Škofja Loka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Škofja Loka
SkofjaLoka.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Rang város
Irányítószám 4220
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 400 m
Terület 145 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Škofja Loka (Szlovénia)
Škofja Loka
Škofja Loka
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 10′ 02″, k. h. 14° 18′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 02″, k. h. 14° 18′ 11″
Škofja Loka weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Škofja Loka témájú médiaállományokat.

Škofja Loka város Szlovéniában. A Škofja Loka járás gazdasági, kulturális, oktatási és adminisztratív központja Felső-Krajna (a történelmi Krajna része) – Gorenjska régióban. Műemlékvárosként is említik. Lakossága megközelítőleg 12 000 fő.

Földrajza[szerkesztés]

Škofja Loka mintegy 354 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, a Poljane Sora és a Selca Sora folyók találkozásánál, a Sora síkság és a Škofja Loka és Polhov Gradec hegyek találkozásánál. A városközponttól nyugatra magasodik a Kamnitnik (414 m) és a Krancelj (475 m) hegy.

Elnevezése[szerkesztés]

Škofja Loka időszámításunk szerint 973-ban Lonca néven került említésre, majd Lonka in 1160-ban, Lok 1192–97 között, Scofolotti 1293-ban, és Scofioloco 1295-ben. A név jelentése "Püspök mezeje", a freisingi püspökök birtokaira utalva.

Történelme[szerkesztés]

Történelme a 10. századig nyúlik vissza. 973-ban II. Ottó német-római császár| adományozta a területet a freisingi püspökségnek, és a következő 1000 évben (1805-ig) ez a birtokviszony megmaradt település és a távoli egyházmegye között.

Védelmi okokból a város fölé várat és tornyot építettek, majd a püspök helytartója székhelyévé vált, a 11-12. század körül. III. Ottó német-római császár a püspököknek itt pénzverési és adószedési jogot adományozott és Škofja Loka volt az első település, amely 1248-ban előbb vásár tartási jogot, később 1274-ben városi rangot kapott. A várost a 14. században városfallal vették körül. 1457-ben Jan Vitovec (Vitovec János horvát bán) betört a városba és felégette. 1476-ban a török seregek támadták meg. Ebben az időben nem csak a külső támadóktól szenvedett a város, hanem a pestis is pusztított és rendszeresen tűzesetek is károsították az épületeket. Több alkalommal tört ki parasztfelkelés a településen: 1488-ban, 1492-ben és 1515-ben. Ennek a korszaknak a megtetőzéseképp az 1511-es földrengés szinte porig rombolta a várost. Az akkori freisingi püspök, Fülöp utasítására gyors ütemben újjáépítették. 1526-ban a várost is elérték a lutheri reformáció új tanai. Törvényeket hoztak az új irányzat, a lutheranizmus ellen, ellenreformációs zsinat került összehívásra a várban 1601-ben. A zsinaton a protestáns könyvek elégetéséről döntöttek.

A város nagy része ismét leégett 1660-ban, majd 1698-ban. A védőfalak szintén megsérültek, helyenként ledőltek, ezért nagy részét lebontották a város kapukkal együtt 1789-ben. 1806. augusztus 6-án II. Ferenc lemondani kényszerült a német-római császári címről. Ezzel hivatalosan megszűnt a Német-római Birodalom, és helyén különböző utódállamok jöttek létre. A folyamat már a francia monarchia összeomlásával kezdődött, így a Freisingi Püspökséget, vele együtt 1803-ban Škofja Lokát is elérte. A terület az Osztrák Császárság része lett.

Škofja Loka volt az első város, ahová a régióban először vezették be az elektromos világítást, még az 1895-ös földrengést megelőzően. A II. világháborúban a város 1941. április 13-án az itáliai csapatok megszállása alá került, majd április 17-én a német csapatok szállták meg a települést. 1941. május 6-án tartóztatta le a Gestapo az első lakosokat és a következő hetekben 26 családot deportáltak Szerbiába. A háború alatt végig igen aktívak voltak a helyi partizán erők. 1944. február 9-én egyetlen német katona megöléséért 50 embert végeztek ki megtorlásként. A partizánok 1945. május 9-én lepték el a várost. A háborút követően a vár börtönként szolgált, háborús bűnösöket és politikai bebörtönzötteket őriztek itt. Škofja Lokában a vár körül, a parkban 7, a közeli Vincarje-ben további 2 tömegsírt (szlovénül: Grobišče na vrtu loškega gradu) találtak.

Kultúrája[szerkesztés]

A városban rendezik a híres Škofja Loka passió játékokat, amely a legrégebbi Szlovéniában. Ezt a középkori misztériumjátékot 1751 óta minden évben nagypénteken, a Húsvétot megelőző péntzeken rendezik. A szövegkönyvét 1715 körül Romuald ((Lovrenc Marusič) kapucinus szerzetes írta, tradicionális történet alapján. Jézus szenvedéseit jeleníti meg. 1999-ben amatőr színészek új köntösbe foglalták a történetet.

