Zsolt (település)
| Zsolt (Zliechov) | |
 | |
| A település látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Illavai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1272 |
| Polgármester | Anton Miko |
| Irányítószám | 018 32 |
| Körzethívószám | 042 |
| Forgalmi rendszám | IL |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 580 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 11 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 562 m |
| Terület | 54,38 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 56′ 59″, k. h. 18° 25′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 59″, k. h. 18° 25′ 51″ | |
| Zsolt weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsolt témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zsolt (1899-ig Zljechó, szlovákul Zliechov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban. Kaszaróna tartozik hozzá.
Fekvése[szerkesztés]
Illavától 17 km-re keletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1272-ben „Zlieho” néven említik először. 1330-ban „Zliecho” alakban találjuk. A szkalkai apátság birtoka volt. 1337-ben lakói a zsolnai német joggal rendelkeztek, bírája Petzolt zsolnai bíró volt. Később a jezsuiták birtoka, majd a rend hazai megszüntetése után a vallásalapé volt. 1418-ban „Zlechow”, 1598-ban „Zliechow” alak szerepel a korabeli forrásokban, amikor is malma és 48 háza létezett. 1720-ban malom és 28 adózó volt a településen. 1784-ben 141 házában, 202 családban 1135 lakosa élt itt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZLIECHO. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura a’ Tud. Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Rovnéhoz nem meszsze; földgye sovány, erdeje, legelője van.”[2]
1828-ban 141 házában 1278 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, házalással, foglalkoztak. Többen a helyi Gápel üveggyár termékeit árulták.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zliecho, Trencsén m. tót falu, épen a Nyitra vgyei határszélen. Számlál 1337 kath. lak. Kath. paroch. templom; roppant erdőség; üveghuta. F. u. a tudományi kincstár. Ut. postája Trencsén.”[3]
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Ilavai járásához tartozott.
A háború után az üveggyár megszűnt. Lakói támogatták a szlovák nemzeti felkelést, a frontharcokban a falu egy része leégett.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 2002, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 632 lakosából 623 szlovák volt.
2011-ben 571 lakosából 522 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma eredetileg 15. századi gótikus volt. 1787-ben szentélyét és belső terét teljesen átépítették és Szent Lőrinc tiszteletére szentelték fel. A 19. század elején hajóját újraboltozták. Madonna szobra 1500 körül készült, Bélapatakáról származik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források[szerkesztés]
- Bohumil Vavroušek 1920: Malebné Slovensko
- Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 200.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Lásd még[szerkesztés]
Az Illavai járás települései | ||
|---|---|---|
Illava (Ilava) | ||
Bolesó (Bolešov) · Borcsic (Borčice) · Dúlóújfalu (Dulov) · Felsőtölgyes (Horná Poruba) · Kasza (Košeca) · Kaszaváralja (Košecké Podhradie) · Köveskő (Kameničany) · Lédec (Ladce) · Máriatölgyes (Dubnica nad Váhom) · Mikosfalva (Mikušovce) · Oroszlánkő (Vršatské Podhradie) · Poroszka (Pruské) · Szalonca (Slávnica) · Szedmerőc (Sedmerovec) · Széppatak (Krivoklát) · Tohány (Tuchyňa) · Újtölgyes (Nová Dubnica) · Vágbánya (Bohunice) · Vöröskő (Červený Kameň) · Zsolt (Zliechov) |  | |
