Ugrás a tartalomhoz

A háromtest-probléma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A háromtest-probléma
SzerzőLiu Ce-hszin
Nyelvsztenderd mandarin
Műfaj
SorozatA háromtest-trilógia
KövetkezőA sötét erdő
Díjak
  • Hugo-díj a legjobb regénynek (The Fifth Season, 2015, Ancillary Justice)
  • Ignotus Award for Best Foreign Novel (The Stars are Legion, 2017, The First Fifteen Lives of Harry August)
  • Kurd-Laßwitz-díj (The Book of Phoenix, 2017, Seveneves)
  • Galaxy Award (2006)
  • Seiun Award for Best Translated Novel (A sötét erdő, 2020, Mecha Samurai Empire)
Kiadás
Kiadás dátuma2006
SablonWikidataSegítség

A háromtest-probléma (kínaiul: 三体; szó szerint: "Háromtest") Liu Ce-hszin (pinjin: Liú Cíxīn) kínai író sci-fi regénye. A cím az asztrodinamika háromtest-problémájára utal. Ez A háromtest-trilógia című sorozat első regénye. Magát a teljes trilógiát is emlegetik A háromtest-probléma néven, bár a magyar nyelvben a regénysorozat A háromtest-trilógia címet kapta, a trilógia eredeti (és angol címe) pedig magyar fordításban A Föld múltjának emlékezte. A trilógia második és harmadik része A sötét erdő, illetve A halál vége.

A háromtest-probléma először a kínai Science Fiction World magazinban jelent meg folytatásokban 2006 májusa és decembere között. 2008-ban könyv formájában publikálták, így az elmúlt két évtized egyik legsikeresebb kínai sci-fi regénye lett. 2006-ban a regény elnyerte a legrangosabb kínai sci-fi díjat (Galaxy, azaz Yinhe), 2015-ben pedig az első ázsiai regény lett az USA-ban, amely megkapta a Hugo-díjat, és a Nebula-díjra is jelölve lett. Magyar nyelven 2018-ban jelent meg Pék Zoltán fordításában, az Európa Könyvkiadó kiadásában.

A regény egy olyan közeljövőt ábrázol, amelyben a Föld felkészül a legközelebbi csillagrendszerből érkező invázióra. Az idegenek naprendszere három csillagból áll, amelyek egy instabil rendszerben keringenek egymás körül. A háromtest-rendszeren belül egyetlen Föld-szerű bolygó és annak intelligens civilizációja szenved a szélsőséges hőségtől és hidegtől, valamint a folyamatos pusztulástól.

A regényből Kínában televíziós sorozat is készült.[1]

Cselekmény

[szerkesztés]

A kulturális forradalom idején Ye Wenjie, a Csinghua Egyetemen végzett asztrofizikusnő, szemtanúja annak, ahogy apját a Csinghua Főiskola vörösgárdistái, akiket Ye anyja és húga is támogat, egy harci gyűlésen halálra verik. Ye Wenjiét hivatalosan árulónak bélyegzik, és arra kényszerítik, hogy csatlakozzon egy belső-mongóliai munkásbrigádhoz, ahol összebarátkozik egy kormányzati újságíróval, aki Ye segítségét kéri abban, hogy lemásoljon egy levelet, amelyet a kormánynak szán. A levélben politikai javaslatok szerepelnek, amelyek a Néma tavasz című könyvön alapulnak. Az újságíró azonban elárulja Yét, akit börtönbüntetésre ítélnek, miután a levelet a kormány lázítónak minősíti. A börtönben Yét beszervezi két katonai fizikus, Yang Weining és Lei Zhicheng, akik a Vörös Part elnevezésű titkos kínai projekt keretében dolgoznak, amelynek célja, hogy nagy teljesítményű rádióhullámokat használjanak a kémműholdak megrongálására.

