Zolna (település)
| Zolna (Zolná) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zólyomi |
| Rang | Zólyom városrésze |
| Első írásos említés | 1311 |
| Polgármester | Miroslav Kusein |
| Irányítószám | 962 21 |
| Körzethívószám | 045 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 21′ 36″, k. h. 19° 07′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 36″, k. h. 19° 07′ 48″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zolna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zolna (szlovákul: Zolná) Zólyom városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Zólyom központjától 8 km-re északkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A falut még 1294-ben kapták birtokosai III. András királytól királyi adományként, a Borsa-fiak lázadásának leverésekor mutatott vitézségükért. A települést 1311-ben említik először, amikor birtokosai Zólyomi Tóbiás fiai Bitó és Zobratha comesek. Mivel a testvérek fiú utód nélkül haltak el, a birtokot unokafivérük unokája, Zolnai Tamás örökölte. Egyházát Szent István vértanú tiszteletére alapították. A falut és egyházát az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék is említi, amikor János nevű papja 4 márka adót fizetett. 1351-ben a falu Madách fia Pál unokáié, a Zolnay család őseié lett. A 14. század végétől a véglesi királyi váruradalom tartozéka. A Zolnay család mindvégig birtokos a településen.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZOLNA. Tót falu Zólyom Várm. földes Urai H. Eszterházy, és Zolnay Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik N. Szalatnának szomszédságában, mellynek filiája; határja hasonló Kis Szalatnáéhoz.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsolna, Zólyom m. tót falu, Zólyomhoz keletészakra egy mértföldnyire: 84 kath., 385 evang. lak. Mind földe mind réte termékeny. Erdeje is van. F. u. h. Eszterházy és a Zsolnay nemzetség.”[2]
1910-ben 539, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott.
_-_panoramio.jpg)  |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Mátyás apostol tiszteletére szentelt kora gótikus temploma 13. századi, erődített fal övezi. A 14. századból származó gótikus falfestmények díszítik.
- A Zolnay-kastély középkori alapokon épült, a 17. században várkastéllyá kiépített, majd 1760-ban átalakított épülete 1944-ben súlyosan megrongálódott. Ma is elhagyatott, romos állapotban áll.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Zolna Szlovákia térképén
- Zolna temploma Archiválva 2004. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben