Ugrás a tartalomhoz

1. Hadsereg (Osztrák–Magyar Monarchia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1. Hadsereg
Az 1. hadsereg a keleti fronton
Az 1. hadsereg a keleti fronton
Dátum1914 augusztus– 1918 április
Ország Osztrák–Magyar Monarchia
Parancsnokok
FőparancsnokViktor von Kraśnik (első)
Rohr Ferenc (utolsó)
Híres parancsnokokArz Artúr vezérezredes
Kultúra és történelem
Háborús részvételElső világháború
A Wikimédia Commons tartalmaz 1. Hadsereg témájú médiaállományokat.

Az 1. Hadsereg ( németül: k.u.k. 1. Armee) az I. világháború idején az Ausztria-Magyarország szárazföldi erőinél tábori hadsereg szintű parancsnokság volt. A hadsereg 1914–1915-ben Galíciában és Oroszországban harcolt, majd 1916 nyarán rövid időre feloszlatták. Nem sokkal ezután megreformálták, és a következő két évben a román frontra küldték. Az 1. hadsereget 1918 áprilisában, súlyos veszteségei miatt, valamint Románia kapitulációja miatt leszerelték.

Történelem

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1. hadsereg 1914-ben alakult meg Ausztria-Magyarország mozgósítása keretében, miután hadüzenetet küldött Szerbiának és Oroszországnak, végrehajtva a háború előtti, hat tábori hadsereg megalakítására vonatkozó terveket. [1] Mint minden osztrák-magyar tábori hadsereg, ez is egy főhadiszállásból és több hadtestből, valamint néhány független egységből állt. [2] Az 1. hadsereg Viktor Dankl von Krasnik lovassági tábornok parancsnoksága alá került, és a krakkói, presburgi és przemyśli származású I., V. és X. hadtestből állt. [3] Parancsnoksága alatt az 1. hadsereg alakulatai Galícia védelme során adták az első világháború első osztrák-magyar győzelmét az orosz 4. hadsereg legyőzésével az 1914. augusztus 23–25- i kraszniki csatában . A front más részein kialakult kritikus helyzet miatt azonban Dankl kénytelen volt délre vonulni a Dunajec folyó mentén, a Krakkótól északra fekvő területre. 1914 telén az 1. hadsereg részt vett az orosz lengyelországi Visztula folyó csatájában, elérve Ivangorodot . [4] 1915 májusában Krasnik tábornokot áthelyezték az Olasz Frontra . [5] Néhány hónapig Karl Kirchbach von Lauterbach lovassági tábornok váltotta fel, mielőtt az 1. hadsereg parancsnokságát Paul Puhallo von Brlog tüzérségi tábornok kapta. [4] [6] Az 1. hadsereg nem vett részt a Gorlice–Tarnów offenzívában, ezalatt Volodimir-Volinszkijban maradt. [7]

Az 1. hadsereg állása Erdélyben a román invázió idején, 1916. augusztus

A hadművelet után a Puhallo vezetése alatt álló 1. hadsereg elfoglalta a Sandomierz és Tarlo-Jozefow hídfőket, amelyeket 1916 első felében a Böhm-Ermolli-hadseregcsoport részeként jelöltek ki. A Bug folyó vidékére helyezték át, és a Linsingen-Hadseregcsoport része volt, August von Mackensen általános parancsnoksága alatt. [4] [8] 1916 nyarán Puhallo és az 1. hadsereg kénytelen volt visszavonulni a Bruszilov-offenzíva során. [4] Augusztusban azonban ismét megalakult az 1. hadsereg, ezúttal Arthur Arz von Straussenburg (Arz Artúr) gyalogsági tábornok vezetésével . Ugyanebben a hónapban Románia is belépett a háborúba, és az Arz által megreformált 1. hadseregnek augusztus 28-án sikerült visszatartania egy román betörést Erdélybe annak ellenére, hogy hatalmas túlerővel nézett szembe. A következő hónapokban folytatta a harcot a német 9. hadsereggel, valamint a bolgár és oszmán csapatokkal közösen, miközben a központi hatalmak behatoltak Romániába, és elfoglalták annak nagy részét. Ez idő alatt Karl főherceg hadseregcsoportjának volt alárendelve. Amikor a főherceg novemberben I. Károly osztrák-magyar császár-király lett, Arzot nevezte ki Franz Conrad von Hötzendorf helyére a vezérkari főnök posztra. [9]

Ennek eredményeként 1917 februárjában Dentai Rohr Ferenc vezérezredes lett az 1. hadsereg új parancsnoka. A hadsereg az év nagy részében Romániában tartózkodott, és részt vett a folyamatos, József főhercegnek alárendelt román erők elleni harcban, [8] [10] beleértve a harmadik oituzi csatát is. Az 1917 nyarán Oituznál az 1. hadsereg jelentős veszteségeket szenvedett, és csak 2-6 kilométert nyomult előre. [11] [12] 1918 februárjában a Kövess-Hadseregcsoport alárendeltségébe került. [8] Az osztrák-magyar veszteségek rendkívül magasak voltak a keleti fronton, és a veszteséget szenvedett 1. hadsereget 1918. április 15-én fel kellett oszlatni, mivel közeledett a Romániával kötött békeszerződés megkötése. [8]

