Vita:Bolyai János

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Hkoala 6 évvel ezelőtt a(z) Arckép és képaláírás az infoboxban témában
Ez a szócikk a 2013-as év „Az év szócikke” versenyének Történelmi életrajz kategóriájában az év legjobb szócikke. A további kategóriákat, jelölteket és nyerteseket itt tekintheted meg.
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Életrajzi szócikkek (kitüntetett besorolás)
Matematikai szócikkek (kitüntetett besorolás)
Hadtudományi szócikkek (kitüntetett besorolás)
Erdéllyel kapcsolatos szócikkek (kitüntetett besorolás)

A betett kép valószínűleg nem hiteles, állítólag (pl. Sain Márton és Filep László tudománytörténész szerint) a gyermek Nietzsche későbbi filozófust ábrázolja.

A Bolyai-kutatás közhelye az, hogy nincs hiteles Bolyai János-kép és valószínûleg egyáltalán nincs Bolyait ábrázoló kép. Lásd Wesely Tibor kónyvét. Kope 2004 június 16, 11:25 (CEST)

Na vegyetek mar le a kepet. Kope 2004 június 17, 07:06 (CEST)

Vegyes[szerkesztés]

Tentamen - kísérlet, próbálkozásos kísérlet Apogr 2004. szeptember 4., 11:09 (CEST)Válasz

Nem világos, kinek volt a nagy vágya, hogy Gaussnál tanuljon, át kéne fogalmazni. Kope 2004. október 14., 15:30 (CEST)Válasz

Relativitáselmélet[szerkesztés]

Ismert tény, előbb jött Bolyai János, majd utána báró Eötvös Lóránd... azután az einsteini relativitáselmélet.

Ezt a mondatot is jó lenne átfogalmazni. Időben nyilván előbb volt Bolyai, ez tény. De érzésem szerint ez a mondat azt akarja sugallni, hogy Bolyai eredményei nagy hatással voltak Einstein munkájára (talán még azt is, hogy Einstein plagizálta Bolyait?). Nem tudom, így volt-e, de ha igen, ezt kellene mondani, nem homályosan utalgatni rá. --Dhanak 2004. december 17., 22:29 (CET)Válasz

Állítólag így van (mármint hogy Einstein, matematikus ismerősein keresztül, ismerte Bolyai munkáit, természetesen nem arról van szó, hogy plagizált volna), legalábbis akadnak, akik ezt mondják (a forrásra azonban nem emlékszem, de mintha a Természet Világában is írták volna valakik. De nem biztos). Azonban önmagában ez a mondat semmi ilyesmit nem sugall, csak azt mondja, hogy ezek a gondolatok egy nagyobb lánc szemei, melyek természetesen kapcsolódnak össze. Gubb

A marosvásárhelyi gyűjtemény között őriznek egy "megfakult" feljegyzést, mely szerint 1911-ben egy Einstein Albert nevű érdeklődő kölcsön kért a gyűjteményből bizonyos relativitás elméletet tárgyaló kéziratot, de azt elfelejtette visszavinni...

Márminthogy Bolyai kéziratát, amiben a relativitáselméletet tárgyalja? (Az általánosat? Mert a speciálisat 1905-ben publikálta Einstein...) Ezt erősítse meg valaki, mert nagyon hoaxnak hangzik. --Tgr 2005. november 4., 16:41 (CET)Válasz

Lukács Béla eléggé elismert fizikus előadásán voltam valamikor. Ő szerintem tudna erről mondani valamit. Amire emlékszem az előadásából, hogy Grossmann Marcell volt, aki Einsteinnek a speciális relativitáselmélethez szükséges matematikát elmondta, közös cikkük is volt. Ahhoz, hogy Gr. Nemeuklideszi geometriát (Riemann-geometria) tanuljon valószínűleg hozzájárult, hogy akkoriban fedezték fel Bolyai eredményeit, amikor egyetemista volt Budapesten. Bolyai ugyanis nem nagyon publikált. Az appendixet is apja könyvének (azt hiszem egy tankönyv) mellékleteként írta meg. Franciák feldezték fel őt újra.

