A szerény zseni

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A szerény zseni
Szerző Vagyim Sefner
Ország  Szovjetunió,  Oroszország
Nyelv orosz
Műfaj sci-fi regény
Sorozat Kozmosz Fantasztikus Könyvek
Kiadás
Kiadás dátuma 1974
Magyar kiadó Móra Ferenc Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma 1976
Fordító Apostol András
Borítógrafika Panner László
Média típusa könyv
Oldalak száma 270
ISBNISBN 963-21-1148-6

A szerény zseni Vagyim Sefner szentpétervári (leningrádi) orosz író regénye. Magyarul a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban látott napvilágot 1976-ban, Soproni András fordításában. A könyv egy kisregényt és 3 novellát tartalmaz. Az utószót ("Félig-meddig hihető történetek") A. Lipelis írta.

Magyarul[szerkesztés]

  • A szerény zseni. Tudományos fantasztikus elbeszélések / Az ember, aki maga az öt NEM, avagy egy jámbor férfiú vallomása / A gömbölyű titok / Az elkésett lövész, avagy egy tahó szárnyai; ford. Apostol András, utószó A. Lipelis; Kozmosz Könyvek, Bp., 1976

Történet[szerkesztés]

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!

A fantasztikus találmányok és szituációk nem mások, mint játékos, kalandos történetek alapjai, de a mindezekben rejlő lelki valóság, az emberi megnyilvánulás az adott helyzetben azonban már nem játék, sem a mesében, sem a való életben.

A szerény zseniben szereplő négy kisregényben hihetetlen technikai lehetőségek tárulnak fel az olvasó elé, valamennyi olvasmányban a feltalálói leleményességek kerülnek előtérbe, amelyek az emberiség boldogítására szolgálnának.

Azonban Sefner érezhetően nem veszi túl komolyan a tudományos-fantasztikus motívumokat, valósággal ki is parodizálja magát a fantasztikumot és jellegzetességeit. Ennél fogva nála a fantasztikum egy cseppet sem tudományos, sokkal inkább egy groteszk és ironikus eszközként szolgál ahhoz, hogy az emberekről, az emberek jellemvonásáról és az erkölcsi értékekről beszéljen.

Hősei egyáltalán nem hasonlítanak a hagyományos sci-fi irodalom megszokott hőseihez, akik minden esetben a helyzet magaslatán állnak. Éppen ellenkezőleg, csetlő-botló, jámbor emberek, akik mindig elszalasztják a kedvező lehetőségeket ahhoz, hogy igazi hőssé váljanak (mivel nem is akarnak azzá válni). Ezzel felveti azt a fontos kérdést is, hogy vajon a hős kudarca és sikere mennyiben függ az egyéniségétől? A „szerencsétlen flótás” mellett a művekben megtalálhatjuk a sikerhajhász jellemeket is, és az ő esetükben a siker pont hogy negatív értelmet nyer, ellentétben a központi alakok kudarcaival, amelyek által a karakter éppen pozitívabbá, és ezáltal maga a kudarc egy pozitív tényezővé válik. A kudarc tehát nem jelent feltétlenül rossz dolgot, sőt hasznos, ha ez jelenti tulajdonképpen a kisregények fő alakjai számára a kulcsot a boldogsághoz, illetve a nagyobb, súlyosabb sorscsapások bekövetkezésének elkerülését.

Dialog-go-hand.svg Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Források[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]