Andrássy-kastély (Tiszadob)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Andrássy-kastély (Tiszadob)
Andrássy-kastély
Andrássy-kastély
Ország Magyarország
TelepülésTiszadob
Épült1880 - 1885
ÉpítészMeinig Artúr
Stílusromantikus
neogót
CsaládAndrássy család

Jelenlegi funkciógyermekotthon
Elhelyezkedése
Andrássy-kastély (Tiszadob) (Magyarország)
Andrássy-kastély (Tiszadob)
Andrássy-kastély (Tiszadob)
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 01′ 02″, k. h. 21° 10′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 02″, k. h. 21° 10′ 26″
Andrássy-kastély (Tiszadob) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrássy-kastély (Tiszadob) témájú médiaállományokat.

A romantikus stílusú tiszadobi Andrássy-kastély a szájhagyomány szerint a kastély Erzsébet magyar királyné tiszteletére, a francia Loire folyó mentén épült középkori lovagi várkastélyok mintájára készült.[1]

A kastély története[szerkesztés]

A kastélyt id. Andrássy Gyula, az Osztrák–Magyar Monarchia első külügyminisztere építtette 1880-1885 között. Tervezője Meinig Arthur.[2][3] A kastély mögötti angolkertet is akkor létesítették, amit máig szépen gondoznak. A soktornyos épület neogótikus-romantikus stílusjegyeket hordoz. A kastély a Tisza partjához közel, magaslaton épült, így kiemelkedik a Tisza árterének lapályából. A parkot kelet felől maga a folyó határolja. A kor ízlésének megfelelően az épület homlokzata előtt külön előparkot létesítettek, nyírt bukszusokkal, tiszafákkal, közepében Fadrusz János szép szobrával (Leányszöktetés).[4] Távolban a kertrész fölött eltekintve a tokaji Nagykopasz vulkáni kúpja zárja a látványt. A park a tájba illeszkedik.

A kastély környékét egykor rózsalugasok és díszcserjék is ékesítették. A kastélytól távolodó kertrészeket a Tisza egykori ártéri erdejének ritkításával hozták létre úgy, hogy annak szépségét fokozzák. Itt található védett ártéren az ókenézi műemlékkastély is. Gróf Andrássy Sándor, országgyűlési képviselő volt az utolsó tulajdonosa a kastélynak és a hatalmas birtoknak. 1942-ben boldogfai Farkas Endre vezérkari őrnagy és felesége Lenz Klára úrnő a Tiszadobhoz tartozó 1 576 kataszteri holdas kocsordosi földbirtok (1154 kataszteri hold Tiszadobhoz, 422 kataszteri hold Kesznyétenhez tartozott) tulajdonosai voltak; az uradalmat Lenz Klára apja, Lenz József kereskedelmi tanácsos, nyékládházi földbirtokos, nagykereskedő, gróf Andrássy Sándortól vásárolta meg és ajándékba bocsátotta leányának és vejének.[5] A park területe a második világháború után csökkent, jelenleg 15 katasztrális hold. A kastélyból gyermekotthont alakítottak ki.

Az épület érdekessége: az évszakok számának megfelelően 4 bejárata, a hónapok számának megfelelően 12 tornya, a hetek számának megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van.[6]

A kastély neves újkori képzőművészeti alkotása Péli Tamás roma festő 9-szer 4,5 méteres pannója.

A kastély felújítása[szerkesztés]

„A tiszadobi Andrássy-kastély és kapcsolódó területeinek kulturális és turisztikai hasznosítása” című kiemelt projekt 2009-ben kapott 1,738 milliárd forint európai uniós támogatást, mint az észak-alföldi régió kiemelt jelentőségű turisztikai fejlesztése. A fejlesztési projektet az ingatlan tulajdonosa, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat végezte.

A tiszadobi Andrássy kastély valamint a kastélyt körülölelő természeti környezet turisztikai célú felújításának előkészítése, a műemlék épületet érintő nagyszabású beruházás tervezése a Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda Kft. vezetésével és többek között Balázs Tibor (B5 Építész Iroda) közreműködésével zajlott. A kiemelt projekt keretében az Andrássy-kastély és parkjának kulturális-turisztikai fejlesztése valósult meg.

A rekonstrukció során új létesítmény vagy épületrész kialakítására nem került sor. A fejlesztések az épület külső állapotjavítására, a belső berendezések felújítására, és az üzemeltetés hatékonyságának növelésére irányultak.

A felújítási projekt 2014 júniusában befejeződött, azonban a szükséges engedélyek megszerzésének csúszása miatt csak 2015. december 7-től látogatható a kastély és a park. 2023. májusától ismét bezárt bizonytalan időre. Az Építési és Közlekedési Minisztérium ugyanis egy törvénytervezet értelmében az állami tulajdonú kastélyoknak egy részét, köztük az Andrassy-kastélyt is, közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak, vagy más magánjogi szereplők kezébe adja át.

Képek a kastélyról[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Andrássy gróf az 1848-49-es szabadságharc után emigrációban Franciaországban élt. Valószínűleg így építtetett egy olyan kastélyt, amilyen stílusút arrafelé rengeteget látott.
  2. Herczeg Renáta: Andrássy gróf tiszadobi álomkastélyának kalandos története (Mult-kor.hu, 2011-06-09. Hozzáférés: 2018-09-18)
  3. Meinig Arthúr / Nekrológ (Művészet, 1904, 5. szám, 314–315.
  4. Andrássy-kastély, muemlekem.hu
  5. ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 10. doboz 1991–1993 4. pallium 5. darab 3.Farkas Endréné Lenz Klára kárpótlási ügyben folytatott levelezése (21 oldal)
  6. Az Andrássy-kastély, Tiszadob – Az Andrássy-kastély története (Hozzáférés: 2017. július 23.)

További információk[szerkesztés]