Vita:Pártállam

"Szervezetileg is"

"és szervezetileg is" - tévedés! A A pártállam nem jogi, hanem politológiai fogalom, ezért beszélünk "egybeeépülésről". Egyszóval: a pártállamban is a pártszervezetek pártszervezetek és az állami szervek állami szervek, és nem vegyesen azok, legalábbis szervezeti- jogi értelemben.--Linkoman

Kedves névtelen szerkesztőnket megkérném, hogy az újabb visszaállítás előtt válaszoljon itt bővebben. nyenyec ☎ 2005. május 8., 17:35 (CEST)

Hát pedig bizony "szervezetileg" is. A "szervezeti" szó nem szinonimája a "jogi" szónak, ellentétben azzal, amit Linkoman sugall.

– Peyerk ^vita 2009. március 11., 01:04 (CET)

A pártállam elemei napjainkban

"A pártállam elemei napjainkban" szakasz szerintem átfogalmazandó (pl. a mamelukos mondat nem túl enciklopédikus stílus), sőt, el is gondolkodnék azon, vajon itt van-e a legjobb helye a tárgyalásának, nem pedig mittomén Magyarország belpolitikája vagy más címszó alatt.

nyenyec ☎ 2005. május 8., 18:14 (CEST)

Sok szempontból NPOV rész kivágva,íme

A pártállam Magyarországon

A pártállam első megnyilvánulásának Magyarországon az 1919-es proletárdiktatúra volt tekinthető. A Horthy-éra a kezdeti fehérterror idejét és a nyilas hatalomátvételt követő Szálasi-féle nyilas kormányzást nem számítva a fasizmus enyhébb, látszólagos parlamenti demokráciához kötött változatát képviselte.

A II. világháború után a törvényhozás pártirányítását hazánkban az állampárt (változó neveken: Magyar Dolgozók Pártja, Magyar Kommunista Párt, Magyar Szocialista Munkáspárt) Politikai Bizottsága és Központi Bizottsága valósította meg, szorosan együttműködve a legfelsőbb állami testületekkel, ilyen pl. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Jelentős mértékben kikapcsolta, pontosabban szólva formálissá tette az országgyűlés szerepét. A Minisztertanács elnökét az Elnöki Tanács nevezte ki, ezáltal a pártirányítás a végrehajtó hatalom felett közvetlenül érvényesült. A pártállami irányítás ebben az időben „internacionalista” jellegű volt, vagyis minden lényeges kérdésben Moszkvában hozták meg a döntéseket, vagyis a pártirányítás nemzetközi méretekben is érvényesült.

Magyarországot a hetvenes évektől kedélyesen a „legvidámabb barakk” jelzővel emlegették. E különbségek legfeljebb a döntések központosításának mértékében jelentenek eltérést; egyes időszakokban a gazdasági élet pártirányítása lazábbá, áttételesebbé válhat (mint az új gazdasági mechanizmus Magyarországon;a választási rendszer is általában egyes jelöltekre épült, amelyeket - a formailag közvetlenül demokratikus jelölés fenntartása mellett - Magyarországon 1986 előtt kizárólagos joggal az ugyancsak az állampárt által irányított Hazafias Népfront tartott a kezében. Egyes állami feladatokat névleg társadalmasítottak, így az üdültetés a Szakszervezetek Országos Tanácsa mint nem állami szerv hatáskörébe tartozott

Az állampárt kifejezés ezeknek a jelenségeknek a monopolisztikus pártra vonatkozó oldalát hangsúlyozza.

