Dessewffy-kastély (Gávavencsellő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dessewffy-kastély
A gávavencsellői Dessewffy-kastély homlokzata
A gávavencsellői Dessewffy-kastély homlokzata
Ország Magyarország
Település
Épült XVIII. sz. második fele
Stílus késő barokk
Család Dessewffy család

Jelenlegi funkció üresen áll
Tulajdoni helyzet magán
Fenntartónincs
Elhelyezkedése
Dessewffy-kastély (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Dessewffy-kastély
Dessewffy-kastély
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
é. sz. 48° 10′ 21″, k. h. 21° 33′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 21″, k. h. 21° 33′ 40″
A Wikimédia Commons tartalmaz Dessewffy-kastély témájú médiaállományokat.

A Gávavencsellőn található Dessewffy-kastély Dessewffy család megbízásából a 18. század második felében, késő barokk stílusban épült kastély.

Története[szerkesztés]

A vencsellői kastély többszöri átépítés után nyerte el jelenleg is látható, végleges formáját. Az épület eredeti magva egy késő barokk kastély a XVIII. század második feléből, ami mellé a XIX. század elején egy másik, klasszicista stílusú épületet emeltek. A két épületet Dessewffy Miklós elképzelései alapján 1898-ban összeépítették, neobarokk stílusban kiegészítették és bővítették.

A háborús évek megviselték az épületet, 1944-ben felrobbantották kápolnájának tornyát, s ekkor bontották le az épület bal szárnyát és udvari oszlopcsarnokát is. 1950-ben erősen átalakították. Kápolnájának berendezése és a régiséggyűjtemény a római katolikus templomba került.

Állagmegóvási céllal az önkormányzat értékesítette az épületet. Néhány éve még diszkó üzemelt a kastély egyik erre a célra átalakított szárnyában, ma ez a szárny is romokban hever. A régi szórakozóhely berendezései összetörve hevernek mindenfelé a teremben, a park felé nyíló ablakok nagyrészt kővel bedobálva.

Serényi-kastély bejárat

Mivel a kastély ablakai, ajtajai többségében hiányoznak, a szomszédos területekről olykor az épület termeibe terelik be lovakat éjszakára vagy az időjárás viszontagságai elől. Ennek végeredménye vastagon felfedezhető a padlókon.

Pár éve az ajtókat, ablakokat, padlót megtámadta valamilyen gomba, emiatt ezeket fel kellett szedni, el kellett távolítani, és elégetni, a további károk megelőzése végett.

Annak érdekében, hogy legalább a megmaradt falak ne ázzanak, pusztuljanak tovább, a tetőszerkezetet és a cserepeket kicserélték, újjáépítették.

A kastélyt körülvevő területen gondosan megválogatott, az országban ritkaságnak számító hatalmas, ősfás park van, amiben a fák kora esetenként eléri, vagy meg is haladja a 200 évet. A parkban megtalálható fák: különböző fenyő fajták, hársfa, kőrisfa, juharfa, nyárfa, tölgyfa, gesztenye és még számos más fafajta található. A facsoportokkal, tisztásokkal tarkított park a környék egyik legszebb kertje volt. A parkban fellelhető fa- és cserjefajok lenyűgöző szín- és formaharmóniáját alakították ki, majd ezzel hangulati egységet képező szökőkutat építettek, mely körül egzotikus virágokkal ültették be a virágágyakat. A parkhoz lovarda, távolabb pedig egy halastó csatlakozott. Mindez szinte teljesen elpusztult, jelenleg egy focipálya éktelenkedik a fák irtásában. A faragott kőből épített szökőkutat és az istállót építőanyagként hasznosították a környékbeliek, a fák zömét kivágták.

A kastélyt mögött található viszonylag új lovarda területe is a kastély parkjához tartozott eredetileg. Ezt a területet nem adták el a műemléket megvásároló személynek, hanem később került értékesítésre. Ennél fogva elég szerencsétlenül a főbejárattal szemben húzták fel a lovarda falát, elrontva ezzel a teljes összképet.

A Dessewffy család szerepe Vencsellőn[szerkesztés]

Vencsellőnek – Vencsellő egyike a legrégibb szabolcsi településeknek, a XI-XII. században keletkezett, nevét az 1067. év körüli időkben Wensellev alakban írták – a XVII. században a Rákócziak voltak birtokosai, ám a Rákóczi-szabadságharc alatt szinte teljesen elnéptelenedett a falu. 1730 után a kincstár elkezdte benépesíteni a területet, főleg magyar telepesekkel. A XVII. század végén vette meg a települést a Dessewffy család, s ők telepítették be a szorgalmas sváb lakosságot 1785-ben, akik pár emberöltő alatt teljesen elmagyarosodtak, beolvadtak.

Ahogy akkoriban máshol is, úgy Vencsellő életében is jelentős szerepet töltött be az egyház. A hagyomány szerint az itt elsőként letelepedett Dessewffy Sámuel gróf vagyona folytán a falu földesura lett, illetve messzemenőkig élvezte a római katolikus egyház kegyét, hiszen betelepedésükig kizárólag a görögkatolikus és református egyházak rendelkeztek gyülekezettel és templommal.

A római katolikus plébániaházat Dessewffy Ágoston kegyurasága idején építette 1826-ban, 1834-ben pedig templomot emeltetett.

Az első világháború alatt az új sváb falurészt a románok felégették, de a templomokat a tűzvész nem érintette. A Dessewffy-család továbbra is kegyura volt a római katolikus egyháznak és földesura a környéknek, hatalmas vagyonukat egészen a második világháborúig meg tudták őrizni. A vencsellői kastélyban Dessewffy Aurél lakozott családjával, aki később német származású feleségével és fiukkal Brazíliában telepedett le.

Képtár[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]