Arti aranyérmet. 1928-ban elkészíti férje mellszobrát, melyért később, 1932-ben elnyeri a Thorvaldsen érmet. Részt vesz az 1932-es Los Angeles-i és az 1936-os berlini nyári olimpiai játékok művészeti versenyein, de érmet nem szerez.

1931 októberében elhunyt a férje, emlékére két nagy emlékművet is készít. 1935-ben az Anker ösztöndíj kuratóriumának tagja lesz. Elkészíti I. Margit királynő lovasszobrát. 1942-ben több ünnepségez rendeznek a 80. születésnapja alkalmából és a Dán Szobrászok Társaságának (Dansk Billedhugger) tiszteletbeli tagja lett. 1945. február 21-én hunyt el. A koppenhágai székesegyházban ravatalozták fel, majd a koppenhágai Nyugati temetőben (Vestre Kirkegård) helyezték végső nyugalomra, a férje mellé.

Munkássága[szerkesztés]

Első ismert műve egy kis agyag bárány volt, melyhez az alapanyagot és a témát is a farm kertjéből vette.

Carl Nielsen emlékművek[szerkesztés]

A Carl Nielsen emlékmű Koppenhágában

1933-ban Nørre Lyndelsében állítják fel a férje emlékére készített első emlékművét. A szobor egy fa furulyán játszó pásztorfiút ábrázol.

1939-ben Anne Marie Tavasz Fyn-en (Fynsk Foraar) című kompozíciójával állítottak emléket a zeneszerző tiszteletére Koppenhága belvárosában (Indre By) a Kastellet mellett, a Grønningen és a Store Kongensgade sarkán. A szobor egy meztelen fiút ábrázol lóháton pánsíppal a kezében. A ló az eredeti vázlatokon még Pegazus volt.

A Ribe-i székesegyház bronzkapui[szerkesztés]

A Ribe-i Miasszonyunk székesegyház több bronzkapuját is Anne Marie készítette. A doborművek többek között a négy evengélistát (Szent Mátét, Szent Márkot, Szent Lukácsot és Szent Jánost) szimbolizálják. Az egyik oldalajtót a kopogtató jellegzetes formája miatt a köznyelv egyszerűen Macskafejes-kapunak (Kathoveddøren) nevezi.

További fontosabb művei[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

  • Neuhausen díj (1887, 1907)
  • A párizsi világkiállítás bronzérme (1889)
  • Anker ösztöndíj (1903)
  • Ingenio et Arti aranyérem (1927)
  • Thorvaldsen érem (1932)

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. geni Családfa

Fordítás[szerkesztés]

Források[szerkesztés]