Ha Bolyai kidolgozta volna a spec. rel.-t, akkor Grosszmann azt elmondta volna Einsteinnek. (Vagy rosszabb esetben saját eredményeként publikálta volna :-) -- Árpi (Harp) 2005. november 7., 14:17 (CET)Válasz

Javaslat[szerkesztés]

Mivel ezt a címszót lelkes anonok rendszeresen megcsonkítják, itt az ideje, hogy valaki (most már nem kis munkával) helyreállítsa és legalább is félig védetté kellene tenni. Nem gondoljátok ?Kope 2007. április 7., 07:48 (CEST)Válasz

Forrás nélküli állítás törölve[szerkesztés]

Töröltem a cikkből a következő mondatot: A marosvásárhelyi gyűjtemény között őriznek egy „megfakult” feljegyzést, mely szerint 1911-ben egy „Einstein Albert” nevű érdeklődő kölcsönkért a gyűjteményből bizonyos relativitáselméletet tárgyaló kéziratot, de elfelejtette visszavinni. A téves információról lásd részletesen Toró Tibor cikkéből a Járt-e Einstein Marosvásárhelyen? fejezetet. – Hkoala 2008. december 27., 19:41 (CET)Válasz

Sok az idézet[szerkesztés]

Lexikon-cikkbe nem lehet ennyi idézetet rakni. Most sajnos nem érek rá megcsinálni, de nagyon illene. Ha ennyire bizonytalan a portrék hitelessége, akkor legjobb a rajz, az nagyon helyesen lett feltéve.– Mártiforrás 2009. január 21., 14:55 (CET)Válasz

Bolyai emlékezete és kultusza[szerkesztés]

Az Érdekességek alcímet a fenti címre változtattam, és az alábbi tartalmát megvitatásra ide mozgattam:

Bolyai azon igen kevés magyar híresség közé tartozik, akikről a hálás utókor krátert nevezett el a Holdon. Egy idézet Bolyai Jánostól:"Azt hiszem hiába keresitek a hontalanság ellenanyagát a kövekben,a fákban, csak aki kétszer született tudja,milyen más a világ egy nem késő simogatásban.

I. Az "Érdekességek" cím pontatlan, mert az, hogy a Holdon kráter viseli nevét, Bolyai emlékezetének és kultuszának - több más mellett - egyik fontos adata.

II. A Bolyai-kráterről: a hivatkozott forrásban B. neve hibásan, hosszú ó-val, Bólyaiként szerepel. Gondolatban kérjük korrigálni.

III. Az idézet számos helyesírási hibát tartalmaz, s a még nagyobb hiba, hogy nem Bolyai Jánosé. Aki írta, szíveskedjen közölni a forrást.

*feridiák vita 2009. május 12., 19:05 (CEST)Válasz

Apja[szerkesztés]

Az életében Gáspár szerepel, ezért nem egyértelmű h ez a Farkas második neve, v a Gáspár a nagyapja vagy szimpla keveredés... Taz vita 2009. július 27., 12:29 (CEST)Válasz

Alapos felújítás szükséges[szerkesztés]

  1. A cikk felépítése rendetlen, az életrajz nincs időrendi sorrendben, a matematikai munkássága fejezet üres, viszont az erről szóló információ részben megtalálható az életrajzi szakaszban.
  2. A megszövegezés helyenként túl költői és kevéssé precíz, például Édesapja és édesanyja, Bolyai Farkas Bolyai Farkasné Benkő Zsuzsanna egyaránt rendkívüli értékekkel gazdagították pici korától. - Bolyai neveltetéséről elég sok adat maradt fenn, a rendkívüli értékek helyett konkrétumokat lehetne és kellene írni.
  3. Az idézetekkel mértéktartóan kellene bánni; szerintem a nekrológ felesleges, de a jelenleg kommentbe rakott leghíresebb mondása (a semmiből új világot) elférne egy szövegdobozban.
  4. A képek közül felesleges Adler Mór festményét három változatban is berakni.
  5. A külső hivatkozások és könyvek elrendezése logikátlan, nem lehet tudni, hogy a cikknek mi volt a forrása, és mi az, ami további információt nyújt. A könyveknél továbbá el kellene különíteni a tudományos munkákat illetve Bolyai alakjának irodalmi feldolgozásait.
  6. Megfontolandó, hogy szükséges-e link minden Bolyairól elnevezett intézményre, van-e olyan többlet a honlapon, amiért érdemes ezekre a linkekre rákattintani. – Hkoala 2009. szeptember 2., 20:34 (CEST)Válasz

