Aacheni Albert
Aacheni Albert | |
Élete | |
Született | 1080 előtt? |
Elhunyt | ? |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | krónika |
Alkotói évei | 1100-as évek körül |
Fontosabb művei | Historia Hierosolymitanae expeditionis |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Aacheni Albert témájú médiaállományokat. |
Aacheni Albert, latin nevén Albertus vagy Albericus Aquensis (fl. 1100 körül) középkori történetíró és pap. Egyetlen ismert műve az első keresztes hadjárat történetét elbeszélő Historia Hierosolymitanae expeditionis.
Élete és munkássága[szerkesztés]
Aacheni Albert életéről semmilyen adat nem áll rendelkezésre azon kívül, hogy Aachenben volt előbb kanonok, később őrkanonok (custos).[1][2] Az, hogy Aachen környékén élt, bizonyosnak tűnik helyismeretéből és a környékről származó keresztesek iránt tanúsított érdeklődéséből,[3] anyanyelvére ellenben már nem lehetséges következtetni.[4] Keresztneve, az Albert avagy Adalbert nem szerepel a legkorábbról fennmaradt kéziraton, egy 13. századin tűnik fel először.[3] Krónikája előszavában megemlíti, hogy maga is szerette volna felvenni a keresztet 1096-ban, ám mivel ez nem állt módjában, a keresztes háború történetének megírása mellett döntött. Minthogy az első keresztes hadjárat kezdetén fegyverre fogható korúnak kellett lennie, születését legkésőbb 1080 körülre lehet datálni.[4]
Műve, a tizenkét könyvet tartalmazó, latin nyelvű Historia Hierosolymitanae expeditionis, röviden Historia Hierosolymitana (Jeruzsálemi történet) az első keresztes hadjárat leghosszabb és legrészletesebb krónikája.[2] A Historia Hierosolymitana az 1095–1119 közötti időszakot öleli fel: első hat könyve a Jeruzsálemi Királyság létrejöttéig bezárólag történt eseményeket írja le, a 7–12. könyv pedig I. Balduin jeruzsálemi király teljes regnálásáról, illetve II. Balduin uralkodásának első két évéről számol be.[3] A 12. könyv némiképp hirtelenül ér véget, az 1119. esztendő második felének eseményei – például a jelentős ager sanguinis csata – már nem szerepelnek benne. Susan B. Edgington történész nem tartja kizártnak, hogy Aacheni Albert halála miatt szakadt félbe a krónika, esetleg hogy a kézirat utolsó oldalai elvesztek.[5] Az egyes fejezetek előszavának megfogalmazásából, valamint szövegbeli utalásokból arra lehet következtetni, hogy az 1–6. könyv a bennük foglaltakkal körülbelül egy időben íródott,[6] míg a 7–12. könyv keletkezési ideje legkorábban 1119-re tehető; egy 1128–1130 közötti kolostori katalógus nagy valószínűséggel ezen könyveket is tartalmazza, tehát legkésőbb az 1119–1128 közötti időszakban íródhattak.[5]
Maga Aacheni Albert sosem járt a Szentföldön, feltételezések szerint az onnan hazatérő keresztes lovagok és zarándokok szemtanúi beszámolóit használta fel krónikájához.[7] Aacheni Albert vélhetően nem ismerte a többi korabeli tudósítást – Foucher de Chartres, valamint Raymond d’Aguilers krónikáját, továbbá az ismeretlen szerzőjű Gesta Francorumot –, melyek gyakran egymásra hagyatkoznak; a Historia Hierosolymitana eltérő látásmódja ezért felbecsülhetetlen, ugyanakkor problematikusnak is bizonyulhat azon esetekben, amelyekben jelentősen eltér a többi műtől.[3] Ellenben Aacheni Albert Historia Hierosolymitanája és Guibertus de Novigento krónikája, a Dei gesta per Francos bizonyos részletekben és a keresztes lovagokról szóló anekdotákban egyezést, de legalábbis szoros összecsengést mutat; erre több magyarázat és elképzelés – pl. hozzáfértek egymás művéhez, közös krónikát, sanzonokat vagy szemtanúkat használtak forrásként – is született.[8] A 19. században Bernhard Kugler felvetette, hogy Aacheni Albert egy elveszett lotaringiai krónikát dolgozhatott fel művében, de a rendelkezésre álló információk alapján ez nem tűnik valószínűnek.[9][10]
Aacheni Albert rendszerint tárgyilagosan viszonyul a krónikában szereplőkhöz: nem jellemző rá sem a keresztesek iránti túlzott részrehajlás, sem a korban általános, bizánciakkal és muszlimokkal szembeni ellenszenv.[11]
A krónika a saját korában mérsékelten volt ismert: a népszerűbb 1–6. könyv alapul szolgált a keresztes háborúk későbbi történetíróinak, például Türoszi Vilmosnak,[12] a 7–12. könyv azonban nem került bele a köztudatba.[13] A 19. században feltámadt az érdeklődés a krónika iránt, azonban Heinrich von Sybel forráskritikai észrevételei[14] nyomán a történészek sokáig nem tekintették megbízhatónak; értékelése a 20. század második felében kezdett megváltozni annak köszönhetően, hogy Aacheni Albert egyedi látásmóddal tudósított az eseményekről.[13][10]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Albert of Aix. In The Encyclopaedia Britannica Vol. 1. Szerk. Hugh Chisholm. 11. kiadás. New York: Cambridge University Press. 1910. 499. o.
