2014-es közgyűlési választások Csongrád megyében

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csongrad location map.PNG Közgyűlési választások BlasonHU-csongrad.svg
Csongrád
megyében
2014 2014. október 12. 2019
Részvétel: 45% 77 ezer szavazó a 171 ezerből

Közgyűlés létszáma: 20 fő
Többség: 11 fő
Jelöltek száma: 93 fő
7 listán
A közgyűlésbe bejutó szervezetek
lista érvényes szavazat képviselő
FideszKDNP 36 165 48% 11
MSZP 16 254 22% 5
Jobbik 13 922 19% 4
{{{lista4}}} {{{szavazat4}}} {{{százalék4}}} {{{képviselő4}}}
{{{lista5}}} {{{szavazat5}}} {{{százalék5}}} {{{képviselő5}}}
{{{lista6}}} {{{szavazat6}}} {{{százalék6}}} {{{képviselő6}}}
{{{lista7}}} {{{szavazat7}}} {{{százalék7}}} {{{képviselő7}}}
{{{lista8}}} {{{szavazat8}}} {{{százalék8}}} {{{képviselő8}}}
{{{lista9}}} {{{szavazat9}}} {{{százalék9}}} {{{képviselő9}}}
{{{lista10}}} {{{szavazat10}}} {{{százalék10}}} {{{képviselő10}}}
{{{lista11}}} {{{szavazat11}}} {{{százalék11}}} {{{képviselő11}}}
{{{lista12}}} {{{szavazat12}}} {{{százalék12}}} {{{képviselő12}}}

Kimaradt 4 lista (8 301 szavazat)
Érvénytelen szavazat: 2 789


A közgyűlés előző elnöke A közgyűlés új elnöke
Kakas Róbert
Fidesz-KDNP
Magyar Anna
Fidesz-KDNP

A 2014-es megyei közgyűlési választásokat október 12-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Csongrád megyében a szavazásra jogosultak kevesebb mint fele, 77 ezer ember ment el szavazni. A szavazók hét lista jelöltjei közül választhattak.

A választásokat a Fidesz-KDNP nyerte meg – tizenegy képviselőjük a többséget jelentette a húsz fős közgyűlésben. Második lett az MSZP, harmadik a Jobbik. Az LMP, a DK, a Nagycsaládosok Ruzsai Egyesülete és az Együtt nem jutott be a közgyűlésbe.

A közgyűlés új elnöke Kakas Béla, a Fidesz-KDNP listavezetője lett.

A választás rendszere[szerkesztés]

A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

A választás rendszerének alapját a 2010-ben elfogadott módosítások jelentették.[1]

A közgyűlési választásokon csak a községek, nagyközségek és városok polgárai vehettek részt. Mivel a megyei jogú városok nem tartoztak a megye joghatósága alá, így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A választók egy választókerületbe tartoztak, ahol listákra szavazhattak. A szavazatokat arányosan osztották el az érvényes szavazatok 5%-át – közös lista esetén 10/15%-át – elérő szervezetek között.

A 2010-es választásokhoz képest két lényeges változás lépett érvénybe: egyrészt a képviselőket öt évre választották (a korábbi négy helyett), másrészt az ajánlások számát 0,5%-ra mérsékelték (a korábbi 1%-ról).

Választókerület[szerkesztés]

Lakók és megyei képviselők száma[2][3]
Település Lakó
(2014.jan.1.)
Megyei
képviselő
Közgyűlési választókerület
58 207 170 20
Megyei jogú városok 2 210 665
Összesen 60 417 835 20

Csongrád megyében a közgyűlés létszáma 20 fő volt. A szabályok szerint a megyei közgyűlés létszáma a megye egészének lakosságszámához igazodott – függetlenül attól, hogy Hódmezővásárhely és Szeged polgárai nem szavazhattak a Csongrád megyei önkormányzat összetételéről. Ebben az évben a megyének 418 ezer lakója volt.[2]

A közgyűlést a megye 42 községének, nyolc nagyközségének és nyolc városának polgárai választhatták meg.

A választásra jogosult polgárok száma 171 ezer volt. A polgárok fele ötezer fősnél kisebb településeken élt, míg egyharmaduk tízezer fősnél nagyobb városokban lakott.

A legkevesebb polgár a déli határ mellett fekvő Kövegy községben lakott (344 polgár), a legtöbb pedig Szentes városában élt (23 546 polgár).