A tatarozást a fentiek szerint elkezdtem. – Hkoala 2009. szeptember 3., 19:02 (CEST)Válasz

A tatarozás kész; a filozófia és zene fejezetet valószínűleg másra hagyom (a feltüntetett források között Weszely Tibor és Benkő Samu részletesen ír az Üdvtanról és általában B. filozófiai-társadalmi nézeteiről, Benkő András pedig a zeneelméletéről). – Hkoala 2009. szeptember 5., 23:02 (CEST)Válasz

Még sokkal alaposabb felújítás szükséges[szerkesztés]

"Hagyatéka Bolyai Farkaséval együtt a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárban található."
  • Ez az állítás - szerintem - a valóságtól még messzebb van, mint "Makó Jeruzsálemtől".
Első lépésként tessék kézbe venni A Magyar Tudományos Akadéma Könyvtára Kézirattárának Katalógusai sorozatban Fráter Jánosné: A BOLYAI-GYŰJTEMÉNY (K 22 - K 30) című, Budapesten 1968-ban megjelent munkáját, és kezdetnek tessék elolvasni a Bevezetést, ebben is elsőnek a 7. oldalon Döbrentei Gábor 1833. augusztus 29-én kelt levelét - s utána kezdhetjük a jobbító eszmcserét.

Nem árulod el, hogy mi van ebben a levélben? --Hkoala 2011. augusztus 29., 14:32 (CEST)Válasz

Néhány adalék a Bolyai-hagyaték helyét illetően:

Az 1832-es olmützi jellemzés szerint időközben ingerlékennyé és hirtelen haragúvá vált.[szerkesztés]

Ez volt az év mikor agyrázkódást szenvedett. Ma tudjuk hogy agyrázkódásnak gyakran következménye a személyiségnek ilyen megváltozása. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 74.101.167.233 (vitalap | szerkesztései) 2014. december 31., 01:06

Kedves Anon! Nagyszerű az észrevétel, de a szövegtérbe tett beírást kivettem, mert nem volt hozzá forrásmegjelölés. Azt írtad: Ma tudjuk hogy agyrázkódásnak gyakran következménye a személyiségnek ilyen megváltozása Rákerestem azért, mit ír egy fellelhető forrás erről: 1832-ben Lembergből áthelyezték Olmützbe. Odautaztában szekere fölborult, és apja vallomása szerint János agyrázkódást szenvedett, de erről és következményeiről nincsenek pontos adatok. Szóval a ma tudjuk kijelentés erősen vitatott és egyébként is a Wikipédia erről semmit sem tud, ezért nem is írunk többes szám első személyben, mi ugyanis az I/3-at használjuk. Megértésed és hozzászólásod megköszönve üdvözöl az év utolsó napján. BÚÉK mindenkinek! Andrew69. 2014. december 31., 07:27 (CET)Válasz

Mesterét felülmúló leghíresebb[szerkesztés]

Ezeket kivettem a bevezető legelső mondatából, amiben az lényegre illik szorítkozni. Enciklopédiát írunk, nem gyászbeszédet. --Karmela posta 2015. január 13., 16:29 (CET)Válasz

Arckép és képaláírás az infoboxban[szerkesztés]

@Andrew69. erre pontosította a képaláírást:

Bolyai János-portré (képzelt) a marosvásárhelyi
Kultúrpalotán

Erre javaslom pontosítani:

Bolyai János képzelt arcképe
a marosvásárhelyi Kultúrpalotán

Ezt is lehet tovább pontosítani. – *feridiák vita 2017. április 27., 13:18 (CEST)Válasz

Nekem tetszik, legyen a képzelt arcképe. Andrew69. 2017. április 27., 15:16 (CEST)Válasz

 támogatom – Rlevente üzenet 2017. április 27., 17:34 (CEST)Válasz

A kép keletkezéstörténete szerint azért valamivel több, mint képzelt. – Hkoala 2017. április 27., 18:17 (CEST)Válasz