Wagner Károly (történész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2020. július 8., 07:20-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Irodalom)
Wagner Károly
Született1732. április 11.
Zboró
Elhunyt1790. január 7. (57 évesen)
Kisszeben
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszerzetestanár, történész, műfordító, könyvtáros, egyetemi tanár
SablonWikidataSegítség

Wagner Károly (Zboró, 1732. április 11.Kisszeben, 1790. január 7.) jezsuita szerzetestanár, történész, műfordító, egyetemi tanár, a budai egyetemi könyvtár őre.

Élete

A kisszebeni algimnázium végeztével 1747-ben Nagyszombatban belépett a jezsuita rendbe. 15 éve dacára a tanulásban felülmúlta társait; különösen kitűnt a görög nyelv tanulásában, úgy hogy Homérosz, Hérodotosz munkáit megtanulta és magyarázta. 1751-ben Eperjesen tűnt fel, innét Kassára ment a bölcselet tanulására, ahol magánszorgalomból megtanult franciául; Corneille színműveit latinra fordította és az akkori szokás szerint az iskolai év zártával azokat a tanuló ifjúság által eljátszatta. Hat év múlva Nagyszombatban teológiát tanult és abból doktorátust tett.

1762-ben Szepeshelyre küldték az ottani káptalani iskola grammatikai osztályainak vezetésére; itt a káptalan levéltárában és könyvtárában szorgalmasan búvárkodott és gyűjtötte az anyagot Szepes megye történetéhez. 1764-ben Bazinból Besztercebányára küldték a harmadik próbaévre és ezalatt mint hitszónok működött Radvánban, Mitsinben és a környéken. 1765-ben a nagyszombati egyetemen tartott előadásokat és augusztus 15-én letette a rendi hűségi esküt; ezután mint a szakolcai konviktus igazgatója és az eperjesi gimnázium igazgatója működött.

1773-tól az országos levéltár igazgatója volt Pozsonyban. 1777-től a budai Egyetemi Könyvtár őre, majd a pecsét- és címertan egyetemi tanára Budán 1784-ig, amikor 400 forint évi kegyelemdíjjal nyugdíjazták.

Baráti viszonyban volt Katona Istvánnal, Pray Györggyel és Cornides Dániellel. Munkatársa volt a pozsonyi Ungarisches Magazinnak, Corneille műveiből fordított. Jelentős forrásanyagot tett közzé a Szepességről és Sáros vármegyéről. Genealógiával is foglalkozott. Több kéziratát az OSZK őrzi.

Művei

  • Analecta Scepusii… (I – IV., Vienae, 1774, Posonii et Cassoviae, 1778)
  • Petri de Warda epistolae (Posonii et Cassoviae, 1776)
  • Collectanea genealogico-historica illustrium Hungariae familiarum… (Budae, 1778; Pozsony-Pest-Lipcse, 1802)
  • Diplomatarium comitatus Sárosiensis… (Posonii et Cassoviae, 1780)
  • Caroli Wagner adversaria genealogico historica. Autogr. (kézirat)
  • Brevis deductio generis Aba, et aliquot familiarum ex eodem ortarum. Wagner Károly kézírása
  • Caroli Wagner … Observationes in commentarium de gente Báthorea Lipsiae 1783. in quarto editum…
  • "Quibus accedit eiusdem gentis genealogia ex monumentis fere synchronis concinnata." Nagyrészt autogr.
  • Carmina sepulchralia super funus … Christophori Thurzo … anno … 1614. … demortui … Conscripta per Stephanum Xylandrum [Holtzmann] Leutschowiensem… Leutschoviae typis Jacobi Klõz expressum. Wagner Károly másolata
  • Testamentum Alexii Thurzo judicis Curiae Regiae. Wagner Károly másolata
  • Caroli Wagner e Soc. Jesu, Mssptorum Tomus LXX. Kézirat, eredetileg a Magyar Nemzeti Múzeumban, fol. lat. nro. 225. Wagner gyűjteménye 328 lapon, vannak benne Pray, Fejérváry és Rajcsányi által másolt lapok is. Nagy Iván is felhasználta
  • Tabellae genealogicae Familiarum I. R. Hungariae, Transylvaniae, Dalmatiae, Croatiea, studio Caroli Wagner e S. J. elaboratae. Kézirat, eredetileg a Magyar Nemzeti Múzeumban, fol. lat. nro. 226. 61 táblán nagyrészt Wagner által írt gyűjtemény, az oklevelekkel és a forrásokkal összevetett és javított családfákat tartalmaz. Nagy Iván is felhasználta

Lásd még a Wagner Károly Wikiforrás oldalát.

Irodalom

  • Malovecká, Milota 2009: Karol Wagner (1732 – 1790) – Historik Spiša a Šariša. Prešov
  • Malovecká, Milota 2005: Zborovský rodák Karol Wagner. In: Harčár, J. – Lukáč, G. – Adam, J. – Petrovič, J. – Belej., M. – Malovecká, M.: Zborov – Dejiny obce a Makovického panstva. Zborov, 224-231.
  • Malovecká, Milota 2003: Karol Wagner – Život a dielo venované Spišu. In: Gladkiewicz, R. – Homza, M. (Ed.):Terra Scepusiensis. Stav bádania o dejinách Spiša. Levoča – Wroclaw, 593-598.
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Biographie des Herrn Karl W. (Merkur von Ungarn, 1787. III.)
  • Pauler Tivadar: A budapesti egyetem története (Bp , 1880)
  • Vidákovich Aladár: W. K. Mallyó Józsefhez intézett levelei (Bp., 1933)
  • Hölvényi György: W. K. könyvtára (Az Egyetemi Kvtár Évk. 3. Bp., 1966)

Források

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  

Külső hivatkozások