Versényi György
| Versényi György | |
| Született | 1852. február 2.[1][2] Szucság |
| Elhunyt | 1918. június 20. (66 évesen)[3] Kolozsvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Házsongárdi temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Versényi György témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Versényi György (Szucság, 1852. február 2. – Kolozsvár, 1918. június 20.) író, költő.
Életútja[szerkesztés]
A nagyenyedi és a kolozsvári református kollégiumban tanult. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1874-ben tanári és 1877-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1875–1876 között a lőcsei gimnáziumban helyettes tanár, 1876–1894 között a körmöcbányai reáliskola, majd 1894-től a kolozsvári felső leányiskola tanára volt. Utóbbi helyen az Erdélyi Irodalmi Társaság főtitkári tisztét is betöltötte. 1906-ban nyugalomba vonult és 1917-ig Budapesten élt.
Napilapokban, folyóiratokban számos költeménye, elbeszélése, irodalmi és esztétikai dolgozata jelent meg, munkatársa volt a Révai lexikonnak is. Tankönyveken és diákoknak szóló könyvein kívül is több önálló munkáját adták ki.
Munkái[szerkesztés]
Tanulmányok[szerkesztés]
- Az aesthetika hazánkban (bölcsészdoktori értekezés, 1874)
- Bodor Lajos (1894)
- Hory Farkas (1896)
Költői művek[szerkesztés]
- Havasi rózsák (versek, 1877)
- Képes könyv (humoros versek, 1880)
- Költemények (1888)
- Újabb költemények (1890)
- Gyopárok (versek, 1892)
- Klára (versek, 1893)
- Kis pokol (költői elbeszélés, 1896)
- Száll az ének (versek, 1899)
- Tetemrehívás (operaszöveg, 1900. Arany János balladája után írta. Zenéjét szerezte Farkas Ödön. Bemutatták a Magyar Királyi Operaházban október 5-én)
- Jubiláris gondolatok (1905)
Nevéhez fűződik a Szíveket újító bokréta című 18. századi versgyűjtemény kiadása.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Versényi György, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16704.htm
- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ https://resolver.pim.hu/auth/PIM99812, Versényi György, 2020. február 28.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Révai nagy lexikona XIX. kötet (Vár–Zsüri; kiegészítés: Aachen–Beöthy). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1926.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