1967 óta Ivan Grohar emlékére vizuális művésztalálkozót tartanak évről évre a városban. 1991 előtt a művésztelep Smederevska Palanka faluval együtt működött, mindkét helyen tartottak találkozót. Így Jugoszlávia összeomlása után testvérvárosok lettek.

Nevezetességei[szerkesztés]

Škofja Loka az egyik legrégebbi és leggondosabban megőrzött települése Szlovéniának, festői középkori városka, mely az egyik legnépszerűbb úticélja az országnak.

Várát (püspöki palota) a 13. században emelték, az 1511-es földrengésben egy része elpusztult. A tetőszerkezetet, a központi tornyot, a délkeleti tornyot a kápolnával együtt 1527-ben építették újjá. 1890-ben orsolya rendi szerzetesek birtokába került az épület, akik egyes részeit lerombolták, teljesen átalakították. 1959 óta helyi múzeumként működik. Gazdag régészeti, helytörténeti és művészeti tárlatot tekinthetnek meg benne az ide látogatók. Parkjában skanzen működik. Škofja lokai kapucinus kolostor a Kapucinus téren (szlovénül: Kapucinski trg) áll az óvárosban, 1707 és 1713 között építették. Könyvtárában körülbelül 30 000 könyv található, ebből 5200 középkori írás. Itt található többek között Jurij Dalmatin 1584-ben elsőként szlovén nyelvre fordított bibliája; az első többnyelvű szótár, a Dictionarium quatuor linguarum, néhány 16. századi példánya Platón és Arisztotelész műveinek, Aiszóposz meséinek és Johann Zahn matematikus és természettudós „Specula physico-mathematico-historica” címen a 17. században kiadott munkája is. A magtár a város egyik legértékesebb építészeti öröksége, mely már az 1511-es földrengés előtt is állt. A parasztságtól adóként beszedett terményt tárolták itt. Az épület eredetileg a városfal része volt, ma France Mihelic festőművész kiállítása tekinthető meg benne, de étterem, pizzázó, borászta is várja itt a látogatókat.

Az egykori északi városkapunál áll a Homan Ház, amely az 1511-es földrengésben megsérült és amelyet ezt követően ugyancsak felújítottak (az 1529-es évszámot vésték az erkélye alá). Polgári kastély, mely ma étteremként és kávézóként funkcionál. Az épületen megtekinthető a város címere, freskói Szent Kristófot ábrázolják. A fő tér, Mestni trg a város központja. Itt rendszeresen tartanak piacokat, vásárokat, rendezvényeket. Legtöbb épülete késő gótikus stílusban épült, többnyire az 1511-es földrengés után emelték őket. Az itt álló Szentháromság-oszlopot Szűz Máriának ajánlották hálával, az 1751-es pestisjárvány elmúltával. A város egyik kiemelkedő látványossága, Közép-Európa legrégebbi kőhídja, a Selška Sora folyón átívelő 600 éves Kapucinus híd is itt áll. A félkör alakú faragott kövekből készült hidat Leopold püspök építtette a 14. század közepén és a sors kegyetlen játéka, hogy mikor átlovagolt a korlát nélküli hídon, lova megriadt, a mélybe esett és a püspök itt lelte halálát. A 19. századi átépítés során vaskorlátot kapott. Közepén Nepomuki Szent János szobra áll, melyet Skofja Loka címerével láttak el.

Testvérvárosai[szerkesztés]

2011-ben Škofja Loka csatlakozott a Douzelage testvérvárosi kezdeményezéshez, az Európai Kisvárosok Szövetségéhez, amely 27 várost köt össze az Európai Unióban. Ez a kezdeményezés 1991-ben indult. A részt vevő városok közösen rendeznek különböző kulturális eseményeket, fesztiválokat, ipari vásárokat, és együttműködik a fiatalok csereprogramokban való aktív részvételével.

SUI Brienz, Svájc
ESP Altea, Spanyolország - 1991
GER Bad Kötzting, Németország - 1991
ITA Bellagio, Olaszország - 1991
IRL Bundoran, Írország - 1991
FRA Granville, Franciaország - 1991
DEN Holstebro, Dánia - 1991
BEL Houffalize, Belgium - 1991
NED Meerssen, the Hollandia - 1991
LUX Niederanven, Luxembourg - 1991
GRE Preveza, Görögország - 1991
POR Sesimbra, Portugália - 1991
UK Sherborne, Nagy-Britannia - 1991
FIN Karkkila, Finnország - 1997
SWE Oxelösund, Svédország - 1998
AUT Judenburg, Ausztria - 1999
POL Chojna, Lengyelország - 2004
HUN Kőszeg, Magyarország - 2004
LVA Sigulda, Lettország - 2004
CZE Sušice, Cseh Köztársaság - 2004
EST Türi, Észtország - 2004
SVK Zvolen, Szlovákia - 2007
LTU Prienai, Litvánia - 2008
MLT Marsaskala, Málta - 2009
ROU Siret, Románia - 2010
BUL Tryavna, Bulgária - 2011
CYP Agrosz, Ciprus - 2011

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Škofja_Loka című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]