A United 93-as
| A United 93-as United 93 (United 93) | |
| 2006-os brit–amerikai–francia film | |
| Rendező | Paul Greengrass |
| Producer | Tim Bevan Eric Fellner Lloyd Levin |
| Alapmű | 9/11 Commission Report |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró | Paul Greengrass |
| Főszerepben |
|
| Zene | John Powell |
| Operatőr | Barry Ackroyd |
| Vágó | Clare Douglas |
| Gyártás | |
| Gyártó | Universal Pictures Working Title Films Studio Canal Sidney Kimmel Entertainment |
| Ország |  Egyesült Királyság Franciaország |
| Nyelv | angol |
| Forgatási helyszín | |
| Játékidő | 111 perc |
| Költségvetés | 15 millió dollár |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó |  Universal Pictures UIP-Duna Film |
| Bemutató | 2006. április 28. 2006. augusztus 17. |
| Korhatár | R 16 |
| Bevétel | $ 31 483 450 $ 76 232 514 |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A United 93-as (United 93) egy 2006-ban készült, számos kritikai dicséretben részesített dokumentumdráma Paul Greengrass írásában-rendezésében, a United Airlines 93-as járatáról, melyet 2001. szeptember 11-én terroristák térítettek el. A film igyekszik az Egyesült Államokban a heroizmus egy meghatározó pillanataként emlegetett eseményeket a valósághoz a lehető leghűebben (amellett, hogy a forgatókönyvíró fantáziájára is szükség volt hozzá), valós időben bemutatni. A készítők elmondták, hogy a produkció az összes utas családjának teljes együttműködésével készült.
A United 93-as világpremierjére április 26-án került sor New Yorkban, a 2006-os Tribeca Filmfesztiválon, amely fesztivál alapításának célja New York City, mint az egyik fő filmkészítési központ, ezen belül is Lower Manhattan ünneplése. A United 93-as számos utasának családtagjai megjelentek a bemutatón, hogy kimutassák támogatásukat a film felé.
Az alkotás Észak-Amerikában április 28-án került a mozikba.
A nyitóhétvége bevételének tíz százalékát az alkotók felajánlották, hogy emléket állítsanak a 93-as járat áldozatai számára. A film teljes amerikai bevétele 31,4 millió dollárra rúgott, a világ egészén pedig 75,6 milliót keresett mindeddig.
Produkciós jegyzetek[szerkesztés]
A film az első hollywoodi produkció, mely közvetlenül a szeptember 11-ei támadásokkal foglalkozik. Az utasokat legnagyobb részt profi, noha ismeretlen színészek formálják meg (Tom Burnettet például Christian Clemenson játssza, aki feltűnt a Veronica Mars című sorozatban is). A légikísérők, pilóták és más, a légiközlekedéssel kapcsolatos munkát végző személyek szerepét a valóságban is ezzel foglalkozók töltik be. A valós események részesei közül többen alakítják magukat, kiemelendő Ben Sliney, az FFA (Federal Aviation Administration – Szövetségi Repülési Adminisztráció) operációs menedzsere.
A párbeszédek, melyeket többnyire Greengrass és a szereplők improvizáltak a próbákon, a színészek és az általuk alakítottak családjaik közötti szemtől szemben való beszélgetéseken alapulnak. Szinte egyetlen utasra sem utalnak nevével a film folyamán. Identitásuk ismeretlen marad, az egyéni hősök fölé emelve az együttesség szellemiségét (és jól kezelve a tényt, hogy a gépen az idegenek nem ismerhetik egymás nevét). A dialógusok többségében inkább technikai hitelesség nyilvánul meg, mint a filmekben szokásos köznyelviesítés, leegyszerűsítés.
A forgatás egy húszéves Boeing 747-esen történt, amit korábban a MyTravel Airways üzemeltetett, a London közelében lévő Pinewood Studiosban. A helyszín kiválasztásakor tekintetbe vették az anyagi oldalakat, és azt, hogy a színészeket távol tartsák a nemkívánt publicitástól, mely az Egyesült Államokban elkerülhetetlen lett volna. A jeleneteket kézikamerákkal vették fel, amiket a szűkös díszletek közötti sokoldalúságukért választottak, és a közvetlenebb hatás eléréséért.
A címet 2006 márciusában Flight 93-ról (A 93-as járat) United 93-ra (A United 93-as) cserélték, hogy így különböztessék meg az A&E Flight 93 nevet viselő produkciójától. Röviddel ezután a Motion Picture Association of America (MPAA) 'R' besorolást adott a filmnek „nyelvezet, és néhány terrort és kegyetlenséget tartalmazó intenzív jelenet” okán. A Universal Pictures megvétózta e magas korhatárt, de elutasításra talált.