Miután egy ideig együtt dolgozott velük, Ye megtudja, hogy a kitűzött cél csak álca a Vörös Part valódi szándékához: a földönkívüli élet kereséséhez. Ye felfedezi a kimenő rádióhullámok felerősítésének lehetőségét a Napban található mikrohullámú üregek felhasználásával, és kiküld egy csillagközi üzenetet. Nyolc évvel később, immár szerelem nélküli házasságban élve Yanggal, Ye üzenetet kap a Trisolaris bolygóról, egy aggódó idegen pacifistától, aki figyelmezteti, hogy ne válaszoljon, különben a Trisolaris lakói megtalálják és megszállják a Földet. Az idegen leírja a Trisolaris környezeti viszonyait és társadalomtörténetét. A politikai káoszból kiábrándult és az emberiséget megvető Ye mégis válaszol, és meghívja őket, hogy oldják meg a Föld problémáit. Megöli Yangot és Leit, hogy titokban tartsa az idegen üzenetét.

Valamivel később, miután a kulturális forradalom véget ért és Ye professzorként visszatért a Csinghua Egyetemre, Ye találkozik Mike Evansszel, egy remetével. Evans a legnagyobb olajválallalat vezérigazgatójának a fia, egyben radikális környezetvédő és antifajista. Látva, hogy Evans is rendkívül dühös az emberiségre, Ye megbízik benne, és beszámol neki a Vörös Parton történtekről. Evans az örökölt pénzügyi hatalmát arra használja, hogy embereket bérel fel, és vásárol egy óriási hajót – az Ítéletnapot –, amelyet mobil kolóniává és lehallgatóállomássá alakít át. Miután üzeneteket kap a Trisolarisról, amelyek igazolják Ye történetét, Evans bejelenti a militáns és félig titkos Föld-Trisolaris Mozgalom (FTM) létrehozását, amely a Trisolaris ötödik hadoszlopaként működik, és Yét nevezi ki a vezetőjének. Az üzenetek szerint a trisolarisi inváziós haderő már elindult, de csak 450 év múlva éri el a Földet.

A szervezet számos tudóst, alacsonyabb rangú kormánytisztviselőt és más tanult embert vonz, akik csalódtak a világ dolgaiban. Magánhadsereget állítanak össze és taktikai atomfegyvereket építenek. Evans azonban megtartja az ellenőrzést a legtöbb erőforrás felett, és elkezdi megváltoztatni és visszatartani az idegen üzeneteket Ye és mások elől. Ráadásul a szervezet frakciókra szakad: az adventisták (Evans vezetésével) az emberiség teljes elpusztítására törekszenek a trisolárisiak által, a megváltók (Shen Yufei vezetésével) pedig segíteni akarnak a trisolárisiaknak, hogy számítástechnikai megoldást találjanak a bolygójukat sújtó háromtest-problémára. Egy harmadik, kisebb frakció, a túlélők, a saját leszármazottaik életéért cserébe kívánnak segíteni a trisolárisiaknak, miközben az emberiség többi részét hagynák elpusztulni.

A jelenben Wang Miao nanotechnológia professzort arra kérik, hogy Shi Qianggal, a dörzsölt nyomozóval együtt vizsgálja ki több tudós, köztük Ye Wenjie lányának, Yang Dongnak a rejtélyes halálát. Ők ketten észreveszik, hogy a világ kormányai szoros kapcsolatban állnak egymással, félretéve hagyományos rivalizálásukat, hogy felkészülhessenek a háborúra. A következő napokban Wang furcsa hallucinációkat tapasztal, és találkozik Yével. Wang kideríti, hogy az emberek egy Háromtest nevű kifinomult, virtuális valóság alapú videojátékot játszanak (amelyet az FTM toborzási eszközként hozott létre), és maga is játszani kezd. A játék egy olyan bolygót ábrázol, amelynek éghajlata véletlenszerűen váltogatja a stabil és a kaotikus korszakokat. A kaotikus korszakokban az időjárás kiszámíthatatlanul ingadozik a szélsőséges hideg és a szélsőséges hőség között, akár perceken belül.

