Aacheni Albert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Aacheni Albert
Élete
Született 1080 előtt?
Elhunyt ?
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) krónika
Alkotói évei 1100-as évek körül
Fontosabb művei Historia Hierosolymitanae expeditionis
A Wikimédia Commons tartalmaz Aacheni Albert témájú médiaállományokat.

Aacheni Albert, latin nevén Albertus vagy Albericus Aquensis (fl. 1100 körül) középkori történetíró és pap. Egyetlen ismert műve az első keresztes hadjárat történetét elbeszélő Historia Hierosolymitanae expeditionis.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Aacheni Albert életéről semmilyen adat nem áll rendelkezésre azon kívül, hogy Aachenben volt előbb kanonok, később őrkanonok (custos).[1][2] Az, hogy Aachen környékén élt, bizonyosnak tűnik helyismeretéből és a környékről származó keresztesek iránt tanúsított érdeklődéséből,[3] anyanyelvére ellenben már nem lehetséges következtetni.[4] Keresztneve, az Albert avagy Adalbert nem szerepel a legkorábbról fennmaradt kéziraton, egy 13. századin tűnik fel először.[3] Krónikája előszavában megemlíti, hogy maga is szerette volna felvenni a keresztet 1096-ban, ám mivel ez nem állt módjában, a keresztes háború történetének megírása mellett döntött. Minthogy az első keresztes hadjárat kezdetén fegyverre fogható korúnak kellett lennie, születését legkésőbb 1080 körülre lehet datálni.[4]

Műve, a tizenkét könyvet tartalmazó, latin nyelvű Historia Hierosolymitanae expeditionis, röviden Historia Hierosolymitana (Jeruzsálemi történet) az első keresztes hadjárat leghosszabb és legrészletesebb krónikája.[2] A Historia Hierosolymitana az 1095–1119 közötti időszakot öleli fel: első hat könyve a Jeruzsálemi Királyság létrejöttéig bezárólag történt eseményeket írja le, a 7–12. könyv pedig I. Balduin jeruzsálemi király teljes regnálásáról, illetve II. Balduin uralkodásának első két évéről számol be.[3] A 12. könyv némiképp hirtelenül ér véget, az 1119. esztendő második felének eseményei – például a jelentős ager sanguinis csata – már nem szerepelnek benne. Susan B. Edgington történész nem tartja kizártnak, hogy Aacheni Albert halála miatt szakadt félbe a krónika, esetleg hogy a kézirat utolsó oldalai elvesztek.[5] Az egyes fejezetek előszavának megfogalmazásából, valamint szövegbeli utalásokból arra lehet következtetni, hogy az 1–6. könyv a bennük foglaltakkal körülbelül egy időben íródott,[6] míg a 7–12. könyv keletkezési ideje legkorábban 1119-re tehető; egy 1128–1130 közötti kolostori katalógus nagy valószínűséggel ezen könyveket is tartalmazza, tehát legkésőbb az 1119–1128 közötti időszakban íródhattak.[5]

Maga Aacheni Albert sosem járt a Szentföldön, feltételezések szerint az onnan hazatérő keresztes lovagok és zarándokok szemtanúi beszámolóit használta fel krónikájához.[7] Aacheni Albert vélhetően nem ismerte a többi korabeli tudósítást – Foucher de Chartres, valamint Raymond d’Aguilers krónikáját, továbbá az ismeretlen szerzőjű Gesta Francorumot –, melyek gyakran egymásra hagyatkoznak; a Historia Hierosolymitana eltérő látásmódja ezért felbecsülhetetlen, ugyanakkor problematikusnak is bizonyulhat azon esetekben, amelyekben jelentősen eltér a többi műtől.[3] Ellenben Aacheni Albert Historia Hierosolymitanája és Guibertus de Novigento krónikája, a Dei gesta per Francos bizonyos részletekben és a keresztes lovagokról szóló anekdotákban egyezést, de legalábbis szoros összecsengést mutat; erre több magyarázat és elképzelés – pl. hozzáfértek egymás művéhez, közös krónikát, sanzonokat vagy szemtanúkat használtak forrásként – is született.[8] A 19. században Bernhard Kugler felvetette, hogy Aacheni Albert egy elveszett lotaringiai krónikát dolgozhatott fel művében, de a rendelkezésre álló információk alapján ez nem tűnik valószínűnek.[9][10]

Aacheni Albert rendszerint tárgyilagosan viszonyul a krónikában szereplőkhöz: nem jellemző rá sem a keresztesek iránti túlzott részrehajlás, sem a korban általános, bizánciakkal és muszlimokkal szembeni ellenszenv.[11]

