Vagyim Szergejevics Sefner

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vagyim Szergejevics Sefner
Élete
Született 1915. január 12.
Petrográd, Oroszország
Elhunyt 2002. január 5. (86 évesen)
Szentpétervár, Oroszország
Nemzetiség orosz
Pályafutása
Irodalmi irányzat sci-fi
Kitüntetései
Vagyim Szergejevics Sefner aláírása
Vagyim Szergejevics Sefner aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vagyim Szergejevics Sefner témájú médiaállományokat.

Sefner, Vagyim Szergejevics (oroszul: Вадим Сергеевич Шефнер; Petrográd, 1915. január 12.Szentpétervár, 2002. január 5.) orosz író, költő, sci-fiszerző.

Élete[szerkesztés]

1914 dec. 30-án (a régi naptár szerint) született Petrográdban (Szentpétervár, Leningrád) egy gyalogsági tiszt családjába. Nagyapja Alekszej Karlovics Sefner altábornagy, Vlagyivosztok kikötőjének alapítója. Szülővárosából 1921-ben költöztek Sztaraja Russza kisvárosba, ahová apját helyezték szolgálatra. Apja halála (TBC) után részben gyermekotthonban nevelkedett, majd édesanyjával visszatértek Petrográdba, ahol az alapképzés után ipariskolát végzett. Az 1930-as években leningrádi gyárakban dolgozott.

1938-tól a Szovjet Írószövetség szervezésében zajló poétikai szemináriumon vett részt, ahol a korszak jelentős irodalmi alkotói is előadtak (Jurij Tinyanov, Anna Ahmatova, Nyikolaj Zabolockij, Mihail Zoscsenko).

A honvédő háború első hónapjaiban sorkatonaként szolgált Leningrád közelében egy reptéren, majd (gyermekkori sérülés nyomán bal szeme gyógyíthatatlan volt) haditudósító lett a Znamja pobedi (A Győzelem Zászlaja) lapnál. A háború végén főhadnagyi rangban szerelt le. 1945 óta volt párttag.

A háború után írásművészetéből élt, a költészet és a próza mellett műfordítással is foglalkozott: keleti nyelvekből (kínai, szanszkrit, prakrit), ill. a Szovjetunió kisebb nyelveiből (grúz, belorusz, lett stb.) fordított verseket. Legjelentősebb prózai művének A bánat nővérét[1] tartotta.

2002. jan. 5-én, 87 évesen hunyt el Szentpétervárott, végakarata szerint polgárival nem, csak egyházi szertartással búcsúztatták, temetésén gyászbeszédek sem hangzottak el. A Kuz'molovszkoje-i (Szentpétervár külvárosa) temetőben nyugszik.

Munkássága[szerkesztés]

Gyermekkorában kezdett verselni, első költeményét a Баллада о кочегаре-t (Ballada a kazánfűtőről) 1933-ban tették közzé. 1940-ben jelent meg első verseskötete: Светлый берег (Világos part).

Díjai[szerkesztés]

Művei magyarul[szerkesztés]

Önálló kötetek[szerkesztés]

  • A bánat nővére; ford. Pór György; Bp., Magvető, 1973[2]
  • A szerény zseni. Tudományos fantasztikus elbeszélések / Az ember, aki maga az öt NEM, avagy egy jámbor férfiú vallomása / A gömbölyű titok / Az elkésett lövész, avagy egy tahó szárnyai; ford. Apostol András, utószó A. Lipelis; Kozmosz Könyvek, Bp., 1976

Gyűjteményes kiadványokban[szerkesztés]

  • A gránát szíve. Antifasiszta lírai antológia (A tükör, ford. Tandori Dezső); Európa, Bp., 1982 (A győzelem könyvtára)
  • A négylábú tyúk. Mai szovjet szatírák (A négylábú tyúk, ford. Radnóczi Éva); vál., utószó Bratka László; Szépirodalmi, Bp., 1984 (Olcsó Könyvtár)
  • Égtájak 1987 (A gyűjtő halála, ford. Enyedy György); Európa, Bp., 1987 (Öt világrész elbeszélései)
  • Ház kísértettel (Elkésett mesterlövész avagy egy vidéki feltaláló szárnyai, ford. Földeák Iván); World SF Magyar Tagozata, Bp., 1988 (Science fiction történetek)

Képregény[szerkesztés]

  • Vagyim Sefner–Kiss Ferenc (1958-): A négylábú tyúk; rajz: Haui József; in: Füles, 1996/48-52

Forrás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Шефнер, Вадим Сергеевич című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. https://moly.hu/konyvek/vagyim-sefner-a-banat-novere
  2. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1266569