Telmányi Emil (hegedűművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Telmányi Emil
Emil Telmányi.jpg
Életrajzi adatok
Született 1892. június 22.
Arad
Elhunyt 1988. június 13. (95 évesen)
Holte, Dánia
Pályafutás
Hangszer hegedű
Tevékenység hegedűművész, karmester
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Telmányi Emil témájú médiaállományokat.

Telmányi Emil (Arad, 1892. június 22.Holte, Dánia, 1988. június 13.) hegedűművész.

Életrajza[szerkesztés]

1905 és 1911 között a budapesti Zenekadémián Hubay Jenő (hegedű), Koessler János (zeneszerzés) és Herzfeld Viktor (kamarazene) tanítványaként végzett, s szerzett művészi diplomát. 1911-ben Berlinben kezdte hegedűművészi pályafutását; 1912-től már Európa-szerte ismert koncertező művész és kamaramuzsikus volt. Hírnevét különböző európai és amerikai koncertkörutakon alapozta meg. 1919-től mint opera- és hangversenydirigens működött külföldön, e minőségében 1927-ben mutatkozott be a budapesti közönségnek. 1929 után saját (utazó) kamarazenekara élén dolgozott. 1919-től Koppenhágában élt, de hosszú ideig szinte évente szerepelt Magyarországon is. 1940 és 1969 között az århusi konzervatórium tanára volt. 1949-ben, Johann Sebastian Bach szólóhegedű-műveinek korhű előadásakor, az akkordjáték megkönnyítése céljából ívelt vonót készíttetett (Bach-vonó), amely azonban nem azonos a Bach idejében használt barokk vonóval.

A modern magyar hegedűművészet egyik kimagasló képviselője, rendkívüli fantáziájú, elmélyült művész. Mindig a magyar zene népszerűsítését szolgálta; Bartók Béla hegedűre írott műveinek meggyőző erejű tolmácsolója, nemzeti zenénk eredményes propagátora volt haláláig.

Irodalom[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965.
  • Fancsali János: Telmányi Emil és szülőföldje. In: Fancsali János: Magyarörmény zenei breviárium. Magyar-Örmény Könyvtár 10. Budaörs, 2003.111-152.
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap