Han Vu-ti kínai császár
Liu Csö ( ) | |
Vezetéknév: Liu (劉) Utónév: Csö ( )[1] (彘), később Cse[2] (徹) Tiszteletbeli név: Tong ( )[3] Halál utáni név: Vu ( ) | |
Kína császára | |
Vu-ti ( ) | |
Uralkodási ideje | |
i. e. 141. március 9. – i. e. 87. március 29. | |
Elődje | Jǐngdì ( ) |
Utódja | Zhāodì ( ) |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Nyugati Han |
Született | i. e. 156 Csangan |
Elhunyt | 87. március 29. Csangan |
Édesapja | Csing Ti ( ) |
Édesanyja | Vang Cse ( ) |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Csen Csiao ( ) |
Házastársa | Vej Ce-fu ( ) |
Gyermekei | Vej Csang ( ) (衛長公主) Jang Si ( ) (陽石公主) Csu Ji ( ) (諸邑公主) Li Taj ( ) (戾太子劉據) Liu Po ( ) (昌邑哀王劉髆) Liu Hung ( ) (齊懷王劉閎) Liu Tan ( ) (燕刺王劉旦) Liu Hszü ( ) (廣陵厲王劉胥) Csao ( ) (昭帝劉弗陵) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Liu Csö ( ) témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Han Vu-ti ( ) (hagyományos kínai: 漢武帝, egyszerűsített kínai: 汉武帝, pinjin: Hàn Wǔdì, i. e. 156[4] – i. e. 87. március 29.), személynevén Liu Csö ( ) (劉徹) a Han-dinasztia hetedik uralkodója. Leginkább a nyugat felé terjeszkedésről és az általa megszervezett erős konfuciánus államról emlékeznek rá. Dinasztiája legnagyobb és a kínai történelem egyik legnagyobb császárának tartják. Kormányzása alatt a han kori Kína a világ egyik legnagyobb hatalmú országává vált.[5]
Hadjáratai révén kiterjesztette Kína határait, a birodalom az ő uralma alatt érte el legnagyobb kiterjedését: nyugaton a mai Kirgizisztánig, északkeleten Észak-Koreáig, délen Észak-Vietnámig. Sikeresen elűzte a Kína északi részén portyázó nomád hsziungnu ( )kat, és i. e. 139-ben elküldte követét, Csang Csien ( )t, hogy szövetséget kössön a mai Üzbegisztán területén élő jüecsi ( ) néppel. Központosított, autokratikus államot szilárdított meg, melyet eszmeileg a konfucianizmusra alapozott. Ez nagy hatással volt Kína és a környező államok jövőjére is. Vu császár ( ) 54 évig uralkodott, hosszabb ideig, mint bármelyik másik császár, egészen a több mint 1800 évvel később hatalomra kerülő Kang-hszi ( )ig.
A történészek megítélése nem egyforma. Vu császár ( ) megkétszerezte ugyan a birodalom területét és megóvta országát a hsziungnu ( ) fenyegetéstől, egyben jelentőssé tette a konfucianizmust, ami egészen 1911-ig uralkodó eszmerendszer maradt Kínában; másfelől viszont kritizálják költekezése, babonássága és a törvényei által az alattvalókra kényszerített nehéz terhek miatt. Gyakran hasonlítják Csin Si Huang-ti ( )hez.[6] Hozzá hasonlóan Vu ( ) is jutalmakra és büntetésekre alapuló legalista felfogás szerint kormányzott, a vélt hűtlenségeket kegyetlenül megtorolta. Összesen tizenkét miniszterelnöke közül hármat még hivatala betöltésekor, egyet már visszavonulása után kivégeztetett, két másik miniszterelnökét és utolsó királynéját is öngyilkosságra kényszerítette. Börtöneiben kétszázezren sínylődtek.[7]
Költészete
[szerkesztés]Bár sok történész nem költőként ismeri, Vu császár ( ) több verset is írt. A következőt egy kedvenc ágyasa haláláról írta:[8]
LI ASSZONY SIRATÁSA
Selyemruhája többé nem zizeg.
Márványlépcsőjét por lepi. Nem él.
Üres szobája csöndes és hideg.
Künn ajtajánál száradó levél.
Ki csöndesíti el a bús szivet,
mely egyre vágyik és remél?
(Kosztolányi Dezső fordítása)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Apja álmot látott, melyben az elhunyt Kao Cu ( ) javasolta ezt a nevet, ami disznót jelent
- ↑ Akkor változtatta erre a, amikor i. e. 150 áprilisában hivatalosan kinevezték trónörökössé.
- ↑ Hszün Ju ( ) feljegyzései alapján; más források nem említik.
- ↑ néhol augusztus 27. szerepel születési dátumaként
- ↑ Bo Yang kommentárja a Zizhi Tongjian, vol. 7 mai kiadásában és Zhao Yi (趙翼) kommentárja ugyanott.
- ↑ Zizhi Tongjian, vol. 22 Archiválva 2001. április 15-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Zhao Yi's 廿二史劄記, vol. 3
- ↑ Morton, W. Scott. China: "Its History and Culture", 54. o. (1995). ISBN 0-07-043424-7
Források
[szerkesztés]- Zizhi Tongjian by Sima Guang, Modern Chinese Edition edited by Bo Yang (Taipei, 1982-1989).
- Shi Ji by Sima Qian: Biography of Han Wudi.
- Han Shu by Ban Gu: Biography of Han Wudi.
- Han Ji by Xun Yue
- Morton, W. Scott. China: "Its History and Culture" (1995). ISBN 0-07-043424-7
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
Előző uralkodó: Csing-ti |
Következő uralkodó: Csao-ti |