A közgyűlés választóinak eloszlása településméret szerint[4]
Településméret
(lakók száma)
Település Választó­jogosult Megjegyzés
1 – 1 000 14 6 518 3,82% legkisebb község: Kövegy
1 001 – 5 000 36 78 503 46,03% város: Csanádpalota
5 001 – 10 000 5 28 108 16,48% nagyközség: Algyő
város: Mórahalom, Mindszent,
Kistelek, Sándorfalva
10 000 fölött 3 57 403 33,66% Csongrád, Makó, Szentes
Közgyűlési
választókerület
58 170 532

Jelöltállítás[szerkesztés]

Hét listán összesen 93 jelölt szállt versenybe a kiosztható 20 képviselői helyért.

Listák[szerkesztés]

Az előző közgyűlés pártjai közül a FIDESZ és a KDNP közös listát, míg az MSZP, illetve a Jobbik önálló listát állított. Új indulóként állt rajtvonalhoz az LMP, az Együtt, a DK és a Nagycsaládosok Ruzsai Egyesülete. Utóbbi volt az egyetlen országgyűlési képviselettel nem bíró szervezet. (A Munkáspárt is próbálkozott a listaállítással, de elegendő ajánlás híján a választási szervek elutasították a nyilvántartásba vételt.[5])

Önálló lista állításához 856, közös lista állításához 2000 választópolgár ajánlásának összegyűjtésére volt szükség. (A választásra jogosultak 0,5, ill. 1%-a - utóbbi esetben minimum 2000 fő.)[6]

A legkevesebb jelöltje az LMP-nek volt (4 fő). Hasonlóan kevés jelölttel vágott neki a választásoknak a Nagycsaládosok Ruzsai Egyesülete és az Együtt (5-5 fő). A többi párt viszont igen bő listát állított: az MSZP 18, a Jobbik és a DK 20-20, míg a FIDESZ-KDNP 21 nevet tüntett föl a listáján.

A választásokon részt vevő szervezetek[7]
Sorsolt
sor­szám
[8]
Rövid név Teljes név Jelöl­tek
száma
Lista
típusa
Előző
válasz­tási
ered­mény
1. LMP Lehet Más a Politika 4 önálló -
2. Nagy­Családok­Ruzsa Nagycsaládosok Ruzsai Egyesülete 5 önálló -
3. Együtt Együtt - A korszakváltók pártja 5 önálló -
5. MSZP Magyar Szocialista Párt 18 önálló 6
6. FIDESZ-KDNP Fiatal Demokraták Szövetsége - Magyar Polgári Szövetség
Kereszténydemokrata Néppárt
21 közös 12
7. Jobbik Jobbik Magyarországért Mozgalom 20 önálló 2
8. DK Demokratikus Koalíció 20 önálló -
Összesen 93 20

Jelöltek[szerkesztés]

A képviselőjelöltek a listákon elfoglalt helyük szerint[7]
# LMP Nagy­családok­Ruzsa Együtt MSZP FIDESZ-KDNP Jobbik DK
1. Tatár Gábor Sánta Gizella dr. Kovács Tamás Balázs Varga Péter Kakas Béla Toroczkai László Csóti Zsombor
2. Gurdon Lajos Borbásné Márki Márta Ilona Hornyik László Károly Szirbik Imre Ádók János Dudás Zoltán Sándor Kiss Csaba István
3. Faur János Szekeres Péter Pálné Kovács Richárd Attila dr. Buzás Péter Bozó Zoltán dr. Kiss Attila Mucsi Tamás
4. Takács Éva Papp Renáta Agócs András Tibor Havasi János Béláné Nógrádi Zoltán Szabó Zoltán Ferenc Török József
5. Paraginé Tóth Edina Judit Soós Krisztián Roland Simicz József Magyar Anna Mária Máté Krisztián dr. Stern Sándor

(A szavazócédulán a listák az első öt helyezettje szerepelt.)