A krónika a saját korában mérsékelten volt ismert: a népszerűbb 1–6. könyv alapul szolgált a keresztes háborúk későbbi történetíróinak, például Türoszi Vilmosnak,[12] a 7–12. könyv azonban nem került bele a köztudatba.[13] A 19. században feltámadt az érdeklődés a krónika iránt, azonban Heinrich von Sybel forráskritikai észrevételei[14] nyomán a történészek sokáig nem tekintették megbízhatónak; értékelése a 20. század második felében kezdett megváltozni annak köszönhetően, hogy Aacheni Albert egyedi látásmóddal tudósított az eseményekről.[13][10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Albert of Aix. In The Encyclopaedia Britannica Vol. 1. Szerk. Hugh Chisholm. 11. kiadás. New York: Cambridge University Press. 1910. 499. o.  
  2. ↑ a b Veszprémy 2005  501. oldal
  3. ↑ a b c d Edgington 2016 A  1. oldal
  4. ↑ a b Edgington 2016 A  2. oldal
  5. ↑ a b Edgington 2016 B  3. oldal
  6. ↑ Edgington 2016 A  3. oldal
  7. ↑ Veszprémy 2005  501–502. oldal; Edgington 2016 A  4–5. oldal
  8. ↑ Rubenstein 2014  35–36. oldal
  9. ↑ Edgington 2016 B  3–4. oldal; Rubenstein 2014  36. oldal
  10. ↑ a b Veszprémy 2005  502–503. oldal
  11. ↑ Veszprémy 2005  503. oldal
  12. ↑ Veszprémy 2005  502. oldal
  13. ↑ a b Edgington 2016 A  10. oldal
  14. ↑ Zweites Capitel: Albert von Aachen. In Sybel, Heinrich von: Geschichte des ersten Kreuzzugs. (németül) Düsseldorf: Schreiner. 1841. 7–107. o. Hozzáférés: 2019. jan. 7.  

Források[szerkesztés]

  • ↑ Edgington 2016 A: Aacheni Albert – Edgington, Susan B: Albert of Aachen’s History of the Journey to Jerusalem: Volume 1: Books 1–6: The First Crusade, 1095–1099. (hely nélkül): Routledge. 2016. = Crusade Texts in Translation, 24. ISBN 9781409466529  
  • ↑ Edgington 2016 B: Aacheni Albert – Edgington, Susan B: Albert of Aachen’s History of the Journey to Jerusalem: Volume 2: Books 7–12: The Early History of the Latin States, 1099–1119. (hely nélkül): Routledge. 2016. = Crusade Texts in Translation, 25. ISBN 9781409466536  
  • ↑ Rubenstein 2014: Rubenstein, Jay: Guibert of Nogent, Albert of Aachen and Fulcher of Chartres: Tree Crusade Chronicles Intersect. In Writing the Early Crusades: Text, Transmission and Memory. Marcus Bull, Damien Kempf (szerk.). Woodbridge: The Boydell Press. 2014. 24–37. o. ISBN 978-1-84383-920-0  
  • ↑ Veszprémy 2005: Veszprémy László: Magyarország és az első keresztes hadjárat: Aacheni Albert tanúsága. Hadtörténelmi Közlemények, CXVIII. évf. 3. sz. (2005. szept.) 501–514. o. Hozzáférés: 2019. jan. 4.

További információk[szerkesztés]

  • Aacheni Albert: Historia Hierosolymitanae expeditionis. Carey, William L. (szerk.) The Latin Library. (latinul) George Mason University, Fairfax, VA (Hozzáférés: 2019. jan. 7.) (HTML)
  • Kugler, Bernhard: Albert von Aachen. (németül) Stuttgart: W. Kohlhammer. 1885. Hozzáférés: 2019. jan. 7.  
  • Sybel, Heinrich von: Geschichte des ersten Kreuzzugs. (németül) Düsseldorf: Schreiner. 1841. Hozzáférés: 2019. jan. 7.  
  • Veszprémy László: Aacheni Albert: Jeruzsálemi történet. In Írott források az 1050–1116 közötti magyar történelemről. Szerk. Makk Ferenc – Thoroczkay Gábor. Szeged: Szegedi Középkorász Műhely. 2006. 295–314. o. = Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, 22. ISBN 9789634827948 (a Historia Hierosolymitana magyar vonatkozású részeinek fordítása)  
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aacheni_Albert&oldid=22836502”