Formáció

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1914. augusztusi mozgósításkor az 1. hadsereg három hadtestből, három hadosztályból és néhány kisebb egységből állt a hadsereg főhadiszállásának közvetlen parancsnoksága alatt. [2] [3]

Az 1. hadsereg megszervezése 1914 augusztusában
Hadsereg Hadtest Hadosztály
1. hadsereg I. hadtest 5. gyaloghadosztály
46. Landwehr gyaloghadosztály
V. hadtest 14. gyaloghadosztály
33. gyaloghadosztály
37. Honvéd Gyaloghadosztály
X hadtest 2. gyalogos hadosztály
24. gyaloghadosztály
45. Landwehr gyaloghadosztály
(Független) 12. gyaloghadosztály
3. lovashadosztály
9. lovashadosztály

Harcrend 1916 októberében

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1. hadsereg a következő alakulatokból állt Romániában 1916. október végén. [8] [10]

  • XXI hadtest
  • VI. hadtest
  • Stein csoport
    • 71. gyaloghadosztály
    • 1. lovashadosztály
    • 8. bajor tartalék hadosztály

Csatarend a harmadik oituzi csatában

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1917 júliusára a romániában állomásozó 1. hadsereg a következőkből állt: [8] [12]

  • Gerok-csoport
    • VIII hadtest
      • 70. gyaloghadosztály
      • 71. gyaloghadosztály
      • 117. német gyaloghadosztály
      • 7. lovashadosztály
      • 8. lovashadosztály
  • VI. hadtest
  • Liposcék-csoport

Parancsnokok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1. hadsereg 1918-as leszereléséig a következő parancsnokokkal rendelkezett. [8] [13]

1. hadsereg parancsnokai
Hivatalba lépés Rang Név
1914 augusztus lovassági tábornok Viktor Dankl von Krasnik
1915. május 23 lovassági tábornok Karl Kirchbach auf Lauterbach
1915. június 10 tüzérségi tábornok Paul Puhallo von Brlog
1916. augusztus 16 gyalogsági tábornok Arz Artúr
1917. február vezérezredes Dentai Rohr Ferenc

Vezérkari főnökök

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1. hadsereg 1918-as leszereléséig a következő vezérkari főnökökkel rendelkezett.

1. hadsereg vezérkari főnökei
Hivatalba lépés Rang Név
1914 augusztus Dandártábornok Alfred Kochanovsky von Korwinau
1916. április Dandártábornok Hermann Sallagar
1916. augusztus 16 Ezredes Székelyföldi Huber József

Hivatkozások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ John Dixon-Nuttal. THE AUSTRO-HUNGARIAN ARMY 1914-18. Chapter 3: Organization and Command of the Austro-Hungarian Army Archiválva 2017. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. 1 2 John Dixon-Nuttal. THE AUSTRO-HUNGARIAN ARMY 1914-18. Chapter 4: The Army in the Field Archiválva 2020. november 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. 1 2 Glenn Jewison (2016). "Order of Battle - Galicia August, 1914". Austro-hungarian-army.co.uk. 2017. december 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. január 11..
  4. 1 2 3 4 Glenn Jewison (2016). "Paul Baron Puhallo von Brlog". Austro-hungarian-army.co.uk. 2020. február 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. január 12..
  5. ↑ Glenn Jewison (2016). "Viktor Graf Dankl von Kraśnik". Austro-hungarian-army.co.uk. Hozzáférés: 2017. január 12..
  6. ↑ Glenn Jewison (2016). "Karl Graf Kirchbach auf Lauterbach". Austro-hungarian-army.co.uk. 2020. január 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. január 12..
  7. ↑ DiNardo (2010), p. 128
  8. 1 2 3 4 5 6 7 John Dixon-Nuttal. THE AUSTRO-HUNGARIAN ARMY 1914-18. Chapter 6 App. B: Armeen Archiválva 2021. március 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
  9. ↑ Glenn Jewison (2016). "Arthur Freiherr Arz von Straussenburg". Austro-hungarian-army.co.uk. 2021. március 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. január 12..
  10. 1 2 Barrett (2013), p. 127
  11. ↑ Glenn Jewison (2016). "Franz Freiherr Rohr von Denta". Austro-hungarian-army.co.uk. 2020. november 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. január 12..
  12. 1 2 Third battle of Oituz (August 1917). WorldWar2.ro
  13. ↑ Glenn Jewison (2016). "Higher Commands and Commanders". Austro-hungarian-army.co.uk. 2017. augusztus 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. január 13..

Könyvek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Barrett, Michael B.. Prelude to Blitzkrieg: The 1916 Austro-German Campaign in Romania. Indiana University Press (2013). ISBN 978-0253008657 
  • DiNardo, Richard L.. Breakthrough: The Gorlice-Tarnow Campaign, 1915. Praeger (2010). ISBN 978-0275991104 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=1._Hadsereg_(Osztrák–Magyar_Monarchia)&oldid=28336179”