Az Amerikai Egyesült Államok Tengerészgyalogsága

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Egyesült Államok Tengerészgyalogsága
Az Egyesült Államok Tengerészgyalogságának emblémája
Az Egyesült Államok Tengerészgyalogságának emblémája

Dátum 1775. november 10.
Ország Amerikai Egyesült Államok
Típus tengerészgyalogság
Feladat harcra kész tengerészgyalogsági és légi csapatok fenntartása, kiképzése és felszerelése
Méret

195 000 fő (aktív; 2013. február)
43 230 fő(tartalék; 2010) Tengerészgyalogos repülőerők: 27 000 fő Tengerészgyalogos tartalék repülőerők: 3000 fő Tengerészgyalogos felderítők: 2020 fő Tengerészgyalogos rendészeti zászlóalj: 800 fő Tengerészgyalogos kiképzők és repülő oktatok: 4000 fő Tengerészgyalogság hírszerzése:3000 fő Egészségügyi személyzet létszáma: 4000 fő Tengerészgyalogos főparancsnokság: 1600 fő

Összesített egyesített létszám: 283 630 fő
Diszlokáció Quantico, Virginia
Parancsnokok
Jelenlegi parancsnok Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok haderejének főparancsnoka
Robert Gates (honvédelmi miniszter)
Jelvények
Globeanchor.svg
Flag of the United States Marine Corps.svg
Kultúra és történelem
Mottó Semper Fidelis („Örök hűséggel”)
(közkeletűen Semper Fi')
Színek skarlát és arany
Ének Marines' Hymn

Az Amerikai Egyesült Államok Tengerészgyalogsága (angolul: United States Marine Corps, vagy rövidítve USMC) az amerikai fegyveres erők egyik haderőneme a négyből, Haditengerészetük szárazföldön bevethető csapatokkal rendelkező „kvázi” ága, mely csapatokat a Haditengerészet hajóegységei szállítanak, gyors szárazföldi telepítésükről a kombinált erejű csapásmérő kötelékek (combined-arms task forces, Marine Air-Ground Task Forces) gondoskodnak. Önálló haderőnemi parancsnoksággal és repülőcsapatokkal rendelkezik, mégis az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészeti Hivatalának (United States Department of the Navy) része. Ezért a tengerészeti erőkkel szoros együttműködésben áll mind kiképzés, mind logisztikai téren, de mégis egy önálló katonai szervezet. Egyike az Egyesült Államok hét egyenruhás szolgálatának.

Alapítása Samuel Nicholas százados nevéhez fűződik, aki megszervezte a Kontinentális Tengerészgyalogság (Continental Marines) első két zászlóalját, hivatalosan 1775. november 10-én alakultak meg Philadelphiában mint tengerészeti gyalogság. Ettől kezdve az MC folyamatosan alakította az amerikai külpolitikát és katonai doktrínájukat. Az összes amerikai fegyveres konfliktusban részt vállalt, előtérbe a 20. században került, mikor is a kétjáratú hadviselés előrelátónak bizonyult és létfontosságú eleme lett a második világháború csendes-óceáni hadjáratainak.

A század közepére doktrínavezető, meghatározó résztvevőjévé vált a kétjáratú hadviselésnek. Külszolgálati krízisekben példát mutatott gyors reagáló képességével, jelentős mértékben járult hozzá az amerikai külpolitika nemzetközi elismertetésében.

Mégis, 2013-ra az Amerikai Tengerészgyalogság mindössze 195 ezer aktív és 40 ezer tartalékos szolgálatú katonát foglalt magába, melynek magyarázata a rendkívül szigorú válogatás és kiképzés, ezzel a legkisebb létszámú amerikai fegyveres erő az amerikai Védelmi Minisztériumban (DoD) (az Amerikai Parti Őrség mindössze egyötöde a USMC-nek azonban ez nem kimondottan katonai erőszakszervezet). Az MC mindazonáltal még így is nagyobb erőt képvisel mint más jelentős országok haderői; nagyobb mint a Brit Hadsereg aktív létszáma, illetve nagyobb a teljes Izraeli Haderőnél is.

