Vita

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A vita érvek ütköztetése, célja a vitapartnerétől eltérő vélemény igazolása, a partner meggyőzése. A vitának van tárgya, szerkezete, legalább két résztvevője eltérő állásponttal.

A vita, az érvelés több társadalomtudomány eszköze és témája, például politika, retorika, filozófia, etika, jog, kommunikációelmélet, logika, pszichológia, stb.

A vita versengő magatartás jellemzője.

A vitának vannak erkölcsi szabályai, ezt nevezzük vitakultúrának.

Vitatípusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • kompetencia vita (a partner helyzetével kapcsolatos)
  • definíciós vita (a nézeteltérés pontos körülhatárolása)
  • tétel vita (állítás cáfolása)
  • érdemi vita (eset, ügy, nézeteltérés lezárása)
  • elvi vita (módszertani, világnézeti eltérés esetén)

A vita szakaszai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. Konfrontációs szakasz: a véleménykülönbség felszínre kerül, a vitázók azonosítják egymást.

2. Nyitó szakasz: a vitázók szerepei és elköteleződései nyilvánossá válnak. A vitatott állítások, és ezek bizonytalanságai elhangzanak, amelyek lehetővé teszi a véleménykülönbség feloldását.

3. Érvelési szakasz: kritikai ellenvetések megtétele, ezek visszaverése vagy elfogadása.

4. Záró szakasz: Közös következtetések, következmények: egy vita záródhat egyetértéssel, kompromisszummal, (ezek közös vonása, hogy a vitatkozó felek többé-kevésbé elfogadják a másik fél álláspontját) vagy a vitában félként részt nem vevő harmadik személy (például döntőbíró, bíró) döntésével végül a véleménykülönbség fennmaradása esetén sikertelenül (eldöntetlenül).

Vita és vitázó viszonya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vitában résztvevő tárgyilagos, ha:

  • állításait független vagy külső forrással alátámasztja
  • érvelése következetes, racionális, tárgyhoz kapcsolódó
  • a vitapartner állításait követi, és reagál azokra
  • lehetőséget ad az ellenérvek kifejtésére
  • elismeri a tévedés lehetőségét.

A vitában résztvevő személyeskedő, ha:

  • A vitapartnert sértően jellemzi
  • A vitapartner korábbi tevékenységei állnak érvelése középpontjában
  • A vitában résztvevő társadalmi helyzetére, előítéletre alapozza érveit, viselkedését
  • A vitapartner érvelésének akadályozására, megzavarására törekszik
  • A partnert nem tekinti egyenrangúnak

A vitaelemzés négy dimenziója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi fogalmak megkönnyítik az érvelési helyzetek csoportosítását.

1. Az érvelés hatásossága : milyen hatása van az érvelésnek a megadott célközegben?

2. Az érvek erőssége : megalapozza-e az érvelés a következtetéseket?

3. Az érvek formája : megfelel-e bizonyos, meghatározott logikailag érvényes formáknak az érvelés?

4. Az érvelések tartalmi helyessége : igaz érvek támasztják-e alá a végkövetkeztetést?


  • Hatásosság

Ez az elemzési szempont azt vizsgálja, hogy milyen módon hatásos egy érvelés a célközönség meggyőzéséhez. Más érvek bizonyulnak hatásosnak különböző vitahelyzetekben. A hatásosság különböző vitahelyzetektől függ.


  • Erősség

Egy érv akkor erős, ha a döntéseinket tökéletesen alapozza meg.

Példa egy erős érvelésre, ebben az esetben a premisszák alapján ki tudjuk következtetni a konklúziót.

P1 (premissza 1) A sarki boltban sosem kellett tíz percnél többet várnom a sorban.

P2 (premissza 2) Most épp a sarki boltban tartózkodom

K (konklúzió) Nem kell 10 percnél többet sorban állással töltenem.

Példa egy gyenge érvelésre, ebben az esetben a premisszák nem alapozzák meg egyértelműen a konklúziót:

P1 (premissza 1) Egyik ismerősöm Angliában tanul tovább, jelenleg a barátnőjével boldogan élnek.

P2 (premissza 2) Én is Angliában fogok tanulni.

K (konklúzió) A barátnőmmel fogok együtt élni.

A semmitmondó érvelések, bár megalapozhatják a konklúziót, mégsem tekinthetők erősnek.


  • Formális érvényesség

Néhány érvelés formáját tekintve olyan, hogy igaz premisszák esetén a konklúzió is érvényes. Az ilyen érveléseket logikailag helyes érveléseknek hívjük.

P1 (premissza 1) A macska kisebb mint az oroszlán.

P2 (premissza 2) Az oroszlán kisebb mint a liger.

K (konklúzió) A macska kisebb mint a liger.


  • Érvelés igazsága

Az érveléseket az alapján is vizsgálhatjuk, hogy a bennük szereplő kiejtéseknek, érveknek mi a viszonya a valósággal, mennyire igazak ezek az állítások. A tartalmilag helyes érvek nem jelentik azt, hogy a konklúzió igaz, viszont olyan eset is előfordulhat, amikor tartalmilag helytelen premisszákból igaz konklúzió következik.

P1 (premissza 1) Minden madár tud repülni.

P2 (premissza 2) Minden denevér madár.

K (konklúzió) Minden denevér tud repülni.

Rokon fogalmak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pertraktáció – valamely téma verbális körüljárása, alapos megvitatása. A vitával ellentétben, a pertraktációnál a meggyőzés nem feltétel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A modern vitafelfogás: pragma-dialektika
  • Érvelés és tárgyalástechnika: [1]
  • Döntéshozó testületek „házszabálya”, a parlamenti viták alapelvei
  • Robert’s Rules of Order, Revised for Deliberative Assemblies, írta General Henry M. Robert, U.S. Army (In 1876 General Henry M. Robert set out to bring the rules of the American Congress to members of ordinary societies with the publication of Pocket Manual of Rules of Order. It sold half a million copies before this revision of 1915 and made Robert’s name synonymous with the orderly rule of reason in deliberative societies.)
  • Online formában
  • Wita.hu - A vitaportál

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]