Vitustánc
| Vitustánc | |
| Osztályozás | |
| BNO-10 | G25.5 |
| BNO-9 | 333.5 |
| Adatbázisok | |
| DiseasesDB | 16662 |
| eMedicine | neuro/62 |
| MeSH | D002819 |
A vitustánc (kórea, latinul: chorea Sancti Viti) rendszerint gyermekkorban előforduló szervi idegbaj, amelyet főleg az arcban és a törzsben jelentkező, gyors rángások jellemeznek.
Tartalomjegyzék |
Egyéb elnevezései[szerkesztés]
Népies neve: nyavalyatörés, de hívták jánostáncnak, Szent János táncának is, mivel a betegség a nagy napforduló ünnepen, Szent Iván-napkor járt pogány eredetű tűztánc alkalmával tömegesen szedte áldozatait.
Háttere[szerkesztés]
Hátterében számos különböző kórfolyamat állhat. A bazális ganglionok, agyi struktúrák működési zavarára vezethető vissza. A bazális ganglionok fő átvivő anyaga, a dopamin túlzott mennyiségben van jelen, és ez akadályozza azok normális működését.
Előfordulása[szerkesztés]
A legkorábbi nyilvántartott felbukkanása 1418-ra tehető, amikor a Szent Vitus kápolnába vitették és ott gyógykezeltették azokat a beteggé nyilvánított embereket, akik a tánc általi révületben akartak – gyakran sikerrel – megszabadulni bajaiktól.
A kórea néha minden különösebb ok nélkül idősekben lép fel, különösen a száj belső izmait és a szájkörüli izmokat érintve. Ezt a kórképet szenilis kóreának nevezik. A kórea nők terhességének első három hónapjában is kifejlődhet (a rendellenességet kórea gravidárumnak nevezik), azonban a szülést követően nem sokkal a tünetek kezelés nélkül is megszűnnek. Ritkán fogamzásgátló tablettát szedő nőkben is megfigyelték.
Kezelése[szerkesztés]
A dopamin hatását gátló szerek segítségével a kóros mozgások kezelhetők. Népi gyógyászatban: fekete üröm alkalmazása.