Az emberi testtel felruházott lakosok a játékban a kaotikus korszakok előrejelzésének módját keresik, a túlélés és fejlődés érdekében. Kifejlesztették azt a különleges képességet, hogy dehidratálódjanak, és „vászontekerccsé” változtassák magukat azért, hogy a kaotikus korszakok idején alvó állapotban maradjanak. Az Arisztotelészre, Mo Tira, Newtonra és más történelmi személyiségekre hasonlító karakterek megpróbálják modellezni az éghajlatot, de kudarcot vallanak, miközben számos civilizáció emelkedik fel, majd nagyszabású katasztrófák pusztítják el őket. Wang elismerést nyer azzal, hogy rájön, hogyan működik a Trisolaris éghajlata: (1) a bolygónak három napja van; (2) a napok különböző összetételűek, és amikor messze vannak a bolygó felszínétől, mozgó csillagként jelennek meg az égen; (3) stabil korszakok következnek be, amikor két nap messze van, és a Trisolaris a harmadik körül kering; (4) kaotikus korszakok akkor következnek be, amikor a Trisolarist egynél több nap vonzza; (5) kataklizmikus tűzviharok akkor következnek be, amikor két vagy három nap közel kerül a bolygó felszínéhez; (6) három repülő csillag erőteljes lehűlést okoz, mert ez azt jelenti, hogy mindhárom nap messze van; végül (7) a három nap együttállásakor a Trisolaris belezuhan a legközelebbi napba és elpusztul. A játékban a trisolarisiak kolóniahajókat építenek és indítanak útnak, hogy megszállják a Földet, mert azt hiszik, hogy annak stabil pályája túlélést és példátlan fejlődést tenne számukra lehetővé.

Az FTM köreibe fogadja Wangot, aki tájékoztatja Shi Qiang rendőrnyomozót az egyik találkozójukról. Ennek következményeként a szervezet katonái összetűzésbe kerülnek a Kínai Népi Felszabadító Hadsereggel (PLA), Yét pedig letartóztatják. A PLA a Stanton ezredes vezette amerikaiakkal együttműködve rajtaütést hajt végre az Ítéletnapon, amikor az áthalad a Panama-csatornán. Hogy megakadályozzák, hogy a legénység tönkretegye a trisolárisiakkal folytatott korábbi kommunikációjukat, a csapat követi Shi javaslatát, hogy a Wang által készített nanoszálak segítségével gyorsan keresztülhasítsák a hajót, és mindenkit megöljenek a fedélzeten. A fonal által elvágott dokumentumokat és számítógépeket azonban helyre lehet állítani. A trisolárisi kommunikációból kiderül néhány tény: (1) Az idegenek rendkívül fejlett pikotechnológiával rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra, hogy 11 dimenziós szuperszámítógépeket, úgynevezett szophonokat hozzanak létre, amelyek három dimenzióban nézve egy proton térfogatát foglalják el. (2) Két ilyen szophont fáradságos munkával legyártottak és elküldtek a Földre. Ezeknek megvan az a képességük, hogy hallucinációkat okozzanak, a Föld bármely szegletében kémkedjenek, az összegyűjtött információkat kvantum-összefonódás segítségével továbbítsák a Trisolarisnak, és megzavarják a Föld összes részecskegyorsítóját. A trisolarisiak attól tartanak, hogy az emberiség kellően hatásos technológiát fog kifejleszteni ahhoz, hogy visszaverje az inváziót, ezért úgy döntenek, hogy a gyorsítók megzavarásával megbénítják a Föld technológiai fejlődését a trisolarisiak megérkezéséig.

