1441 Bolyai
| 1441 Bolyai | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Kulin György |
| Felfedezés ideje | 1937. november 26. |
| Felfedezés helye | Budapest |
| Névadó | Bolyai János |
| Ideiglenes név | 1937 WA |
| Kisbolygókategória | Kisbolygóöv |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2009. június 18. |
| Aphélium távolsága | 3,259871 CsE[1] |
| Perihélium távolsága | 2,004651 CsE[1] |
| Fél nagytengely | 2,632261 CsE[1] |
| Pálya excentricitása | 0,23843[1] |
| Orbitális periódus |
1559,8823901 nap (4,27 év)[1] |
| Közepes anomália | 315,65972°[1] |
| Inklináció | 13,90885°[1] |
| Felszálló csomó hossza | 254,36323°[1] |
| Perihélium szöge | 115,03172°[1] |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 14,76 km[1] |
| Albedó | 0,0467[1] |
| Abszolút fényesség | 13,1 m[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 1441 Bolyai témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az 1441 Bolyai (ideiglenes nevén 1937 WA) kisbolygó a Naprendszerben, a kisbolygóöv belső szélén.
1937. november 26-án fedezte fel Kulin György a Svábhegyi Csillagvizsgálóban. Az 1089 Tama kisbolygó megfigyelése közben akadt a nyomára, a Rák-köd közelében. Három hónapig sikerült követnie, majd 1941-ben újra lefotóznia. Ezt követően csak 1954-ben észlelték legközelebb. Nevét Bolyai Farkas matematikusról kapta.[2]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g h i j k l NASA JPL Kisbolygó Adattár – az 1441 Bolyai adatai (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. május 3.)
- ↑ Sárneczky Krisztián: Sváb-hegyi kisbolygók, szerk.: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Budapest: Magyar Csillagászati Egyesület, 2005, 50–51. o. ISBN 963-218-243-X.
