Amerikanizáció
Az amerikanizáció egy olyan szakkifejezés, amellyel azt a hatást írják le, amit az Egyesült Államok más országokra gyakorol kultúrája, technológiája, üzleti szokásai, politikai gyakorlata vagy nyelve által. A kifejezést 1907 óta használják.[1] Az Egyesült Államokban a megnevezés legtöbbször arra a folyamatra utal, amikor a bevándorlók átveszik az amerikai szokásokat.
A kritikusok az „amerikanizációt” néha negatív értelemben használják, mivel sok országban negatívként értékelik a nagy horderejű amerikai befolyást, és aggódnak a helyi szokások és hagyományok elvesztésétől.
Amerikai üzletek és márkák[szerkesztés]
A világ 10 vezető márkája közül hét amerikai székhelyű.[2] Az első helyet birtokló Coca-Colát gyakran az amerikanizáció jelképének tekintik, világszerte 200 országban megtalálhatók az ital automatái.[3] A világ legnagyobb számítógépes vállalatai közül – mint pl. a Microsoft, az Apple Inc., a Dell vagy az IBM – számosnak az USA-ban van a székhelye. Világszerte sok olyan programot vásárolnak, amelyet amerikai székhelyű cégek készítettek.
Gyorsétkezés[szerkesztés]
A gyorsétkezést a Coca-Colával együtt sok esetben az Egyesült Államok által gyakorolt hatás szimbólumának tekintik. Az olyan cégek, mint a Starbucks, a McDonald’s, a Burger King, a Pizza Hut, a KFC és a Domino's Pizza számos üzlettel rendelkezik világszerte.
Hatása[szerkesztés]
1950-től 1965-ig 15 év alatt Amerika európai beruházásai 800%-kal növekedtek (13,9 milliárd dollárra), az Európai Gazdasági Közösségben pedig tízszeresére, 6,25 milliárd dollárra. Az amerikai befektetések európai aránya 15-ről 28%-ra nőtt. Az amerikanizáció leginkább a befektetések kapcsán lett beszédtéma. Ennek ellenére Amerika csak 5%-át tette ki az összes európai beruházásnak, és az amerikai tulajdonú cégek az Európai Gazdasági Közösségben az összes munkaerőnek mindössze 2–3%-át foglalkoztatták. Az USA beruházásainak alapvető oka már nem az alacsonyabb előállítási költségek, a gyorsabb gazdasági növekedés vagy a magasabb európai profit volt, hanem hogy megtartsa a versenyképességét, amely főleg az amerikai technológia fölényén alapult. Az amerikai beruházásokat Franciaországban eredetileg korlátozták, amely később elterjedt a többi európai országban is. A közvélemény neheztelt az amerikai reklámokra és üzleti módszerekre, a személyi politikára, valamint az amerikai cégek által használt angol nyelvre. Kritika érte a nemzetközi valutarendszert is, melyet felelősségre vontak azokért az inflációs tendenciákért, amelyek az USA dollár meghatározó pozíciójához vezettek.[4]
Lásd még[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Samuel E. Moffett, The Americanization of Canada (1907) full text online; see also Ralph Willett, The Americanization of Germany, 1945-1949 (1989)
- ↑ The Global Brands Scorecard 2006. BusinessWeek, 2006. augusztus 2. (Hozzáférés: 2007. augusztus 24.)
- ↑ The Coca-Cola Company. NYSE Euronext. [2012. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 24.)
- ↑ Niels Grosse, "American Investments In Europe," Europa-Archiv, 1967, Vol. 22 Issue 1, pp 23-32