Támaszpontok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tengerészgyalogsági támaszpontok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Marine Corps Base Camp Pendleton; Oceanside, Kalifornia
  • Marine Corps Air Ground Combat Center Twentynine Palms; Twentynine Palms, Kalifornia
  • Marine Corps Logistics Base Barstow; Barstow, Kalifornia
  • Marine Corps Recruit Depot San Diego; San Diego, Kalifornia
  • Mountain Warfare Training Center; Bridgeport, Kalifornia
  • Marine Corps Logistics Base Albany; Albany, Georgia
  • Marine Corps Base Hawaii; Kāne'ohe Bay, Hawaii
  • Marine Corps Base Camp Lejeune; Jacksonville, Észak-Karolina
  • Marine Corps Recruit Depot Parris Island; Beaufort, Dél-Karolina
  • Marine Corps Base Quantico; Quantico, Virginia
  • Henderson Hall; Arlington, Virginia
  • Marine Barracks, Washington, D.C.; Washington D.C.

Tengerészgyalogsági légi támaszpontok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Marine Corps Air Station Yuma; Yuma, Arizona
  • Marine Corps Air Station Miramar; Miramar, Kalifornia
  • Marine Corps Air Station Camp Pendleton; Oceanside, Kalifornia
  • Marine Corps Air Station Kaneohe Bay; Kāne'ohe Bay, Hawaii
  • Marine Corps Air Station Cherry Point; Havelock, Észak-Karolina
  • Marine Corps Air Station New River; Jacksonville, Észak-Karolina
  • Marine Corps Air Station Beaufort; Beaufort, Dél-Karolina

További érdekesség, hogy Tengerészgyalogosok védik az USA valamennyi nagykövetségét, a világ minden pontján. tengerészgyalogos expedíciós egység:

Tengeri levegő-földi kombinált harccsoport.

Fel van szerelve:

4 db M1A1 harckocsi

7-16 db LAV-25 lövészpáncélos

15 db Cougar páncélozott harcjármű

6 db M777 tarack

8 db M252 aknavető

8 db BGM-71 TOW páncéltörő rakéta

8 db FGM-148 Javelin páncéltörő rakéta

4-6 db AH-1 Cobra harci helikopter

3-4 db UH-1 Iroquois Többcélú szállító helikopter

12 db CH-46 Sea Knight közepes teherszállító helikopter (Megjegyzés: V-22 Osprey V/STOL csapatszállító konvertiplán fogja felváltaní

4 db V-22 Osprey V/STOL csapatszállító konvertiplán

4-9 db CH-53E Super Stallion nehéz szállítóhelikopter

6 db AV-8B Harrier II Harcászati vadászbombázó repülőgép

2 db KC-130 Légi utántöltő/Közepes szállító repülőgép Megjegyzés: az Egyesült Államok területéről végeznek szállítási feladatokat.)

2 db targonca

3 db buldózer

1 db dömper

4 db traktor

4 db HEMTT teherszállító jármű

1-3 db víztisztító berendezés

7 db 500 gallon vizet tartalmazó tartály

63 db HMMWV

30 db teherautó

Szervezet:

földi harc elem: 1100 fő

felderítő szakasz: 350 fő

Repülési harci elem: 600 fő

Logisztikai elem: 300 fő

Vezetési elem: 200 fő

Az expedíciós csapásmérő csoport az áll:

Három kétéltű hajó akik szállítják a csapatokat és berendezések Pl.: Wasp-osztály vagy Whidbey Island dokkhajóosztály és kíséri egy irányított rakétás cirkáló (CG) és egy irányított rakétás romboló (DDG) és egy tengeralattjáró ( SSN ) támogatása.

A MEU-k telepítési helyei:[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Működési körzetük: Csendes-Óceán, Indiai-Óceán és a Perzsa-öböl

Hivatalos név Jelvény Parancsnokság
11. tengeri expedíciós egység
Marine Corps Base Camp Pendleton ,California
13. tengeri expedíciós egység
Marine Corps Base Camp Pendleton ,California
15. tengeri expedíciós egység
Marine Corps Base Camp Pendleton ,California

Működési körzetük: Atlanti-Óceán és Földközi-tenger

Hivatalos név Jelvény Parancsnokság
22. tengeri expedíciós egység
Marine Corps Base Camp Lejeune , Észak-Karolina
24. tengeri expedíciós egység
Marine Corps Base Camp Lejeune , Észak-Karolina
26. tengeri expedíciós egység
Marine Corps Base Camp Lejeune , Észak-Karolina

Működési körzete: Távol-Kelet

Hivatalos név Jelvény Parancsnokság
31. tengeri expedíciós egység
Marine Corps Base Camp Smedley D. Butler, 
Okinawa , Japán

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az United States Marine Corps című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.