Miután több szophon is megérkezik, a trisolarisiak azt tervezik, hogy tömegével alkotnak vizuális csodákat és egyéb hallucinációkat, hogy az emberiség kételkedni kezdjen a saját tudósaiban. Az idegenek észlelik az emberiség felfedezéseit a szophonokon keresztül, és egy utolsó üzenetet sugároznak: "Bogarak vagytok!", majd minden kommunikációt megszüntetnek. Az immár őrizetben lévő Ye meglátogathatja a régi Vörös Part bázist, és elgondolkodik a múltbeli döntéseiről, megjegyezve, hogy az emberiség mostantól kezdve már soha nem lesz ugyanaz. Shi Qiang egy lehangoló ivászat közepette megtalálja Wang Miaót, és kijózanítja azzal, hogy elviszi északkelet-kínai szülőfalujába. Shi eltöpreng azon, hogy a rovarirtó szerekkel elért minden előrelépés ellenére az együgyű sáska még mindig képes túlélni és gyarapodni. Wang és Shi új reményekkel térnek vissza Pekingbe, hogy segítsenek megtervezni a trisolárisiak elleni háborút.

Szereplők

[szerkesztés]

Ye család

[szerkesztés]
  • Ye Zhetai – fizikus, a Csinghua Egyetem professzora, akit a kulturális forradalom idején egy harci gyűlésen megölnek
  • Shao Lin – fizikus, Ye Zhetai felesége
  • Ye Wenjie – asztrofizikus, Ye Zhetai lánya, az első személy, aki kapcsolatot létesít a trisolarisiakkal, később az FTSZ szellemi vezetője
  • Ye Wenxue – Ye Wenjie húga, a Csinghua Főiskola diákja, fanatikus vörösgárdista, akit az erőszakhullám idején megölnek

Vörös Part bázis

[szerkesztés]
  • Lei Zhincheng – a Vörös Part bázis politikai biztosa, aki beszervezte Ye Wenjiét; Ye később megöli
  • Yang Weining – a bázis főmérnöke, egykor Ye Zhetai diákja, később Ye Wenjie férje; Ye őt is megöli

A jelen

[szerkesztés]
  • Wang Miao – nanoanyag-kutató, a Kínai Tudományos Akadémia tagja
  • Yang Dong – húrelmélet-kutató, Ye Wenjie és Yang Weining lánya, később öngyilkosságot követ el
  • Ding Yi – elméleti fizikus, Yang Dong szerelme
  • Shi Qiang – rendőrnyomozó és terrorelhárító specialista; a beceneve „Da Shi”, azaz „Nagy Shi”
  • Chang Weisi – a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) vezérőrnagya
  • Shen Yufei – kínai származásu japán fizikus és a Tudomány Határainak a tagja
  • Wei Cheng – a világtól elzárkózó matematikus zseni, Shen Yufei férje
  • Pan Han – biológus, Shen Yufei és Wei Cheng ismerőse, a Tudomány Határainak tagja
  • Sha Ruishan – csillagász, Ye Wenjie egyik diákja
  • Mike Evans – egy olajmágnás fia, az FTM vezére és finanszírozója
  • Stanton ezredes – az USA Tengerészgyalogságának tisztje, a Guzheng-művelet parancsnoka

Inspiráció

[szerkesztés]

Liu Ce-hszin 1963-ban született. Amikor 3 éves volt, családja a pekingi Szénipari Intézetből a Sanhszi tartományba költözött, mivel apja munkahelyet váltott. Gyermekkorának egy részét vidéken, ősei szülővárosában, a Honan tartománybeli Loho megyében töltötte. 1970. április 25-e sorsfordító pillanat volt Liu számára. Visszatekintve sci-fi eszmélésére, felidézi azt a napot, amikor Kína első műholdját, a DFH 1-et fellőtték: a tó mellett állt, felnézett a csillagos égre, és meghatározhatatlan vágyakozást érzett.

Néhány évvel később, egy nyári estén Liu Ce-hszin egy egész doboznyi könyvet talált az ágya alatt az otthonában. Benne volt Tolsztoj antológiája, a Moby Dick, Jules Verne Utazás a Föld középpontja felé című műve és Rachel Carson Néma tavasza. Az első könyv, amit elolvasott, az Utazás a Föld középpontja felé volt, amelyről az apja ezt mondta neki: "Ezt sci-finek hívják, egy tudományos alapokon nyugvó kreatív írás". Ez volt Liu Ce-hszin első találkozása a sci-fivel: "Kitartásomat apám szavainak köszönhetem". Abban az időben ezeket a könyveket csak titokban lehetett olvasni; "úgy éreztem, mintha egy lakatlan szigeten lennék; rendkívül magányos állapot volt".