- ↑ a b Veszprémy 2005 501. oldal
- ↑ a b c d Edgington 2016 A 1. oldal
- ↑ a b Edgington 2016 A 2. oldal
- ↑ a b Edgington 2016 B 3. oldal
- ↑ Edgington 2016 A 3. oldal
- ↑ Veszprémy 2005 501–502. oldal; Edgington 2016 A 4–5. oldal
- ↑ Rubenstein 2014 35–36. oldal
- ↑ Edgington 2016 B 3–4. oldal; Rubenstein 2014 36. oldal
- ↑ a b Veszprémy 2005 502–503. oldal
- ↑ Veszprémy 2005 503. oldal
- ↑ Veszprémy 2005 502. oldal
- ↑ a b Edgington 2016 A 10. oldal
- ↑ Zweites Capitel: Albert von Aachen. In Sybel, Heinrich von: Geschichte des ersten Kreuzzugs. (németül) Düsseldorf: Schreiner. 1841. 7–107. o. Hozzáférés: 2019. jan. 7.
Források[szerkesztés]
- ↑ Edgington 2016 A: Aacheni Albert – Edgington, Susan B: Albert of Aachen’s History of the Journey to Jerusalem: Volume 1: Books 1–6: The First Crusade, 1095–1099. (hely nélkül): Routledge. 2016. = Crusade Texts in Translation, 24. ISBN 9781409466529
- ↑ Edgington 2016 B: Aacheni Albert – Edgington, Susan B: Albert of Aachen’s History of the Journey to Jerusalem: Volume 2: Books 7–12: The Early History of the Latin States, 1099–1119. (hely nélkül): Routledge. 2016. = Crusade Texts in Translation, 25. ISBN 9781409466536
- ↑ Rubenstein 2014: Rubenstein, Jay: Guibert of Nogent, Albert of Aachen and Fulcher of Chartres: Tree Crusade Chronicles Intersect. In Writing the Early Crusades: Text, Transmission and Memory. Marcus Bull, Damien Kempf (szerk.). Woodbridge: The Boydell Press. 2014. 24–37. o. ISBN 978-1-84383-920-0
- ↑ Veszprémy 2005: Veszprémy László: Magyarország és az első keresztes hadjárat: Aacheni Albert tanúsága. Hadtörténelmi Közlemények, CXVIII. évf. 3. sz. (2005. szept.) 501–514. o. Hozzáférés: 2019. jan. 4.
További információk[szerkesztés]
- Aacheni Albert: Historia Hierosolymitanae expeditionis. Carey, William L. (szerk.) The Latin Library. (latinul) George Mason University, Fairfax, VA (Hozzáférés: 2019. jan. 7.) (HTML)
- Kugler, Bernhard: Albert von Aachen. (németül) Stuttgart: W. Kohlhammer. 1885. Hozzáférés: 2019. jan. 7.
- Sybel, Heinrich von: Geschichte des ersten Kreuzzugs. (németül) Düsseldorf: Schreiner. 1841. Hozzáférés: 2019. jan. 7.
- Veszprémy László: Aacheni Albert: Jeruzsálemi történet. In Írott források az 1050–1116 közötti magyar történelemről. Szerk. Makk Ferenc – Thoroczkay Gábor. Szeged: Szegedi Középkorász Műhely. 2006. 295–314. o. = Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, 22. ISBN 9789634827948 (a Historia Hierosolymitana magyar vonatkozású részeinek fordítása)
|