Yvette Guilbert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Yvette Guilbert
Életrajzi adatok
Született1865. január 20.[1][2][3][4][5]
Párizs 3. kerülete[6]
Származásfrancia
Elhunyt1944. február 2. (79 évesen)[7][2]
Aix-en-Provence[1]
Sírhely
Pályafutás
Műfajoksanzon
Híres dalMadame Arthur
Hangszerénekhang
Hangszoprán
Díjaka francia Becsületrend lovagja (1932)
Tevékenység
IPI-névazonosító00012938788

Yvette Guilbert aláírása
Yvette Guilbert aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Yvette Guilbert témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Yvette Guilbert, aki Emma Laure Esther Guilbert néven született (Párizs, 1865. január 20.Aix-en-Provence 1944. február 3.) francia énekesnő, a sanzon és a kabaré egyik első csillaga.

Életútja[szerkesztés]

Egy régiségkereskedő és egy kalaposnő gyermeke volt. Tizenhat éves korától eladó volt egy áruházban. Elvégzett egy színiiskolát és játszani kezdett. 1891-ben szerződtette a Moulin Rouge, ahol hét éven keresztül működött, majd kilenc éven át volt a Folies Bergère fellépője. 1895-ben turnézott Olaszországban, az Amerikai Egyesült Államokban és Angliában is.

Az Eldorado mulatóban megismerkedett vele Sigmund Freud, majd élénk levelezésbe kezdtek. Freud Guilbert fényképét Lou Andreas-Salomé képe mellé a dolgozószobája falára akasztotta.

Az 1920-as évektől több lemezfelvételt készített, melyek igen népszerűek voltak. Xanrof (Léon Fourneau) és Aristide Bruant több dalt is írtak számára.

„Magas, vézna nő, szögletes, szokatlanul esetlen, de szuggesztív mozdulatokkal. Gesztusaiból leírhatatlan nyerseség, elképesztő cinizmus és megdöbbentő blazírtság árad... Nagy és keskeny ajkai közül élesen és rekedten, hisztérikusan és szenvedélyes hangsúllyal törnek elő ütemesen szaggatott tónusú szavai. Sápadt, csontos, szögletes arcából csak szürke és kemény tekintetű szeme izzik ki szinte foszforeszkálva vöröses szalmaszínű haja alól... Ez a megelevenedett plakát, ez a férfias nő, ez a félig elvirult kurtizán, félig angol nevelőnő – ez Yvette Guilbert.”

– Klossowsky, korabeli német kritikus

„Ő világosított föl minket arról, hogy a tehetségtelen minisztereket, az ostoba diplomatákat, a köztársasági elnököket, királyokat, pápákat, ágyúgyárosokat, újságfejedelmeket, az elbizakodott tisztecskéket, a nálunknál is ostobább tábornokokat nem muszáj föltétlenül ájultan tisztelnünk, hanem kifigurázni és nevetségessé tenni is lehet, támadnunk is szabad őket, sőt ez a kötelességünk, ha világosságot és szabadságot akarunk.”

Heltai Jenő

Filmjei[szerkesztés]

  • Les deux gosses (1924)
  • Faust (német filmdráma, 1926)
  • A pénzL'argent (francia romantikus dráma, 1928)
  • Árvák a viharbanLes deux orpheline (1933)
  • Les Misérables (1934)
  • Pêcheurs d’Islande (1934)
  • Éjjeli kalandFaisons un rêve... (1936)

Művei[szerkesztés]

  • La Vedette (regény, 1920)
  • Les Demi-Vieilles (regény, 1920)
  • L’Art de chanter une chanson (1928)
  • La Chanson de ma vie (önéletrajz, 1929)

Magyarul[szerkesztés]

  • A deszkák hősei. Regény; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1904

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. [19800035/759/86185 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. születési anyakönyvi kivonat
  7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)

További információk[szerkesztés]