AIM–4 Falcon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
AIM–4 Falcon
AIM–4D Falcon rakéta F–102 Delta Dagger vadászrepülőgép nyitott fegyverterében
AIM–4D Falcon rakéta F–102 Delta Dagger vadászrepülőgép nyitott fegyverterében

Funkció Légi közelharc-rakéta
Gyártó Hughes
Szolgálatba állítás 1956

Hordozó repülőgépek F–89, F–101, F–102, F–106, F–4, J 35, Mirage IIIS
Irányítás Félaktív lokátoros és infravörös önirányítás
Robbanótöltet 3,4 kg Repesz-romboló töltet
Méret- és tömegadatok
Hossz1,98 m
Szárnyfesztáv0,508 m
Törzsátmérő0,163 m
Indulótömeg54 kg
Repülési jellemzők
Max. sebesség 3 Mach
Hatótávolság 9,7 km
Fokozatok
Első fokozat
Tüzelőanyaga szilárd
Háromnézeti rajz
Az AIM–4E Falcon oldalnézete
Az AIM–4E Falcon oldalnézete

Az AIM–4 Falcon az USAF először hadrendbe állított légiharc-rakétája, melyet a Hughes Aircraft tervezett és gyártott az Egyesült Államokban. A gyártó országon kívül rendszeresítette a Kanadai (CF–101 Voodoo), a Svájci (Mirage IIIS), a Finn és a Svéd Királyi Légierő (Saab J 35 Draken).

Az F–4 Phantom II fedélzeti fegyvereként kipróbálták a vietnámi háborúban, ahol az elsősorban bombázó repülőgépek ellen kifejlesztett lomha rakéta nagyon gyengén szerepelt az észak-vietnámi könnyű vadászrepülőgépek ellen (öt légi győzelmet értek el vele). Továbbfejlesztésével hozták létre az AIM–26 Falcon és AIM–47 Falcon rakétákat, amelyek nem érték el a sorozatgyártást. A Hughes hasonló kialakítású, de lényegesen nagyobb méretű AIM–54 Phoenix rakétája az F–14 Tomcat repülőgépek fedélzeti fegyvere volt. A rakétát az 1960-as évek végén már kivonták a hadrendből, utódja a vele szinte egy időben kifejlesztett AIM–9 Sidewinder lett.

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:AIM-4 Falcon
A Wikimédia Commons tartalmaz AIM–4 Falcon témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]