Ugrás a tartalomhoz

Acetamid

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Acetamid
IUPAC-névacetamid
Szabályos névetánamid
Más nevekecetsav-amid[1]
Kémiai azonosítók
CAS-szám60-35-5
PubChem178
ChemSpider173
EINECS-szám200-473-5
DrugBankDB02736
KEGGC06244
ChEBI27856
RTECS számAB4025000
SMILES
O=C(N)C
InChI
1/C2H5NO/c1-2(3)4/h1H3,(H2,3,4)
InChIKeyDLFVBJFMPXGRIB-UHFFFAOYSA-N
Beilstein1071207
Gmelin1500
UNII8XOE1JSO29
ChEMBL16081
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletC2H5NO
Moláris tömeg59,07 g/mol
Sűrűség1,16 g/cm³
Olvadáspont79–81 °C
Forráspont222 °C
Oldhatóság (vízben)2 g/ml[2]
Veszélyek
MSDSExternal MSDS
EU osztályozásÁrtalmas (Xn), karcinogén (3. kat.)
EU Index616-022-00-4
NFPA 704
1
3
1
 
R mondatokR40
S mondatok(S2) S36/37
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az acetamid (IUPAC: etánamid) egy szerves vegyület, képlete CH3CONH2. A legegyszerűbb ecetsavból származtatható amid. Szerves oldószerként és lágyító adalékként alkalmazzák. A belőle levezethető N,N-dimetilacetamid (DMA) sokkal szélesebb körben használt, de nem állítják elő acetamidból.

Termelés és felhasználás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Laboratóriumban acetamid előállítható ammónium-acetát dehidratálásával:[3]

CH3COONH4 → CH3C(O)NH2 + H2O

Iparilag jellemzően az acetonitril hidrolízisével nyerik, az akrilnitrilgyártás melléktermékeként:[4]

CH3CN + H2O → CH3C(O)NH2

Az acetamidot kimutatták a Tejútrendszer magjának közelében.[5] Ez a felfedezés kulcsfontosságú lehet, mivel az acetamid tartalmaz amidkötést, ami hasonló az élethez nélkülözhetetlen fehérjéket alkotó aminosavak között lévő peptidkötéshez. Ez a felfedezés valószínűsíti az olyan elméleteket, amelyek szerint azok a szerves molekulák, melyek a Földhöz hasonló élet megjelenéséhez vezethetnek, kialakulhatnak az űrben is.

Ezen kívül az acetamid ritkábban előfordulhat égő kőszéntelepeken ugyanazon nevű ásványként.[6][7]

Az Egyesült Államokban a Kaliforniai Környezetvédelmi Ügynökség felvette az acetamidot a karcinogén ill. öröklési rendellenességet okozó anyagok listájára.[8]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Acetamide című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  1. Az amidok utótagja: amid vagy sav-amid (így, kötőjellel). Nyitrai 134. oldal.
  2. The Merck Index, 11th Edition, 36
  3. G. H. Coleman and A. M. Alvarado (1941). "Acetamide". Org. Synth. {{cite journal}}: More than one of |surname1= és |author= specified (súgó); Coll. Vol., 1: 3 {{citation}}: Missing or empty |title= (súgó)
  4. Hosea Cheung, Robin S. Tanke, G. Paul Torrence “Acetic Acid” in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry 2002, Wiley-VCH, Weinheim. DOI: 10.1002/14356007.a01_045
  5. J. M. Hollis, F. J. Lovas, Anthony J. Remijan, P. R. Jewell, V. V. Ilyushin, and I. Kleiner (2006). "Detection of Acetamide (CH3CONH2): The Largest Interstellar Molecule with a Peptide Bond". The Astrophysical Journal. 643 (2): L25–L28. Bibcode:2006ApJ...643L..25H. doi:10.1086/505110.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  6. Acetamide, Mindat.org
  7. "Handbook of Mineralogy" (PDF). 2012. április 15. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2011. július 9.
  8. Chemicals Known to the State to Cause Cancer or Reproductive Toxicity Archiválva 2010. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, California Office of Environmental Health Hazard Assessment