White Hart Lane

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
White Hart Lane (The Lane)
Min of Silence v Wigan.jpg
A White Hart Lane belülről
A stadion adatai
Elhelyezkedés Bill Nicholson Way, 748 High Road Tottenham N17 0AP

Építés éve 1899
Megnyitás ideje 1899. szeptember 4.

Méretek 100 x 67 m
(110 x 73 yd)
Felület füves
Befogadóképesség 36 310 [1]
Tulajdoni viszonyok
Tulajdonos Tottenham Hotspur FC
Kezelő Tottenham Hotspur FC
Bérlő Tottenham Hotspur FC (1899–jelenleg)
Az építkezés adatai
Építész Archibald Leitch (1909)
Költség 100 500 font (1934)
Elhelyezkedése
White Hart Lane (Anglia)
White Hart Lane
White Hart Lane
Pozíció Anglia térképén
é. sz. 51° 36′ 12″, ny. h. 0° 03′ 57″Koordináták: é. sz. 51° 36′ 12″, ny. h. 0° 03′ 57″
A Wikimédia Commons tartalmaz White Hart Lane témájú kategóriát.

A White Hart Lane a Tottenham Hotspur labdarúgóklub otthona. Észak-Londonban, Tottenhamben található, 1899-ben építették. Jelenleg 36 310 férőhelyes. Szurkolók gyakran nevezik egyszerűen csak The Lane-nek vagy WHL-nek.

A Tottenham csapatán kívül a stadiont az angol U21-es és a felnőttválogatott is használja.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tottenham Hotspur 1899-ben költözött a White Hart Lane-re. Az első mérkőzés a stadionban 4–1-re végződött a Notts County ellen. 5000 drukker volt jelen a győzelemnél.

A réz kakas a stadion tetején

1908 és 1972 között, a White Hart Lane az olyan brit stadionok egyike volt, ahol nem voltak reklámtáblák. 1923-ban 50.000 fedett ülőhelyet építettek ki. A pályára egy réz harci kakas (a klub jelképe) nézett le, ami jelenleg a nyugati lelátón található. Az 1930-as években a labdarúgás nagyon népszerű időtöltés lett; a Tottenham állandó középes nézőszáma ellenére 1938 márciusában 75,038 ember látogatott ki a Sunderland elleni FA Kupa mérkőzésre. 1953-ban a stadiont reflektorokkal szerelték fel, amiket 1970-ben újítottak meg.

Az 1980-as évek elején megépítették a nyugati lelátót, de olyan rosszul szervezték meg, hogy az elkészítése csak későn fejeződött be, és a költségek is a vártnál magasabbak voltak, ami szinte anyagi csődbe juttatta a csapatot. A keleti lelátó (a Worcester sugárúton) egy háromszintes lelátó, amit az 1930-as években épített a híres londoni stadionépítész, Archibald Leitch. Az 1980-as évekig a középső szint tekintélyes hely volt, ami -méltányos jegyáron- jó kilátást nyújtott a pályára. A hazai drukkerek el is nevezték "The Shelf"-nek. A keleti lelátót legutóbb 1990-ben állították helyre.

A szurkolókkal teli stadion

A 90-es években befejezték a jelenlegi nyugati lelátót, valamint felszerelték az első kivetítőt, amiből jelenleg már kettő van; a két kapu fölött egy-egy. 1998-ban végül az északi lelátót is elkészítették.

Ma a stadion 36 240 férőhelyes. Tervezik a kibővítését, de az is lehetséges, hogy a csapat -több, mint 100 év után- elhagyja a White Hart Lane-t.

Egyéb használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panorámakép a stadionról

A White Hart Lane a Wembley újjáépítése alatt több angol válogatott mérkőzésnek is otthont adott, többek közt a Hollandia elleni 2–0-s vereséggel végződő mérkőzést is itt tartották.[2] A Wembley befejezése óta a Lane-t néha U21-es mérkőzéseknél is használják; 2005-ben itt játszották a francia U21-es válogatott elleni 1–1-es döntetlent.[3]

A White Hart Lane-en rövid ideig amerikai futball mérkőzéseket is játszottak 1995-ben és 1996-ban, a stadion volt a London Monarchs hazai pályája. Mivel a pálya hosszúsága nem felelt meg az amerikai foci szabályainak, a Monarchs külön engedélyt kapott az NFL Europa-tól, hogy itt játszhassanak.

Adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nyugati lelátó (High Road) – 6 890 fő
A White Hart Lane belülről
  • Északi lelátó (Paxton Road) – 10 086 fő
  • Keleti lelátó (Worcester Avenue) – 10 691 fő
  • Déli lelátó (Park Lane) – 8 573 fő
  • Összesen 36 310 fő

Tények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. White Hart Lane. Sky Sports. (Hozzáférés: 2009. január 5.)
  2. Holland 2-0 England. Daily Telegraph. (Hozzáférés: 2009. január 5.)
  3. England 1-1 France. espn. (Hozzáférés: 2009. január 5.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]