Aristide Bruant

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aristide Bruant
Aristide Bruant foto.jpg
Bruant 1886 (?)-ban
Született
1851. május 6.
Elhunyt
1925. február 10. (73 évesen)
Párizs
Foglalkozása énekes
humorista
énekes–dalszerző
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aristide Bruant témájú médiaállományokat.
Toulouse-Lautrec plakátja

Aristide Bruant (Courtenay, 1851. május 6.Párizs, 1925. február 10.) francia kabaré-énekes, színész, költő.

Henri de Toulouse-Lautrec plakátja a képzőművészet történetében is feledhetetlenné tette.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tizenöt éves korában – apja halálát követően – elhagyta szülővárosát munkát keresni. Hamarosan a Montmartre bohém világában találjuk Párizsban, ahol leginkább a gyorséttermekben és kocsmákban lógott. Ezekben talált rá költői-zenei tehetségére is. Bár jó házból való úrifiú volt, hamar elsajátította a párizsi szlenget, amelyen aztán forradalmi pátosszal teli, polgárgyűlölő dalait írta.

Kávéházakban kezdett fellépni. Rövidesen a híres Le Chat Noir kabaréban kötött ki, ahol többek között a fiatal szimbolisták gyülekeztek.

Bruant feltűnő ruhában lépett fel: vörös pulóverben, fekete dzsekiben, hosszú csizmában, és hatalmas vörös sállal. Színrelépéséhez ezt a nevet használta: Astrid Bruant, a Montmartre csillaga. Amikor esténként berúgta az ajtót a Chat noirban, elkiáltotta magát: „Fogjátok be a pofátokat, barmok, ha én énekelni akarok!” Így kezdődött a műsora. A legközönségesebb káromkodások özönét zúdította a fejesekre, heves vádakkal illette az úri osztályokat. A szegények, munkások és bűnözők nyomorúságát énekelte meg.

1885-ben tulajdonába vette a kabarét Le Mirliton néven (ami: nádsíp jelentésű, de dilettáns versike értelme is van). Meghívott ide már másokat is fellépni, de saját műsorait is folytatta. Dalai könyvalakban is megjelentek.

1925-ben halt meg. Nem messze szülőhelyétől temették el. Később Párizsban utcát neveztek el róla.

Dalai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nini Peau d’Chien
  • A la Bastille
  • A la Villette
  • Meunier tu es cocu
  • A Batignolles
  • Serrez Vos Rangs
  • A la Roquette
  • La chanson des Michetons
  • A Poissy
  • A la Place Maubert
  • Les petits joyeux
  • Belleville-Menilmontant
  • La Greviste
  • Le Chat noir

Egy dalszöveg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  „Ó, lányok, lányok, hajdan virágok,
  egy sout se rejt már a harisnyátok.
  Utcán tekergő fáradt lotyók,
  este csapatban várakozók,
  ott a járdákon, sötét járdákon.
  Ondolált hajjal, behorpadt hassal,
  repedt sarokkal, ólmos tagokkal.
  Köveken koppan a csöpp cipő,
  ha szerelemre jő az idő.
  Kérjétek Istent, sok kis bolondom,
  hogy ágyatokban tüzet csiholjon.”
     Kormos István fordítása

Egy hangfelvétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy hangfelvétel 1905-ből:

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ewers H. H., Das Cabaret (B. XI – Das Theater)
  • Schlaf Joh., Walt Whitman, Lyrik des Chat noir, Paris Verlaine, 1897
  • Millanvoye В., Anthologie des poetes de Mon-martre. Paris, l909
  • Metenier 0., Le chansonnier populaire, A. Bruant, Paris, 1895

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aristide Bruant témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Aristide Bruant témában.
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap