Ugrás a tartalomhoz

I. János brandenburgi választófejedelem

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. János

Brandenburgi Választófejedelemség őrgrófja
Uralkodási ideje
1486 1499
ElődjeIII. Albert
UtódjaI. Joachim
UralkodóházHohenzollern-ház
Született1455. augusztus 2.[1]
Ansbach
Elhunyt1499. január 9. (43 évesen)
Arneburg
NyughelyeBerlini dóm
ÉdesapjaIII. Albert brandenburgi választófejedelem
ÉdesanyjaMargaret of Baden
Testvére(i)
  • Brandenburgi Borbála magyar királyné
  • Elisabeth of Brandenburg, Duchess of Württemberg
  • Anastasia von Brandenburg
  • Ursula of Brandenburg, Duchess of Münsterberg-Oels
  • Amalie of Brandenburg
  • Sibylle of Brandenburg
  • Elisabeth of Brandenburg
  • Dorothea von Brandenburg
  • Margaret of Brandenburg
  • II. Frigyes brandenburg-ansbach-kulmbachi herceg
  • Sigismund, Margrave of Bayreuth
HázastársaSzász Margit brandenburgi választófejedelemné (1476. augusztus 25. – 1499. január 9.)[2]
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz I. János témájú médiaállományokat.

I. János, vagy János Cicero (Ansbach, 1455. augusztus 2.[1] –‎ Arneburg, 1499. január 9.) brandenburgi választófejedelem 1486-tól haláláig.

János Ansbachban született III. Albert Achilles választó fiaként. 1486-ban, édesapja halála után jutott a trónra. Mivel korábban I. Mátyás magyar király Crossent, Zülichaut és Sommerfeldet hűbérbe adta Jánosnak, Mátyás 1490-es halála után egyesek arra ösztönözték Jánost, hogy ő is vegyen részt a magyar koronáért való küzdelemben. A választófejedelem nem fogadta el a javaslatot, ehelyett inkább Mátyás utódával, II. Ulászlóval kötött barátságot és némi haszonnal járó szövetséget. Cserében 1493-ban II. Ulászló Budán lemondott a Jánosnak hűbérbe engedett birtokokról.

A választófejedelem sokat tett a Brandenburgban divatozó örökjog megszüntetésére, és támogatta a humanista tudományopsságot: Odera-Franfurtban egyetemet tervezett és ő maga is írt latin nyelvű munkákat, amiért Ciceróval hasonlították össze kortársai.

János 13 évnyi uralkodás után hunyt el Arneburgban 1499 elején. Utóda fia, I. Joachim lett.

  1. 1 2 Darryl Roger Lundy. "The Peerage" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
  2. p10880.htm#i108794, 2020. augusztus 7.
  • Theodor Hirsch: Johann Cicero. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB).  14. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1881,  153–156. oldal (németül)
  • Johannes Schultze: Johann Cicero. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 10, Duncker & Humblot, Berlin 1974, ISBN 3-428-00191-5, 473–474. oldal (Digitalisat)
  • Frank-Lothar Kroll: Preußens Herrscher: Von den ersten Hohenzollern bis Wilhelm II. C.H.Beck, 2006.
  • Uwe Michas: Von Kurfürst Friedrich I bis Kurfürst Johann Cicero In: Die Mark Brandenburg, Heft 72, Marika Großer Verlag, Berlin 2009, ISBN 978-3-910134-14-0
  • Johann Cicero. In: Brockhaus Konversations-Lexikon. 14. kiadás. 9. kötet: Heldburg – Juxta. Brockhaus, Leipzig 1894, 925. lodal (retrobibliothek.de)