A további jelöltek
6. Móra József Antal Szél István Szemerédi Ákos Nagy Máté
7. Baranyi Sándor dr. Bodor Csaba Laczkó Zsolt Udvari Antal
8. Kiss Péter Kalmár Ferenc András Zeitler Ádám Kalamusz Endre Róbert
9. Sági Mihály Nagy Attila Gyula Hegedűs Roland Dávid Horváth Géza
10. Geréné Dunaháti-Vas Márta Mágori András József Dobi Zsolt Farkas László
11. Hulman Anikó Gémes László Mikes Károly Sőrés Zoltán
12. Krausz Jánosné Nagy Sándor Vedrédi Ferencné Katona Lászlóné
13. Lengyel István Tibor Búza Zsolt Nagy-György Lajos Nagy Béla
14. Pataki Gergely Dobák Lászlóné Forróné Beleznai Mária Kiss Sándor
15. Molnár László Ferenc Szarka Attila Kurusa Tibor Ferenc dr. Török Miklós
16. Barát Endre Matuszka Antal István Tanács Róbert Baghy Dezsőné
17. Kis-Faragó Balázs Tanács Gábor Bocskay Csaba Horváth Péter Béla
18. Antalfi Vanda Szabó István Mák József Baghy Andrea
19. dr. Kovács Kálmán József Molnár Ildikó Rehák József
20. dr. Miklós Péter Szabó-Forgó Alexandra Síkhegyi Istvánné
21. Kormányos Sándor

A szavazás menete[szerkesztés]

A választásokat 2014. október 12-én, vasárnap bonyolították le.

Baks községben választási visszalélések miatt új választást rendeltek el. Erre november 9-én került sor, így az eredmények összesítése is csak ezt követően történt meg.[9]

Részvétel[szerkesztés]

Kilencből négyen mentek el szavazni, öten távolmaradtak

A 171 ezer szavazásra jogosult polgárból 77 ezer vett részt a választásokon (45%). Az érvénytelen szavazatok száma nem érte el a háromezret (3,6%).

A részvétel részletes adatai[10][11]
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
Választójogosult 170 532
Szavazó 77 431 45,41%
   érvényes szavazólap 74 642 43,77% 96,40%
   érvénytelen / hiányzó szavazólap 2 789 1,64% 3,60%
Távolmaradó 93 101 54,59%
További kimutatások
A részvételi adatok településméret szerint
Lakók száma Település Választó-
jogosult
Szavazó Részvétel Megjegyzés
1 – 100 0
100 – 1 000 14 6 518 3 792 58,18% Csúcs: Kövegy község (73,84%)
Mélypont: Nagyér község (39,21%)
1 000 – 5 000 36 78 503 34 886 44,44% Csúcs: Baks község (68,83%)
Mélypont: Forráskút község (24,48%)
1 – 5 000 50 85 021 38 678 45,49%
5 000 – 10 000 Algyő 4 420 1 965 44,46%
Mórahalom 5 076 2 225 43,83%
Mindszent 5 730 1 981 34,57%
Kistelek 6 110 2 363 38,67%
Sándorfalva 6 772 2 679 39,56%
5 000 – 10 000 5 28 108 11 213 39,89%
10 000 fölött Csongrád 14 161 6 656 47,00%
Makó 19 696 9 453 47,99%
Szentes 23 546 11 431 48,55%
10 000 fölött 3 57 403 27 540 47,98%
Összesen 58 170 532 77 431 45,41%
Küszöb

A közgyűlésbe jutáshoz szükséges szavazatszám az önálló listáknál 3 733, a közös listák esetében pedig 7 465 volt (az érvényes szavazatok 5, ill. 10%-a).[10]

Eredmény[szerkesztés]

A Fidesz-KDNP nagy fölénnyel nyerte meg a választásokat, több mint kétszer annyi szavazatot (48%) összegyűjtve, mint a második helyen végző MSZP (22%). A Jobbik ettől csak kissé elmaradva futott be a harmadik helyre (19%).

Az LMP (4,0%), a DK (3,1%), a Nagycsaládosok Ruzsai Egyesülete (2,9%) és az Együtt (1,1%) nem érte el a közgyűlésbe jutáshoz szükséges 5%-os küszöböt.

Szavazatok és képviselői helyek[10]
Lista Érvényes szavazatok Küszöb Képviselők
Fidesz-KDNP 36 165 48,45% 11 55%
MSZP 16 254 21,78% 5 25%
Jobbik 13 922 18,65% 4 20%
LMP 2 956 3,96% 0
DK 2 327 3,12% 0
NagycsaládokRuzsa 2 196 2,94% 0
Együtt 822 1,10% 0
Összesen 74 642 3/7 20
Bővített eredmény táblázat[10][11]
Lista Sor­rend Szavazat jogosultak
arányában
szavazók
arányában
érvényes
szavazatok
arányában
Küszöb Képviselő
FIDESZ-KDNP 1. 36 165 21,21% 46,71% 48,45% 11 55%
MSZP 2. 16 254 9,53% 20,99% 21,78% 5 25%
Jobbik 3. 13 922 8,16% 17,98% 18,65% 4 20%
LMP 4. 2 956 1,73% 3,82% 3,96% 0
DK 5. 2 327 1,36% 3,01% 3,12% 0
NagycsaládokRuzsa 6. 2 196 1,29% 2,84% 2,94% 0
Együtt 7. 822 0,48% 1,06% 1,10% 0
Összesen 74 642 43,77% 96,40% 100% 3/7 20 100%
érvénytelen / hiányzó szavazólap 2 789 1,64% 3,60%
Szavazó 77 431 45,41% 100,00%
Távolmaradó 93 101 54,59%
Választójogosult 170 532 100,00%

