Albert mainzi érsek
| Brandenburgi Albert bíboros | |
| Albrecht Kardinal von Brandenburg | |
 | |
| brandenburgi (társ-)őrgróf | |
| IV. Albert | |
| Uralkodási ideje | |
| 1499 – 1513 | |
| Elődje | János Cicero |
| Utódja | I. „Nesztór” Joachim |
| Magdeburgi érsek | |
| IV. Albert | |
| Uralkodási ideje | |
| 1513 – 1545 | |
| Elődje | Ernő |
| Utódja | János Albert |
| Mainzi érsek | |
| Albrecht | |
| Uralkodási ideje | |
| 1514 – 1545 | |
| Elődje | Uriel |
| Utódja | Sebestyén |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Hohenzollern |
| Született | 1490. június 28.[1][2][3] Cölln |
| Elhunyt | 1545. szeptember 24. (55 évesen)[1][2][3] Martinsburg |
| Nyughelye | Szent Márton és Szent István-dóm |
| Édesapja | I. János brandenburgi választófejedelem |
| Édesanyja | Szász Margit brandenburgi választófejedelemné |
| Testvére(i) |
|
| Gyermekei | Anna |
 | |
| Brandenburgi Albert bíboros aláírása | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brandenburgi Albert bíboros témájú médiaállományokat. | |
Brandenburgi Albert (Cölln, ma Berlin része, 1491. június 28. Mainz, 1545. szeptember 24.) 1514-től választófejedelem, Mainz érseke és a birodalom főkancellárja (Archicancellarius per Germaniam), 1518-tól bíboros. III. Vilmos türingiai tartománygróf és Habsburg Anna magyar hercegnő unokájaként Albert magyar király és Luxemburgi Erzsébet magyar királyné dédunokája, valamint Zsigmond magyar király és Cillei Borbála ükunokája.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1516–17-ben Albert búcsúcédulák segítségével próbálta összegyűjteni a szükséges források ráeső részét a római Szent Péter-bazilika felépítéséhez, illetve saját adósságai kifizetéséhez.[4][5][6][7] 1517. október 31-én Albertnak levelet írt Luther Márton, amelyben tiltakozott a búcsúcédulák árusítása ellen.[8] A levélhez csatolta a búcsúcédulák erejét és hatékonyságát kétségbe vonó vitairatát, amely később a 95 tétel néven vált ismertté.
1518 folyamán – csakúgy, mint a domonkos szerzetesrend – feljelentette Luther Mártont X. Leó pápánál, aki azonban – az Ágoston-rendiek és a domonkosok civódásának tartva – nem akart komolyan foglalkozni az üggyel.[9]
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus.
- ↑ Schaff, Philip (1997). History of the Christian Church (angol nyelven). Oak Harbor: WA: Logos Research Systems, Inc. Hozzáférés: 2009. február 7.
- ↑ "Martin Luther". Catholic Encyclopedia (angol nyelven). Hozzáférés: 2009. március 7.
- ↑ Virág, Jenő dr. (1991). Dr. Luther Márton önmagáról. Ordass Lajos Baráti Kör. ISBN 963-00-1491-2. Hozzáférés: 2009. március 7.
{{cite book}}: Unknown parameter|locateion=ignored (súgó) - ↑ Tomlin, G. i. m. 66-67. oldal
- ↑ Tomlin, G. i. m. 71. oldal
- ↑ Birkás-Sztrókay Edit: Luther Márton. In.: Rubicon. XXVIII. évf., 314. (2017/12.) sz., 613. oldal, ISSN 0865-6347