Díjak

[szerkesztés]

A háromtest-probléma többek között az alábbi rangos díjakat nyerte el:

  • 2006 Galaxy-díj (Kína legrangosabb sci-fi díja)
  • 2015 Hugo-díj (USA) a legjobb regényért
  • 2015 Locus-díj (USA) a legjobb regényért
  • 2017 Kurd Laßwitz-díj (német) a legjobb külfüldi sci-fi alkotásért
  • 2017 Premio Ignotus-díj (spanyol) a legjobb külföldi regényért
  • 2018 Premio Italia-díj (olasz) a legjobb külföldi regényért
  • 2020 Seiun-díj (japán) a legjobb lefordított regényért
  • A művet továbbá Nebula-díjra is jelölték.

Fogadtatás

[szerkesztés]

2019 decemberében a The New York Times a kínai sci-fi nemzetközi népszerűsítőjeként jellemezte A háromtest-problémát, amihez Ken Liu angol fordításának minősége is hozzájárult. A lap említést tett arról is, hogy a regény George R. R. Martin, a Facebook-alapító Mark Zuckerberg és Barack Obama volt amerikai elnök elismerését is elnyerte. 2019 decemberében George R. R. Martin blogbejegyzésben emelte ki, hogy a regény méltó a Hugo-díjra. Barack Obama szerint a könyvnek "hatalmas" hordereje van, és "szórakoztató volt olvasni, részben azért, mert a Kongresszussal kapcsolatos mindennapi problémáim hozzá képest meglehetősen jelentéktelennek tűnnek".

A Kirkus Reviews könyves magazin azt írta, hogy "koncepciójában és fejlődésében Arthur C. Clarke vagy Larry Niven legjobb alkotásaira hasonlít, de olyan, kultúrába és politikába ágyazott perspektívával – cselekmények, rejtélyek, összeesküvések, gyilkosságok, felfedezések és minden más tekintetében –, amely a legtöbb nyugati olvasó számára drámai módon hiányzik". Joshua Rothman, a The New Yorker munkatársa szintén "Kína Arthur C. Clarke-jának" nevezte Liu Ce-hszint, és hasonlóképpen megjegyezte, hogy "az amerikai sci-fiben ... az emberiség elképzelt jövője gyakran nagyon hasonlít Amerika múltjára. Az amerikai olvasó számára Liut olvasni azért öröm, mert a történetei egészen más forrásokból merítenek", köztük a kínai történelemből és politikából.

Matthew A. Morrison azt írja, hogy a regény "olyan reakciót képes kiváltani, amely szinte egyedülálló a műfajban: a természet és az univerzum iránti áhítatot, amelyet a sci-fi olvasók rácsodálkozásnak neveznek". A regény sikere és fogadtatása miatt a Netflix 2020-ban bejelentette, hogy a Trónok harca sorozat írói, David Benioff és D. B. Weiss sci-fi tévéjátékot készítenek A háromtest-trilógiából.

Emellett néhány kínai tudós úgy találta, hogy a nyugati olvasók értékelik A háromtest-trilógiában ábrázolt amorális univerzumot, hiszen a sorozat a racionalizmust népszerűsíti. Liu Ce-hszin különböző módokon próbál választ adni arra az egzisztenciális dilemmára, hogy "az emberiség milyen irányban haladjon tovább".

Az eredeti trilógia

[szerkesztés]

A háromtest-trilógia kötetei:

  • A háromtest-probléma (三体), 2006; Pék Zoltán fordításban magyarul, 2018, Európa Könyvkiadó
  • A sötét erdő (黑暗森林), 2008; Dranka Anita fordításban magyarul, 2018, Európa Könyvkiadó
  • A halál vége (死神永生), 2010; Dranka Anita fordításban magyarul, 2019, Európa Könyvkiadó

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Three-body. Viki. (Hozzáférés: 2023. december 28.)

Források

[szerkesztés]