A pártállam elemei napjainkban

Napjainkban szintén találkozhatunk pártállami időkre emlékeztető jelenségekkel Magyarországon. Erre utal az államszervezet és az önkormányzati rendszer instabilitása, hiszen választási ciklusonként, kormányváltásonként gyakorlattá vált annak átalakítása, és a felső- és középvezetők politikai hovatartozás miatti lecserélgetése. A vezetőkiválasztásnál háttérbe szorul a szakmai hozzáértés kívánalma, helyébe az éppen kormányzó kormánykoalícióhoz való lojalitás foka lépett. A közigazgatásban erőteljes kontraszelekció ment végbe. Tért hódított a populizmus, a tényleges, számokkal alátámasztott gazdasági programok helyét demagóg jelszavak, szubjektív és érzelmi hatásgyakorlás vette át. Pártcélokra rendszeresen fordítanak állami forrásokat - egyesek szerint jogszabályok ellenében is, míg mások szerint törvényesen, és csak a meglévő kiskapukat kihasználva. A parlamenti képviselőket gombnyomogató mamelukokká változtatták, mert szavazatukat kötelezően arra az álláspontra kell adniuk, amit az általuk „képviselt” parlamenti párt számukra előír. Nem képviselhetik sem a választókörzetüket, sem a saját szakmájuk érdekeit. Érdemes végiggondolni, hogy az egyes kisebb és nagyobb pártokon belül mekkora a demokrácia, miképpen végezték azok, akik egy párton belül szembe mertek fordulni a párt hatalmon lévő vezetésével, vezetőjével. A magyarországi választási rendszer listás eleme majdhogynem bebetonozza a vezető „pártelitet”.

Pártállami módon osztják szét az állami forrásokat, 1989 óta inkább erősödött az államirányítás és gazdálkodás centralizáltsága, már pedig az erős kézivezérlés, a költségvetési pénzek központi elosztása jellemzően pártállami módszer!

A pártállami hagyományoknak köszönhetően forszírozzák a kétpárti váltógazdálkodás általánossá tételét, a kis pártok elsorvasztását. Ha nincs egy kormány mögött érdemi koalíció, akkor az érintett párt a teljes választási ciklus alatt gyakorlatilag kontroll nélkül vezetheti az országot, ráér négyévenként választási ígéretekkel szavazatokat hódítani abban bízva, hogy mire letelik a ciklus, már senki sem fog emlékezni a hajdani ígéretekre. --Millisits

Definíció

"A pártállam mint politológiai kategória, monopolisztikus hatalomgyakorlásra berendezkedett állam, amelyben egyik oldalról az uralmon levő párt, az állampárt, másik oldalról az államszervezet személyileg gyakran összefonódik."

Ez úgy hülyeség ahogy van. Mi az hogy "gyakran"? Mi van amikor nem? És mi van a többpárti demokráciában, ahol a hatalom az állam monopóliuma és az államszervezet vezető pozícióit csupa pártember tölti be?

– Peyerk ^vita 2009. március 11., 01:02 (CET)

Pártállam 2014 után Magyarországon

A fidesz második 2/3-os győzelmével, bábpártjainak (Jobbik, LMP) kisegítő szerepével együtt megvalósítja a pártállam definíciójának összes pontját:

- demokratikus kontrollok nélkül gyakorolja az állami funkciókat: az ellenzék jogköreit korlátozták, jelentéktelenné tették, az állampárt általános választáson leválthatatlanná vált

- Az állami és a pártapparátus nemcsak egybeépül, hanem a döntési hatáskörök gyakran tisztázatlanok és kialakul a törvényesség egyoldalú, az adott párt érdekeit szolgáló szűkítő értelmezése: cégekre és egyénekre szabott törvénykezés, visszamenőleges törvénykezés, tulajdonviszonyok átrendezése törvénykezéssel

- pártirányítás ugyanis valamennyi hatalmi ágban, mind a törvényhozásban, mind a végrehajtásban és az ügyészségi szervezetben, de még az igazságszolgáltatásban is érvényesül (például népbíró): mind a parlament, a kormány, az ügyészség, és a bíróság is az állampárt közvetlen vagy közvetett uralma alatt van

- A törvényhozás pártirányítása a választási rendszer törvényi szabályozása alapján válik lehetővé: a választási rendszert a saját képükre szabták, bevezették a győzteskompenzációt és a rendszer kompenzációs elemeit csökkentve lehetővé tették a kevesebb szavazattal megszerzett nagyobb többséget (bolsevik)

- Önmagában a többpártrendszer nem zárja ki az adott hatalomgyakorlás pártállami rendszerét: névleg léteznek más pártok is