Az Egyesült Államokban a film bemutatója 2006. április 28-án volt. Második helyen nyitott a toplistán a Rumlis vakáció (RV) című vígjáték mögött, de magasabb moziátlagot ért el (bevétel osztva a mozik számával). Roger Ebert, Michael Medved, Peter Travers és James Berardinelli kritikusok mind a maximális négy csillaggal értékelték az alkotást. A Rolling Stone munkatársa, Peter Travers 'az év egyik legmegindítóbb filmjének' nevezte A United 93-ast. A film 90%-os átlagos értékelést kapott a Rotten Tomatoes oldalán, szintén ennyit a Metacritic.com-on és 95%-ot a Broadcast Film Critics Association-től.
Az első vetítések végefőcíme az “Amerika terrorellenes háborúja megkezdődött”-felirattal indult. Ezt a bemutatóra felváltotta a “Mindazok emlékére, akik 2001. szeptember 11-én vesztették életüket”-szöveg, mivel az eredetit sokan túl érzéketlennek találták az utasokkal szemben.
Történelmi háttér[szerkesztés]
A United Airlines 93-as járata egy Boeing 757-222-es járat volt, ami rendszerint a New Jersey-i Newarki nemzetközi reptérről indult a San Franciscói nemzetközi reptérre, majd tovább a tokiói Narita nemzetközi reptérre, immáron egy másik géppel. 2001. szeptember 11-én a menetrend szerinti járat repülője egyike volt azoknak, melyeket eltérítettek a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás keretében. Az egyetlen volt a négy gép közül, amely nem érte el kijelölt célját, s ehelyett a pennsylvaniai Shanksville mellett, Washingtontól nagyjából 150 mérföldre északnyugatra a földbe csapódott.
Cselekmény[szerkesztés]
 |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
A film nagy részében a légiforgalom-irányító központ intézkedéseit láthatjuk, a négy elrabolt géppel kapcsolatban. A néző nyomon követheti az Egyesült Államok Légierejének az eseményekbe való bekapcsolódását, aminek során F-16-osokat küldtek a területre a légiforgalom-irányítás engedélye nélkül. Számos nehézség merül fel az utasszállítók lelövésére vonatkozó engedély megadásával kapcsolatban. A felfegyverzett F-16-osok megérkezése előtt két fegyvertelen F-16-os repül a területre. Bizonyosságot nyer, hogy lehet olyan támadást indítani, miszerint a vadászgép a célpontba repül, miután a pilóta katapultál.
A film a 93-as járaton történeteket a felszállást megelőző percektől a becsapódás előtti pillanatokig mutatja be. A gépeltérítőket az iszlám fanatikusaiként ábrázolja; hezitálás és némi egyet nem értés is mutatkozik a négy férfi között, akciójuk megkezdése előtt és közben is. Az irányítást késekkel veszik át a gép fölött, a két pilótát megölik, és egy bombával fenyegetőznek. A pilótafülkében egy fotót tesznek a kormányra, melyen a Capitolium épülete látható.
A géprablók nem akadályozzák meg az utasokat abban, hogy használják telefonjaikat, így azok ismeretet szereznek a Világkereskedelmi Központba csapódott utasszállítókról. Az utasok és a legénység ráeszmélnek, hogy ha nem tesznek semmit, az ő gépüket is valamilyen épületbe vezetik a terroristák, mindenkit megölve a fedélzeten és a földön. Így az ellenállás mellett döntenek. Az utasok egyike tud repülőgépet vezetni (noha ezzel a típussal még nem repült), s reménykednek benne, hogy neki sikerül irányítania, miután visszafoglalták. Bizonytalanok benne, hogy a bomba valódi-e vagy sem, de rátámadnak a férfira, aki a pokolgépet a testéhez rögzítette, s utólag kiderül, hogy a szerkezet csak megtévesztés volt (a terrorista gyurmát használt robbanószer helyett; a nézők ezt láthatják korábban, mialatt a gépeltérítő a mosdóban összerakja a szerkezetet). Az utasoknak sikerül betörniük az elfoglalt pilótafülkébe. A dulakodás közben a repülőgép lezuhan egy mezőre, s nem a terroristák célpontjába. A filmnek pillanatokkal a becsapódás előtt vége szakad.
