Zolna (település)
| Zolna (Zolná) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zólyomi |
| Rang | Zólyom városrésze |
| Első írásos említés | 1311 |
| Polgármester | Miroslav Kusein |
| Irányítószám | 962 21 |
| Körzethívószám | 045 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 21′ 36″, k. h. 19° 07′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 36″, k. h. 19° 07′ 48″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zolna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zolna (szlovákul: Zolná) Zólyom városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.
Fekvése
Zólyom központjától 8 km-re északkeletre fekszik.
Története
A települést 1311-ben említik először, amikor birtokosai Zólyomi Tóbiás fiai Bitó és Zobratha comesek Szent István vértanú tiszteletére itt egyházat alapítottak. A falut még 1294-ben kapták III. András királytól a Borsa-fiak lázadásának leverésekor mutatott vitézségükért királyi adományként. Mivel a testvérek fiú utód nélkül haltak el, a birtokot unokafivérük unokája Zolnai Tamás örökölte. A falut és egyházát az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék is említi, amikor János nevű papja 4 márka adót fizetett. 1351-ben a falu Madách fia Pál unokáié a Zolnay család őseié lett. A 14. század végétől a véglesi királyi váruradalom tartozéka. A Zolnay család mindvégig birtokos a településen.
Vályi András szerint " ZOLNA. Tót falu Zólyom Várm. földes Urai H. Eszterházy, és Zolnay Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik N. Szalatnának szomszédságában, mellynek filiája; határja hasonló Kis Szalatnáéhoz."[1]
Fényes Elek szerint " Zsolna, Zólyom m. tót falu, Zólyomhoz keletészakra egy mértföldnyire: 84 kath., 385 evang. lak. Mind földe mind réte termékeny. Erdeje is van. F. u. h. Eszterházy és a Zsolnay nemzetség."[2]
1910-ben 539, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott.
Nevezetességei
- Szent Mátyás apostol tiszteletére szentelt kora gótikus temploma 13. századi, erődített fal övezi. A 14. századból származó gótikus falfestmények díszítik.
- A Zolnay-kastély középkori alapokon épült, a 17. században várkastéllyá kiépített, majd 1760-ban átalakított épülete 1944-ben súlyosan megrongálódott. Ma is elhagyatott, romos állapotban áll.
Külső hivatkozások
- Zolna Zólyom város hivatalos oldalán
- Zolna Szlovákia térképén
- A zolnai templom a magyar várak honlapján
- E-obce.sk
- Zolna temploma Archiválva 2004. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.