Az új közgyűlés[szerkesztés]

A húsz fős testületbe a FIDESZ-KDNP 11, az MSZP öt és a Jobbik négy képviselője jutott be. A FIDESZ-KDNP-nek egyedül abszolút többsége lett a közgyűlésben.

A közgyűlés összetétele[10]
#. FIDESZ-KDNP MSZP Jobbik
1. Kakas Béla Varga Péter Toroczkai László
2. Ádók János Szirbik Imre Dudás Zoltán Sándor
3. Bozó Zoltán dr. Buzás Péter dr. Kiss Attila
4. Nógrádi Zoltán Havasi János Béláné Szabó Zoltán Ferenc
5. Magyar Anna Mária Simicz József
6. Szél István
7. dr. Bodor Csaba
8. Kalmár Ferenc András
9. Nagy Attila Gyula
10. Mágori András József
11. Gémes László

Az új közgyűlés alakuló ülésén, november 21-én Kakas Bélát, a FIDESZ-KDNP listavezetőjét választotta meg elnökének (17 igen és 3 érvénytelen szavazattal). Alelnökké választották Ádók Jánost, Magyar Annát és Kovács Beátát (előbbi kettő a FIDESZ-KDNP képviselője, utóbbi nem tagja a közgyűlésnek - 20, 17 és 20 támogató szavazattal).[12]

A közgyűlésben három képviselőcsoportot jött létre: FIDESZ-KDNP (11 tag), MSZP (5 tag), Jobbik (4 tag).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, lásd: Jogszabályok. Törvények. Nemzeti Választási Iroda, 2014 (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  2. a b A megye lakóinak pontos száma 2014. január 1-jén 417 835 volt. A törvényben leírt képlet szerint 400 ezer lakóig minden 20 ezer lakó után járt egy képviselői hely, 400 ezer fölött pedig minden 30 ezer után. 3/2014 (II.12.) határozat. Csongrád Megyei Területi Választási Iroda Vezetője, 2014. február 12. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  3. Hódmezővásárhelynek 45 805 lakója volt, lásd Hódmezővásáhely. Szavazókörök – Csongrád megye. Választástörténet. (Hozzáférés: 2017. január 18.), Szeged lakóinak száma pedig 164 860 volt, lásd: Szeged. Szavazókörök – Csongrád megye. Választástörténet. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  4. Csongrád megye települései. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  5. A választási bizottság a leadott ajánlások közül csak 792-t fogadott el érvényesnek, a szükséges 856 helyett. - 30/2014.(IX.09.) (elérés: 2015. jún. 18.)
  6. Közlemény a Csongrád Megyei Területi Választási Iroda vezetőjétől, 2014. aug. 18. [1] (elérés: 2015. jún. 18.)
  7. a b A választások hivatalos jelöltjei: [2] (elérés: 2015. jún. 18.)
  8. A 4-es sorszámot a Munkáspárt listája kapta, de kellő ajánlás hiányában a választásokon nem vehetett részt.
  9. A szavazatszámláló bizottság jogsértő eljárása miatt kellett elrendelni az új választásokat. Lásd: 81/2014. (X.16.) TVB határozat. Tolna Megyei Területi Választási Bizottság. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
    Baks választópolgárainak száma 1 633 volt, ez nagyjából a megye közgyűlési választópolgárainak az 1%-ának felelt meg. Baks. Szavazókörök – Csongrád megye. Választástörténet. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  10. a b c d e A választások hivatalos végeredménye: [3] Archiválva 2015. július 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (elérés: 2015. jún. 18.)
  11. a b A jegyzőkönyvi adatok (A) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (B) mező a szavazók számát. A érvényes szavaztatok száma a (G) mezőben szerepel. Az alábbi táblázat "érvénytelen" rovata a jegyzőkönyv (G) és (B) mezője különbségének felel meg.
  12. Csongrád megye közgyűlésének ülése, 2014. nov. 21. hivatalos jegyzőkönyv 13-14., 20-21 old. - [4] (elérés: 2015. jún. 18.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]