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
Visszhang[szerkesztés]
A filmet kritika érte Christian Adams német utas ábrázolása miatt. A gép összes utasa közül csupán Adamset mutatják be úgy, mint aki a beletörődést tanácsolja. A Sunday Times kritikusa, Cosmo Landesman így elmélkedik: „Biztos, hogy egy utas sem telefonált haza, hogy rámutasson, egy gyáva féreg német van a fedélzeten, aki fel akarja adni.” A Guardian jelentése szerint Silke Adams, Adams özvegye „visszautasította az együttműködést a filmmel, azt mondván, férje halálának emléke még mindig túl élénk” és a lap közlése szerint „eddig nem merült fel bizonyíték, ami azt sugallná, hogy Christian Adams nem támogatta a többi utast, vagy elutasította volna a pilótafülke betörését.”
Miután a film előzeteseit elkezdték vetíteni a mozikban, a Universal Pictures több helyről is azt a kérést kapta, hogy vonja vissza őket, mivel néhány nézőt a jelenetek felkavartak és megleptek. Egy manhattani mozi önkényesen vette le műsoráról a trailert a közönség panaszait követően.
Az iraki születésű, Londonban élő, a filmben egy gépeltérítőt alakító színész, Lewis Alsamari vízumát az Egyesült Államok bevándorlási hivatala megtagadta, mikor New Yorkba kívánt utazni, hogy részt vegyen a premieren. Mindez annak ellenére történt, hogy az Egyesült Királyságban már menedékjogban részesült az 1990-es évektől. Az indok szerint Alsamari egykor besorozott tagja volt az iraki hadseregnek – ugyanakkor ez szolgáltatta alapjait menekültstátuszának, 1993-as dezertálását követően.
A film hivatalos internetfórumát, amely korábban a Universal weboldalán volt elérhető, 2006. május 3-án lezárták. Mindeddig nem érkezett magyarázat a Universaltól, hogy miért távolították el a fórumot szerverükről.
Számos muszlim és muszlim-amerikai szervezet, úgymint a CAIR, aggodalmának adott hangot arra vonatkozóan, hogy A United 93-as esetlegesen még inkább felkavarja a muszlimellenes érzelmeket az Egyesült Államokban. Az arizonai Scottsdale-ben 2006. április 29-én három fejcsadort viselő fiatal muszlim nőt inzultált egy középkorú pár, akik jelezték feléjük, hogy látták a filmet. Miután megkérdezték a nőket, hogy muszlimok-e, a pár azt mondta nekik, hogy „vegyétek le a kibaszott fátylaitokat és tűnjetek a picsába ebből az országból. Nem akarunk titeket ebben az országban. Menjetek haza”.
Díjak és jelentősebb jelölések[szerkesztés]
- Oscar-díj
- jelölés: legjobb rendező (Paul Greengrass)
- jelölés: legjobb vágás
- BAFTA-díj
- jelölés: legjobb brit film
- jelölés: legjobb rendező (Paul Greengrass)
- jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv (Paul Greengrass)
- jelölés: legjobb fényképezés (Barry Ackroyd)
- jelölés: legjobb vágás
- jelölés: legjobb hang
- Boston Society of Film Critics Awards
- díj: legjobb színészgárda
- Dallas-Fort Worth Film Critics Association Awards
- díj: legjobb film
- Kansas City Film Critics Circle Awards
- díj: legjobb film
- díj: legjobb rendező (Paul Greengrass)
- Los Angeles Film Critics Association Awards
- díj: legjobb rendező (Paul Greengrass)
- National Society of Film Critics Awards, USA
- díj: legjobb rendező (Paul Greengrass)
- New York Film Critics Circle Awards
- díj: legjobb film
- Online Film Critics Society Awards
- díj: legjobb film
- díj: legjobb vágás
- Phoenix Film Critics Society Awards
- díj: legjobb film
- San Diego Film Critics Society Awards
- díj: legjobb vágás
- San Francisco Film Critics Circle
- díj: legjobb rendező (Paul Greengrass)
- Washington, D.C. Area Film Critics Association Awards
- díj: legjobb film
Kritikák[szerkesztés]
- All Movie Guide
[1] - Empire
[2] - Filmcritic [3]
- Roger Ebert [4/4]
- Rolling Stone [4/4] [4]
- Michael Medved [4/4] [5]
- Entertainment Weekly Grade:A- (5-ös alá)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- A United 93-as a PORT.hu-n (magyarul)
- A United 93-as az Internet Movie Database-ben (angolul)
- A United 93-as a Rotten Tomatoeson (angolul)
- A United 93-as a Box Office Mojón (angolul)
