I. János brandenburgi választófejedelem
| I. János | |
| Brandenburgi Választófejedelemség őrgrófja | |
| Uralkodási ideje | |
| 1486 – 1499 | |
| Elődje | III. Albert |
| Utódja | I. Joachim |
| Uralkodóház | Hohenzollern-ház |
| Született | 1455. augusztus 2.[1] Ansbach |
| Elhunyt | 1499. január 9. (43 évesen) Arneburg |
| Nyughelye | Berlini dóm |
| Édesapja | III. Albert brandenburgi választófejedelem |
| Édesanyja | Margaret of Baden |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Szász Margit brandenburgi választófejedelemné (1476. augusztus 25. – 1499. január 9.)[2] |
| Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz I. János témájú médiaállományokat. | |
I. János, vagy János Cicero (Ansbach, 1455. augusztus 2.[1] – Arneburg, 1499. január 9.) brandenburgi választófejedelem 1486-tól haláláig.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]János Ansbachban született III. Albert Achilles választó fiaként. 1486-ban, édesapja halála után jutott a trónra. Mivel korábban I. Mátyás magyar király Crossent, Zülichaut és Sommerfeldet hűbérbe adta Jánosnak, Mátyás 1490-es halála után egyesek arra ösztönözték Jánost, hogy ő is vegyen részt a magyar koronáért való küzdelemben. A választófejedelem nem fogadta el a javaslatot, ehelyett inkább Mátyás utódával, II. Ulászlóval kötött barátságot és némi haszonnal járó szövetséget. Cserében 1493-ban II. Ulászló Budán lemondott a Jánosnak hűbérbe engedett birtokokról.
A választófejedelem sokat tett a Brandenburgban divatozó örökjog megszüntetésére, és támogatta a humanista tudományopsságot: Odera-Franfurtban egyetemet tervezett és ő maga is írt latin nyelvű munkákat, amiért Ciceróval hasonlították össze kortársai.
János 13 évnyi uralkodás után hunyt el Arneburgban 1499 elején. Utóda fia, I. Joachim lett.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Darryl Roger Lundy. "The Peerage" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- ↑ p10880.htm#i108794, 2020. augusztus 7.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- János Cicero. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Theodor Hirsch: Johann Cicero. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 14. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1881, 153–156. oldal (németül)
- Johannes Schultze: Johann Cicero. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 10, Duncker & Humblot, Berlin 1974, ISBN 3-428-00191-5, 473–474. oldal (Digitalisat)
- Frank-Lothar Kroll: Preußens Herrscher: Von den ersten Hohenzollern bis Wilhelm II. C.H.Beck, 2006.
- Uwe Michas: Von Kurfürst Friedrich I bis Kurfürst Johann Cicero In: Die Mark Brandenburg, Heft 72, Marika Großer Verlag, Berlin 2009, ISBN 978-3-910134-14-0
- Johann Cicero. In: Brockhaus Konversations-Lexikon. 14. kiadás. 9. kötet: Heldburg – Juxta. Brockhaus, Leipzig 1894, 925. lodal (retrobibliothek.de)
Lásd még
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Előző uralkodó: III. Albert |
Következő uralkodó: I. Joachim |